Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

“Visszatérve a katonai szembenállás kérdéséhez, száz százalékra abból indulok ki, hogy a katonák ezt nem engedik meg, és ezt természetesen nem engedi meg Putyin elnök sem, és meggyőződésem, hogy Trump elnök sem. Ők mégiscsak olyan vezetők, akiket népeik választottak meg, és a népek előtt felelősek a békéért és a nyugalomért” – mondta Lavrov azzal összefüggésben, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.

Lavrov szerint Moszkva azt igyekszik elérni, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei eljussanak a Kelet-Gútához tartozó Dúmába. Reményét fejezte ki, hogy az eset kivizsgálásakor a szakmaiság kerekedik felül. Az orosz külügyminiszter nem kételkedik abban, hogy az OPCW-missziókban szakmailag a legfelkészültebb szakértők vesznek részt, de nem kizárt – és vannak rá bizonyítékok is -, hogy politikai célokra próbálják őket felhasználni.

Moszkva aggódik amiatt, hogy sokan megpróbálják megakadályozni az OPCW-ellenőrök eljutását Dúmába, miközben az orosz katonák a helyszínen egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szíriai hadseregnek semmi köze nem volt az állítólagos klórgáztámadáshoz.

Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának

Lavrov szerint az amerikai-brit-francia légicsapás után Oroszországot semmi sem kötelezi erkölcsileg arra, hogy ne szállítson Sz-300-as légvédelmi fegyvereket Szíriának. Emlékeztetett arra, hogy úgy tíz évvel ezelőtt egyes partnerországok kérésére Oroszország ígéretet tett arra, hogy nem szállít Damaszkusznak ilyen fegyvereket, s elfogadta azt az érvelést, hogy – jóllehet védelmi fegyverről van szó – ez megingatná az ottani helyzetet. “Ennek ellenére figyelembe vettük a kéréseket, de most nincs semmilyen erkölcsi kötelezettségünk” – mondta Lavrov.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről Lavrov azt mondta: Moszkva abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetés alkalmával meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Fehér Házba. Lavrov reményét fejezte ki, hogy Trump konkretizálja javaslatát, de Moszkva az amerikai kollégák értésére adta, hogy nem akar sem tolakodó, sem tiszteletlen lenni. Vlagyimir Putyin kész találkozni vele – mondta Lavrov, s hozzátette, hogy nem folynak a csúcstalálkozó előkészületei.

“Csak felhívnám a figyelmet arra, hogy Donald Trump már a szóban forgó telefonbeszélgetés után Twitter-bejegyzéseiben és szóban is többször beszélt arról, hogy meg kell oldani a problémákat Oroszországgal, és jó kapcsolatokat akar ápolni, ami jobb, mint nem ápolni vele jó kapcsolatokat, és csak az ostobák gondolják másként. Mi meghalljuk mindezt” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyi tárca tájékoztatása szerint teljesen leállhat a közvetlen légi közlekedés Oroszország és az Egyesült Államok között, amiért Washington vízum blokádot vezetett be az orosz állampolgárokkal szemben.

Nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy a két ország közvetlen légi összeköttetés nélkül marad. Az egyetlen légitársaság, amelyik rendszeres járatokat üzemeltet Oroszország és az Egyesült Államok között az Aeroflot, amely kénytelen lesz leállítani járatait, mivel pilótáik nehézségekkel szembesülnek az amerikai vízumszerzéssel kapcsolatban – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az Aeroflot közben megerősítette, hogy folyamatosan problémát okoz számukra  pilóták vízumhoz jutása.

Az Egyesült Államok először tavaly 85 napra hosszabbította meg a vízumigénylések várakozási idejét, a közelmúltban a várakozási időt 250 napra módosították. Washington a konzuli személyzet hiányával indokolta a döntést, azonban a valódi ok mögött a “blokád” áll a külügyi tárca szerint.

A külügyminisztérium szerint úgy tűnik, hogy az amerikai hatóságok attól tartanak, hogy az orosz utazók felnyitják a hétköznapi amerikaiak szemét az abszurd oroszellenes propagandával kapcsolatban és szándékosan megszakítanák az emberek közötti kapcsolatot.

Oroszország válaszolva a nyugati országok Szkripal-üggyel kapcsolatos ellenséges lépéseire és bejelentette, hogy 60 amerikai diplomatát kiutasítanak az országból, valamint bezárják az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát.

Moszkva közölte, hogy a kiutasítások nem érintették a konzuli személyzetet, így elfogadhatatlan Washington magyarázata a vízum kiadásokkal kapcsolatban.