Írjon nekünk

Gazdaság

Szijjártó Péter megnyitotta a kazanyi főkonzulátust

A megjelenés óta

-

Szijjártó Péter megnyitotta a magyar főkonzulátust az oroszországi Kazanyban pénteken, a külgazdasági és külügyminiszter az eseményt követően úgy nyilatkozott: Magyarország érdeke, hogy Oroszországgal pragmatikus, eredményes, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködést folytasson. A tárcavezető az MTI-nek telefonon elmondta: Magyarországnak az is érdeke, hogy az ukrajnai válságot mielőbb békésen rendezzék, és azáltal, hogy mindenki maradéktalanul betartja a minszki megállapodásban foglaltakat, Európa keleti és nyugati fele között újra hatékony együttműködés jöjjön létre.

Szijjártó Péter kifejtette: az elmúlt időszakban az Európai Unió által bevezetett szankciók és az Oroszország által válaszként bevezetett korlátozó intézkedések rendkívül súlyosan érintették az európai gazdaságokat, így Magyarországot is. Az oroszországi export 15 százalékkal csökkent tavaly, vagyis 510 millió dollár értékű exportot elveszített Magyarország, ami érzékeny veszteség a magyar külkereskedelem számára – emlékeztetett.

Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld fővárosában tett látogatása alkalmával a miniszter részt vett a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság ülésén, és több megállapodást is kötöttek. Mint a miniszter mondta, ezek célja, hogy a szankciók és az embargós intézkedések által nem érintett területeken úgy dinamizálják az együttműködést, hogy a tavalyi veszteséget valamilyen módon ellensúlyozzák. Szijjártó Péter közölte: hat megállapodást kötöttek. Az első az energetikát érinti, hiszen az energiabiztonság Közép-Európában a legfontosabb kérdés, és ebben a tekintetben Oroszország nagyon jelentős szerepet tölt be – magyarázta.

Elmondta: megindultak a tárgyalások arról, hogy Oroszország a tavalyinál több gázt tároljon idén Magyarországon, míg tavaly 700 millió köbmétert tárolt a Gazprom magyar gáztározókban, ez a mennyiség idén 1,5-3 milliárd köbméter között lehet. Folynak a tárgyalások a hosszú távú gázvásárlási megállapodás év végi lejártát követő helyzetről – közölte. Felidézte: Vlagyimir Putyin orosz elnök (februári) budapesti látogatásakor politikai megállapodás született, hogy az eddig fel nem használt gázmennyiséget nem kell kifizetnie Magyarországnak, hanem az elkövetkező években felhasználhatja, és a felhasználáskor érvényes árat kell megfizetni. E megállapodás szakmai egyeztetése folyik jelenleg.

Az orosz kormány bejelentette, hogy kedvezően viszonyul ahhoz a nyugat-balkáni és közép-európai országok közötti együttműködéshez, amelynek első ülését kedden tartották Budapesten – mondta. Szijjártó Péter megjegyezte: Moszkva támogatja, hogy a Mol növelje kutatási és kitermelési kapacitásait Oroszországban. Közölte: megállapodtak abban is, hogy az orosz hatóságok április 20-án megkezdik 22 magyar húsipari vállalat hatósági auditját, így ha a szankciós és az embargós intézkedéseket megszüntetik, akkor ezek a cégek azonnali exportlehetőséghez jutnak.

Arról is megegyeztek, hogy az orosz kormány együttműködik Magyarországgal abban, hogy a Richter gyógyszeripari cég ne veszítsen további piacot Oroszországban – mondta. A tárcavezető beszélt arról is, hogy miután a szakmai döntések jelentős része megszületett, már csak a politikai döntés van hátra, hogy a 2018-as labdarúgó világbajnokság előkészítésekor a kalinyingrádi stadion építésében magyar vállalatok is komoly szerephez jussanak. Mint mondta, abban is megállapodtak, hogy az Eximbank moszkvai képviseletet nyit, hogy segítse a magyar kis- és közepes vállalkozások érvényesülését az orosz piacon, emellett 289 millió dolláros hitelkeretet nyitnak magyar cégek támogatására.

Szijjártó Péter közölte, aláírták a Tatár Köztársaság és Magyarország közötti gazdasági együttműködési megállapodást, amely az első olyan regionális egyezmény, amelyet azt követően kötöttek, hogy Putyin budapesti látogatásakor megegyeztek: regionális gazdasági együttműködést alakítanak ki oroszországi régiók és Magyarország között.

A Tatár Köztársaság az egyik legdinamikusabban fejlődő oroszországi térség, ezért is nyílt itt magyar főkonzulátus – magyarázta. Közölte: közvetlen légi járatot indítanak Budapest és Kazany között, ezt magyar oldalról a Wizzair üzemelteti.

Mivel Magyarország és a Tatár Köztársaság ipari teljesítményében is fontos szerepet tölt be az autóipar, de utóbbi esetében a beszállítói ipar még kevésbé fejlett, magyar autóipari beszállítók itteni piaci terjeszkedését a tatár kormány támogatja – mondta. Végül Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy mivel Budapesten 2017-ben rendeznek vizes vb-t, Kazanyban pedig idén, minden szervezési tapasztalatot átad a város.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Visszaemelte a befektetői kategóriába Oroszországot a Standard & Poor’s

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába pénteken a Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings), a nemzetközi szankciókra és a csökkenő nyersanyagárakra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolva a lépést.

A cég péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát az eddigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javította. A felminősítés nyomán az osztályzat eddigi pozitív kilátása stabilra módosul.

Az S&P Global Ratings pénteki döntése nyomán a nemzetközi intézményi befektetők szempontjából Oroszország ismét befektetésre ajánlott szuverén adósnak számít. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e vagy sem, és a Fitch Ratings eddig is befektetési kategóriában tartotta nyilván Oroszországot.

A Fitch pénteken megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” osztályzatát.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s Investors Service tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással.

A Moody’s azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását, szintén azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte az olajársokkokat és a szankciók hatásait.

Az S&P Global Ratings az orosz devizaadós-osztályzat pénteki javításához fűzött indoklásában kiemelte: a lépés tükrözi az orosz szakpolitikai döntéshozók prudens intézkedéseit, amelyek lehetővé tették az orosz gazdaság alkalmazkodását a csökkenő nyersanyagárakhoz és a nemzetközi szankciókhoz.

A cég szerint a visszafogott költségvetési politika melletti kifejezett kormányzati elkötelezettség és a megerősített költségvetés-politikai keretrendszer mérsékelte a költségvetési elcsúszás középtávú kockázatait, az orosz jegybank intézkedései pedig megőrizték a pénzügyi stabilitást.

A magánszektor hitelellátása növekedésnek indult, és az S&P Global Ratings megítélése szerint ez a monetáris politika transzmissziós funkciójának javulására vall.

A hitelminősítő közölte: várakozása szerint az orosz gazdaság kilábalása a tavaly véget ért recesszióból a 2021-ig terjedő előrejelzési távlatban folyamatos lesz. A cég az idei évre az orosz hazai össztermék (GDP) 1,8 százalékos növekedésével számol, a 2019-2021-es időszakra pedig mérsékelt, 1,7 százalékos éves átlagnövekedést valószínűsít.

Az S&P Global Ratings kiemeli indoklásában azt is, hogy a Világbank által az üzleti tevékenység környezetéről összeállított, 190 országot felsoroló ranglistán Oroszország a néhány évvel ezelőtti 120. helyről mára a 35. helyre került fel.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány nem vezetett be újabb érdemi szankciókat Oroszország ellen, és a jelenlegi szankciókat sem szigorította érzékelhető módon.

A cég szerint azonban a jövőbeni esetleges újabb szankciók időzítése és mibenléte az orosz külpolitikai lépésektől és az amerikai belpolitikai vitáktól függ, ezeket viszont nehéz megjósolni.

Az amerikai szankciók nemrégiben végrehajtott törvényi rögzítése további akadályokat emelt a büntetőintézkedések feloldása elé, így az S&P Global Ratings megítélése szerint a szankciók a cég előrejelzési távlatának végéig érvényben maradnak.

A S&P Global Ratings közölte: negatív hitelminősítői lépésekhez vezethetnek az olyan esetleges geopolitikai fejlemények, amelyek miatt érdemben szigorodnának az Oroszország elleni nemzetközi szankciók.

A Fitch Ratings azonban az orosz adósosztályzat ugyancsak pénteken bejelentett megerősítésének indoklásában hangsúlyozta: úgy tűnik, hogy a szankciók szigorításából eredő szuverén kockázatok enyhültek, miután az amerikai pénzügyminisztérium február elején kiadott jelentése az orosz szuverén adósságeszközökre is kiterjedő új szankciók ellen érvelt, tekintettel az ilyen jellegű büntetőintézkedések potenciálisan negatív amerikai és globális piaci hatásaira.

A Fitch is megjegyzi viszont, hogy az amerikai belpolitikai folyamatok, valamint az ukrajnai és a szíriai konfliktusokból eredő geopolitikai kockázatok változatlanul szankciós kockázati források is egyúttal.

A cég szerint mindazonáltal a következetes és hiteles orosz szakpolitikai keretrendszer folytatódó javulása, valamint a költségvetési és a külső védőtartalékok kiépítése mérsékelheti a finanszírozási rugalmasságra és a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat újabb szankciók esetén. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Putyin bízik a szankciós politika végében

A megjelenés óta

-

Írta:

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a nyugati szankciós politika hamarosan véget ér, és hogy Oroszország gazdasági külkapcsolatai normalizálódnak. Egyúttal felhívta a figyelmet a “tőkeamnesztia” új lehetőségére.

Putyin pénteken beszélt erről az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének moszkvai kongresszusán.

“Gondolom, hogy maguk is ráunnak erre, akik ezt (a szankciós politikát) csinálják. Remélem, hogy a normális viszonyok útjára lépünk” – mondta.

Egy francia üzletemberekkel megtartott minapi megbeszélésére és az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken folytatott telefonos megbeszélésére hivatkozva kijelentette: külföldön is osztják meggyőződését, miszerint a mesterséges korlátozások létrehozása zsákutcába vezet és az ilyen politika kezdeményezőinek is károkat okoz.

Putyin szerint a korlátozások politikája Oroszországgal szemben gyakorlatilag folyamatos volt. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben, még a krími és az ukrajnai “események” előtt, gyakorlatilag a Jackson-Vanik törvénymódosítás eltörlése napján lépett életbe a Magnyitszkij-törvény.

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést. A törvénymódosítást 2012-ben hatálytalanították, ám ekkor hatályba lépett az úgynevezett Magnyitszkij-törvény.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai hullám jelentősen megváltoztatja a világgazdaság képét, hogy “újraosztják a lapokat”, hogy áruk és szolgáltatások új piacai, új vezető gazdasági tényezők jelennek meg, ami a konkurenciaharc kiéleződéséhez vezet. Úgy vélekedett, hogy a vetélytársak ilyen helyzetben nem fognak teketóriázni egymással és hogy “a nyomásgyakorlás más formáit, a konkurenciaharc bármely formáját” fogják egymás ellen alkalmazni.

“Nyilvánvaló, hogy a szankciós kihívás nem konjunkturális jellegű és feltehetően fennmarad egy ideig a jövőben. De ismétlem, mégis azt remélem, hogy a józan ész felülkerekedik és hogy az egész világgazdaság érdekében partnereinkkel együtt a helyes irányba fogunk haladni” – fogalmazott.

Az elnök szerint Oroszország jelenleg a fejlődés “bonyolult, feszült és nagyon fontos” szakaszába lép és éppen az üzleti világtól függ, hogy mennyire lesz sikeres. Szavai szerint a kormány határozottan “el fog takarítani”” minden akadályt a gazdaság és a befektetések elől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament alsóháza elfogadta a külföldön tartott tőke repatriálását és “kifehérítését” célzó amnesztiatörvény idén márciustól jövő február végéig érvényes, második szakaszát. Mint mondta, az intézkedést a nemzetközi pénzintézetek is támogatják.

A “tőkeamnesztia” során – amelynek első szakasza 2015-2016-ban volt – az orosz állam szavatolja, hogy aki bevallja az eltitkolt vagyonát és eszközeit, az mentesül az állam kijátszása miatti adóügyi, közigazgatási és bűnügyi felelősségre vonás alól.

Tovább olvasom

Gazdaság

Higgadtságra szólította fel az európai, amerikai és orosz vezetőket a Európai Üzleti Egyesület

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszafogottságra szólította fel az európai, amerikai és orosz állam- és kormányfőket a Kremlhez közeli üzletemberek listájának washingtoni publikálását követően kedden a Moszkvában bejegyzett Európai Üzleti Egyesület (AEB).

A mintegy félezer céget tömörítő AEB közleményében hangot adott nyugtalanságának és arra figyelmeztetett, hogy az effajta lépések árthatnak az európai beruházók érdekeinek és megnövelhetik a bizonytalanságot az oroszországi üzleti közegben.

Dmitrij Rogozin hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes kedden Moszkvában azt állította, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók “több százmilliárd dolláros” kárt okoztak európai vállalatoknak. Mint mondta, a legnagyobb veszteség azokat az európai cégeket érte, amelyek amerikai nyomásra elvesztették a technológiájukat felvevő orosz piacot.

Rogozin rámutatott, hogy Oroszország saját műszaki fejlesztésekbe kezdett, miután meghiúsultak a hadiipara számára európai hadiipari cégekkel megkötött beszállítói szerződések. Úgy vélekedett, hogy a technikai függetlenség korábban nem ellenőrzött területekre való kiterjesztése hasznos Oroszország számára.

A “Kreml-lista” publikálását követően Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztéséből sem az amerikai cégeknek, sem a világgazdaságnak nem lenne haszna. Szavai szerint a gazdasági büntetőintézkedések célja az, hogy gátolják az üzleti tevékenységet, ami egyet jelent a piaci verseny akadályozásával. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű