Írjon nekünk

Egyéb

Szijjártó: Magyarország elemi érdeke, hogy fejlődjön a kapcsolata Oroszországgal

A megjelenés óta

-

Magyarország elemi érdeke, hogy az Oroszországgal, második legfontosabb kereskedelmi partnerével kialakított modern, a 21. századhoz méltó együttműködése tovább fejlődjön – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki azzal kapcsolatban adott interjút az MTI-nek, hogy január 31-én Moszkvába utazik Orbán Viktor. A magyar kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására tesz egynapos munkalátogatást Moszkvában, ahol legutóbb 2010 novemberében járt, és szintén Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki akkor a miniszterelnöki posztot töltötte be – ismertette Szijjártó Péter, hangsúlyozva: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél zökkenőmentesebb és kiegyensúlyozottabb legyen a viszonya Oroszországgal. A mostani találkozó napirendi pontjai között szólt az energetikai együttműködésről, amellyel kapcsolatban emlékeztetett a Déli Áramlat földgázvezeték építésére, amelyet tavaly december 7-én kezdtek meg a dél-oroszországi, a Fekete-tenger partján fekvő Anapa közelében. A vezeték innen, Anapától indul, és Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba szállít majd gázt.

Az államtitkár elmondta, a Déli Áramlat magyarországi szakaszának előkészületei jól haladnak, a szükséges intézkedéseket a magyar kormány megtette: kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az orosz Gazprom közös vállalatának, a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-nek a felépítése jól halad, lezárult a pénzügyi tanácsadói tender, kiírás alatt van az előzetes műszaki megvalósíthatósági pályázat, és beadták az előzetes környezetvédelmi engedélyeket is.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Magyarországon az elkövetkező két-három évben komoly előrelépések lesznek az energiabiztonság terén, hiszen már épül egy másik vezeték is, a magyar és a szlovák gázvezeték-hálózatot összekötő úgynevezett interkonnektor, amely a kelet-nyugatinál ma még fejletlenebb észak-déli irányú energiainfrastruktúra-kiépítés egyik legfontosabb állomása. Ezzel a magyar gázvezetékrendszer elérhetősége egészen Európa északi részéig fog tartani. Ráadásul – folytatta – ha nemzeti tulajdonba kerülnek a gáztározók, akkor Magyarország valóban energiaszállítási központként működhet majd a régióban.

Arra a felvetésre, hogy 2015-ben lejár a hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés, Szijjártó Péter úgy válaszolt: “ha ez a kérdés felmerül a tárgyalásokon, nagyon szívesen beszélünk róla, az egyeztetéseket pedig el fogjuk kezdeni a szükséges időben”.

A paksi atomerőmű-bővítés és az abban való esetleges orosz közreműködés kérdéséről szólva kijelentette: a kabinet célja, hogy a magyar villamosenergia-felhasználásban a jelenleginél jóval nagyobb részt biztosítson a paksi erőmű. Az atomenergiát tiszta és biztonságos energiaforrásnak tartja a kormány, ezért a jövőben növelni szeretné azt a jelenleg 43 százalékos arányt, amelyet a paksi atomerőmű fedez az ország villamosenergia-felhasználásából – magyarázta. Ehhez azonban egy óriási beruházásra van szükség, ami természetesen “komoly várakozásokat generál”, de mivel még nem történt pályázatkiírás, nem zajlottak konkrét tárgyalások, “minden híresztelés idő előtti”. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha felmerül a kérdés, a magyar fél ismertetni fogja az álláspontját.

A moszkvai látogatás másik nagy témája a közlekedés lesz, hiszen Oroszországnak kulcsszerepe van abban, hogy a távol-keleti és a kaukázusi áruk milyen útvonalon jutnak el Európába. A külgazdasági államtitkár az ezzel összefüggő magyar lehetőségek között említette a záhonyi vasúti átrakó kapacitásának bővítését. Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar vasúthálózatnak teherszállítási szempontból komoly problémája a lassúság, ugyanis ma egy tehervonat négy-öt nap alatt jut át az országon, ami a versenyképességhez “erőteljesen kevés”. A cél az, hogy ez az idő egy nap legyen – így ugyanis Magyarország versenyképes útvonal lehet Oroszország szemszögéből nézve -, az ehhez szükséges életképes projektről pedig minél előbb dönteni kell – mondta.

Mindemellett ipari, mezőgazdasági és oktatási együttműködési témák kerülhetnek szóba a jövő csütörtöki moszkvai viziten – tette hozzá.
Emlékeztetett egyúttal arra is, hogy idén várhatóan az orosz fővárosban is megnyílik a magyar kereskedőház. Az azonban még kérdés, hogy ezt a magyar állam nyitja majd, vagy egy nagy magyar cég. Ha utóbbi, akkor a kormány megfontolja, hogy saját házat alakítson, vagy együttműködjön a már meglévővel.

A moszkvai látogatást megelőző napon, január 30-án Orbán Viktor Brüsszelbe látogat, ahol a Bruegel Intézet meghívására előadást tart az eurózóna megerősítésének lehetséges forgatókönyvéről, és uniós vezetőkkel találkozik. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a megbeszéléseken az unióban napirenden lévő ügyekről fognak tárgyalni, így például a többéves EU-költségvetésről. Rámutatott emellett arra is, hogy a tavasszal az európai intézményeknek dönteniük kell arról, megszüntetik-e a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Megítélése szerint ha az EU csak a jogszabályokat és a tényeket veszi figyelembe, nem születhet más döntés, mint a megszüntetés, hiszen Magyarország ma egy európai sikertörténet, csökken az államadóssága, nő a versenyképessége, és megőrizte politikai stabilitását.

Végül Orbán Viktor idén várható további külföldi programjairól elmondta: októberre hivatalos látogatásra hívták a miniszterelnököt Indiába, a kínai vizit pontos részleteiről pedig március végén, az új pekingi kormány megalakulása után egyeztetnek. Az arab világba is újra ellátogat a kormányfő: libanoni és jordániai útjára üzleti delegáció is elkíséri majd.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Egyéb

Ukrajna hazarendelte nagykövetét Budapestről

A megjelenés óta

-

Írta:

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hazarendelte konzultációra Ljubov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét az új oktatási törvényt ért magyar bírálatok miatt. Ezt a kijevi diplomácia vezetője maga közölte csütörtök este a Twitteren.

“Ukrajna álláspontja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól változatlan, készek vagyunk bármilyen kérdést konstruktívan megvitatni” – szögezte le Klimkin.

Hozzáfűzte, hogy hamarosan Budapestre utazik, de pontos dátumot nem közölt. Reményét fejezte ki, hogy látogatása eredményes lesz. Kijelentette továbbá, hogy kész ellátogatni a Debreceni Egyetemre és Kárpátaljára is.

A frissen hatályba lépett új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A jogszabály jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük Magyarország, Oroszország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól kezdődően, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Oroszellenes törvény

Az ukrajnai oroszok elleni “etnocídiummal” – etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával – vádolta meg Kijevet az ukrán oktatási törvény miatt szerdán elfogadott nyilatkozatában az orosz Állami Duma.

Az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén megszavazott dokumentum elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna megsértse a területén élő “tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek” anyanyelvi oktatáshoz fűződő alapvető jogát.

Magyarország is lépéseket tesz Ukrajnával szemben

Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt.

Megosztás
Tovább olvasom

Egyéb

Robotrepülőgépekkel támadták a terroristákat orosz hadászati bombázók

A megjelenés óta

-

Írta:

H-101-es manőverező robotrepülőgépekkel támadták orosz Tu-95MSz típusú rakétahordozó hadászati bombázók az Iszlám Állam és az an-Núszra Front (Dzsabhat Fatah es-Sám) terrorszervezet objektumait Szíriában – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden Moszkvában.

Konasenkov szerint a délnyugat-oroszországi Szaratov város közelében lévő Engels repülőtérről felszálló bombázók átrepültek Irán és Irak légterén és a terrorszervezeteknek a szíriai Deir-ez-Zór és Idlíb tartományban található legfontosabb objektumaira lőtték ki a robotrepülőket. A tábornok által sikeresnek mondott váratlan légicsapás harcálláspontokat, csapat- és haditechnika-összevonásokat, valamint lőszerraktárakat semmisített meg.

Konasenkov hangsúlyozta, hogy a megsemmisített célok biztonságos távolságra voltak mind a lakott településektől, mind pedig az amerikai különleges egységek és az Egyesült Államok támogatta Szíriai Demokratikus Erők (SDF) állásaitól. A tábornok szerint ez utóbbiak Deir-ez-Zórban az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken helyezkednek el, és ezek jelenétére Moszkva egyelőre nem kapott magyarázatot.

Vlagyimir Burovcev, az orosz hadsereg utászszolgálatának parancsnoka előzőleg arról számolt be, hogy katonái folyamatos tűz alatt, kevesebb, mint két nap alatt egy 210 méter hosszú, elemes közúti hidat építettek ki az Eufrátesz folyón át, Deir-ez-Zór várostól néhány kilométerre. A folyó keleti partjára történő átkeléshez felhasználandó híd elbírja a nehéz páncélozott járművek súlyát és ezekből napi 8 ezret képes átengedni.

A szíriai kormánycsapatok szeptember elején szabadították fel Deir-ez-Zór város nagyobbik részét, az IÁ erőit az Eufrátesz keleti partjára szorítva vissza. Ide Damaszkusz erőinek előőrsei pontonhidak segítésével keltek át, a főerők jelenleg a tömeges átkelésre készülnek. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Egyéb

Moszkva figyelmeztette Washingtont, hogy megtorolja a kommandósai elleni támadásokat

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország a kommunikációs különcsatornán figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy meg fogja torolni, ha a szíriai ellenzék tüzet nyit az orosz különleges egységekre és a damaszkuszi kormány erőire – jelentette be Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön Moszkvában.

Konasenkov közölte, hogy Deir-ez-Zórnál a szíriai kormányhadsereg mellett orosz kommandósok is részt vesznek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fegyvereseinek megsemmisítésében.

“Ezért a kommunikációs különcsatornán kemény hangnemben közöltük az Egyesült Államok fegyveres erői al-udeidi (katari) parancsnokságának képviselőjével, hogy haladéktalanul el fogjuk fojtani a tűznyitás minden kísérletét azokról a területekről, ahol a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveresei tartózkodnak” – mondta.

A tábornok szerint a szíriai kormányerőket két alkalommal is aknavetőkkel és sorozatvetőkkel végrehajtott támadás érte az SDF és az amerikai különleges egységek ellenőrizte területekről. Mint mondta, az SDF fegyveresei az Eufrátesz keleti partján akadálytalanul elvegyülnek az IÁ erőivel, és az orosz felderítő drónok az elmúlt héten egyetlen alkalommal sem észleltek fegyveres összecsapást közöttük.

Konasenkov arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők deir-ez-zóri sikerére válaszul az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció és az SDF felhagyott a Rakka felszabadítására indított hadművelettel. Az orosz felderítő eszközök észlelték, hogy az SDF erőit Deir-ez-Zór tartomány északi területeire csoportosítja át – közölte.

A tábornok elmondta, hogy a szíriai kormányhadsereg Deir-ez-Zór városának már 85 százalékát elfoglalta, és a települést a jövő héten teljesen fel is fogja szabadítani. Szavai szerint a kormányerők az elmúlt éjszaka során 16 négyzetkilométert és két települést “tisztítottak meg a terroristáktól” az Eufrátesz nyugati partján. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű