Írjon nekünk

Ukrajna

Ukrajna hétfőn kifizette az Oroszországgal szemben fennálló 3 milliárd dolláros adósságának esedékes kamatát

A megjelenés óta

-

Ukrajna hétfőn kifizette az Oroszországgal szemben fennálló 3 milliárd dolláros adósságának esedékes kamatát – erősítette meg az orosz pénzügyminisztérium. Ukrajna 2013. december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárolt volna ukrán kötvényeket. Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt.

A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék. Tavaly januárban felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol, kétmilliárd dollár értékben. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben komolyabbakká váltak a kormányellenes tüntetések, amelyek végül kikényszerítették az akkori ukrán vezetők távozását.

Ukrajna eddig mindig időben rendezte féléves kamatfizetési kötelezettségét, tavaly december végén 75,5 millió dollárt utalt át, miután az első fizetési határidőre, 73,33 millió dollárt teljesített június 20-án. Ukrajnának idén is kétszer kell kamatot fizetnie, hétfőn 75 millió dollárt utalt át, és decemberben kell rendeznie az utolsó kamattartozását, amikor a tőketartozást is vissza kell fizetnie.

Oroszország nem vesz részt Ukrajna 15 milliárd dolláros adósságának átütemezéséről a magánhitelezőkkel folyó tárgyalásokon. Moszkva álláspontja ugyanis az, hogy a 3 milliárd dollárt kormányzati hitelezőként folyósította.

Oroszország jelezte, hogy ha az év végén nem rendezi Ukrajna az adósságát, akkor ezt “államcsődként” értékeli.

Hirdetés
Hozzászólások

Ukrajna

Orosz felesége miatt felfüggesztették az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét

A megjelenés óta

-

Írta:

Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter felfüggesztette tisztségéből Roman Gladkijt, az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét, első parancsnokhelyettest többek között felesége orosz állampolgársága miatt – tette közzé szerdán az ukrán média a Dumszkaja odesszai hírportál értesülését.

A Dumszkaja a minisztériumból származó, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a katonai vezető felfüggesztéséről a védelmi tárca vezetője a napokban tett ogyesszai látogatásakor döntött. A tiszt ellen gazdasági, pénzügyi jogsértések miatt indítottak eljárást.

Poltorak döntéséhez állítólag hozzájárult, hogy megtudta, Gladkij felesége orosz állampolgárságú, és a Krím Oroszországgal történő 2014-es újraegyesülése után is még két évig gyerekeikkel a félszigeten lakott. A katonai vezető lánya pedig többször részt vett az orosz hadsereg Központi Sport Klubja által rendezett úszóversenyeken.

Az ukrán haditengerészet vezérkari főnöki tisztségét átmenetileg Gladkij eddigi első helyettese, Dmitro Taran ellentengernagy tölti be.

Tovább olvasom

Ukrajna

Hoppá! Ukrajna nem teljesíti Magyarország követeléseit

A megjelenés óta

-

Írta:

Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között.

Kuleba az ukrán Ötös televízió műsorában beszélt erről, nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.

Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában. “Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően” – szögezte le.

Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

“A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya” – fogalmazott.

Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét.

“Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenni” – jegyezte meg.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem.

Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.

Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Kijev: Ukrajna belügye a katonák Kárpátaljára vezénylése

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna belügye és szuverén joga, hogy hadseregének bármely zászlóalját áttelepítse az ország területén belül egyik régióból a másikba – jelentette ki Marjana Beca, a kijevi külügyminisztérium szóvivője kedden a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

A szóvivő Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben tett nyilatkozatára reagált. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya.

Korábban írtuk: Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség.

Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – mondta.

Marjana Beca Kijev azon aggodalmának adott hangot, hogy Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk, amelyek – mint fogalmazott – szinte hetente történnek, amire 26 év alatt – Ukrajna függetlenné válása óta – nem volt példa.

Hangsúlyozta, hogy a zászlóalj Beregszászra telepítését kizárólag biztonsági szempontok indokolják, célja a provokációk elkerülése.

“A magyar fél részéről tett ilyen kijelentések viszont tagadhatatlanul Oroszország kezére játszanak” – jelentette ki, utalva Szijjártó Péter szavaira.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű