Írjon nekünk

Kultúra

Szakértő: a II. vatikáni zsinat óta várt és szervezett egyházfői találkozó lesz pénteken

A megjelenés óta

-

A II. vatikáni zsinat végén, 1965-ben vonta vissza kölcsönösen a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését, azóta tervezik a pápa és a legnagyobb ortodox közösség vezetője, az orosz pátriárka pénteken megvalósuló találkozóját – mondta el Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának (PPKE HTK) tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek. Ferenc pápa február 12. és 18. közötti mexikói látogatása előtt, a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren találkozik majd az orosz ortodox egyházfővel, Kirill pátriárkával.

Kránitz Mihály ismertette: VI. Pál pápa és I. Athénagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka első, 1964-es találkozója óta viszonylag rendszeres a kapcsolat a mindenkori pápa és a mindenkori konstantinápolyi pátriárka között, ugyanakkor az orosz ortodox pátriárkával eddig minden találkozási kísérlet meghiúsult.

Szent II. János Pál pápasága alatt például még Magyarország, egészen pontosan a Pannonhalmi Bencés Főapátság is szóba került mint lehetséges találkozási hely, hiszen az apátságot még az 1054-es egyházszakadás előtt alapították. Ezt követően, 1997-ben majdnem sikerült találkoznia II. János Pálnak és II. Alekszij pátriárkának Bécs mellett, a heiligenkreutzi ciszterci apátságban. Ekkor annyira biztosra lehetett venni az eseményt, hogy az annak emléket állító képeslapokat is kinyomtatták, rajta a két egyházfő arcképével és a találkozó dátumával. Végül ez a találkozó sem jött létre az orosz ortodox legfelsőbb egyházi szervezet, a szent szinódus ellenállása miatt. A kudarc hátterében valószínűleg II. János Pál lengyel származása és a terhelt lengyel-orosz múlt is jelen lehetett – tette hozzá a PPKE HTK tanszékvezető tanára.

Kránitz Mihály beszélt arról is, hogy a pénteki találkozó helyszíne remek választás, hiszen senkit sem sért, azt pedig “akár a Jóisten humorának is betudhatjuk, hogy az oly régóta várt találkozó egy híresen egyházellenes országban valósul meg” – fogalmazott. A találkozó komolyságát jelzi, hogy egy dokumentumot is aláírnak majd. Emellett szimbolikus jelentőségű is a pápa és a legnépesebb ortodox egyház vezetőjének találkozása: jelzi, hogy a keresztények képesek az összefogásra. A pénteki megbeszélés után pedig már nem lehet majd “elengedni a párbeszéd fonalát”, így a találkozót jó eséllyel követik majd újabb megbeszélések – fűzte hozzá.

A nyugati és a keleti kereszténység közötti ellentétről szólva Kránitz Mihály kifejtette: a különbség nem annyira teológiai, mint külső, jogi, adminisztrációs. A legnagyobb probléma az ortodox egyházak számára a pápai primátus (elsőség) elfogadása. A keleti egyházban nehezen tudják elképzelni, hogy Rómából neveznek ki egy püspököt mondjuk Ausztráliába. Az ortodox egyházak ugyanis egymástól független és egyenrangú, úgynevezett autokefál egyházak. Ugyanakkor II. János Pál pápa 1995-ös Ut unum sint kezdetű körlevelében azt kérte, hogy “legyen tanulmányok tárgya az a mód, amellyel péteri feladatát ökumenikus módon tudja majd gyakorolni”. Ezt követően XVI. Benedek pápa lemondott a Nyugat pátriárkája címről, Ferenc pápa pedig egyszerűen Róma püspökének nevezi önmagát – sorolta.

Mindezen közeledések fontossága ellenére látni kell azt is – mutatott rá -, hogy vannak ortodox közösségek, amelyek gyanakvással nézik a nyugati kereszténység “liberalizálódását”, a liturgiában, az öltözködésben vagy éppen az egyházi nyelvben végbement változásokat, míg Keleten változatlan formában maradtak fenn a hagyományok.

A teológiai különbségekről szólva Kránitz Mihály megemlítette a Filioque-vitát, vagyis, hogy míg a nyugati kereszténység szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, addig a keletiek nem fogadják el az “és a Fiútól” betoldást a hitvallásba. Ellentét van továbbá abban is, hogy a nyugati egyház a világ pokol-purgatórium-mennyország felosztását vallja, míg az ortodoxoknál nem dogma a tisztítóhely. A nyugat-európaiaknak ugyanakkor nagyon vonzó tud lenni az ortodoxok imakultúrája – mondta a szakértő.

Az Oroszországból 1917 után Nyugatra kivándorolt ortodox hívők sokszor erős lelkiségi kört tudtak teremteni maguk körül, Párizsban például az általuk alapított Szent Szergej Ortodox Teológiai Intézet meghatározó keresztény szellemi műhely lett az egész Nyugatra ható kisugárzással. Ugyanígy az ortodox vallás és kultúra ősforrás jellegét és erős hatását jelzi, hogy az Athosz-hegyi (Görögország északi részén fekvő autonóm kolostorköztársaság) kolostorok népszerű zarándokhelyekké váltak a nyugati keresztényeknek is – tette hozzá Kránitz Mihály.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Kultúra

Oroszországban mutatják be Szőcs Géza Raszputyin című drámáját

A megjelenés óta

-

Írta:

A szentpétervári Juszupov-palota Háziszínházában mutatják be Szőcs Géza Raszputyin című történelmi drámáját november 16-án, a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretében.

Az egykor a cári családra is komoly befolyást gyakorló Grigorij Raszputyinról írt dráma először Milánóban jelent meg, olasz-magyar, kétnyelvű kiadásban, majd a Milánóhoz közeli Varesében és más olasz városokban is játszották – idézte fel az MTI-nek a szerző.

Szőcs Géza elmondása szerint a darab ezúttal a szentpétervári Masztyerszkaja Színház művészeinek előadásában, különleges helyszínen, a Juszupov-palota Háziszínházában lesz látható.

A hely érdekességét az adja, hogy Raszputyint éppen ebben a palotában ölték meg 1916 decemberében, egy Feliksz Juszupov herceg által szervezett összeesküvés során – emlékeztetett.

Szőcs Géza történelmi drámája fiktív történetet kínál a nézőnek valóságos, történelmi szereplőkkel.

A darab története szerint a különleges, látnoki képességekkel rendelkező Raszputyin – vízióira hallgatva – megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését. Ebből a célból felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak Raszputyinra és jóslataira.

Szőcs Géza drámájának oroszországi bemutatóját november 16-án tartják, a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretében, majd az orosz közönség november 17-én és 18-án is megtekintheti az előadást. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Kultúra

Andrej Tarkovszkij orosz rendezőről nyílt kiállítás a Műcsarnokban

A megjelenés óta

-

Írta:

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Fotókon elevenedik meg Andrej Tarkovszkij (1932-1986) orosz filmrendező Tükör című önéletrajzi ihletésű filmjének képi világa a Műcsarnok új kiállításán, ami Emlékek tükre címmel kedd este nyílt Budapesten.

Tarkovszkij a Tükör világa című önéletrajzi filmjének számos képét a múlt század elejéről származó, régi családi fényképek felhasználásával komponálta.

A kiállításon látható hatvan darab fekete-fehér családi, valamint a film forgatásán készült fénykép mellett Trakovszkij apjának, Arszenyij Trakovszkij költőnek nagyméretű molinókon egy-egy versrészlete olvasható. A kiállítást a filmrendező fia, a Nemzetközi Andrej Tarkovszkij Intézet elnöke rendezte.

Andrej A. Tarkovszkij a megnyitón elmondta, hogy húsz éve foglalkozik apja hagyatékának feldolgozásával, de nem régen találta meg az 1930-as években készült fényképeket, amelyekből sokkal több kiderült számára apja gyerekkorából, mint amit személyes beszélgetéseik során tudott meg. A Tükör című film szoros kapcsolatban áll a költészettel, amelyet nagyapja, Arszenyij Trakovszkij versei ihlettek. A film vázát ezek a régi családi fotók adták meg – magyarázta Andrej A. Tarkovszkij.

A fotógyűjtemény több mint 500, az 1930-as évekből származó fényképet és üvegnegatívot foglal magába, amelyek nagy részét a neves orosz fotográfus, Lev Gornung készítette, aki a filmrendező édesapja, Arszenyij Tarkovszkij költő barátja volt.

Enyedi Ildikó filmrendező a megnyitón méltatta Andrej Tarkovszkij rendezői munkásságát. Mint fogalmazott, “kis hal vagyok ugyanabban az óceánban, amiben ő a nagy fehér bálna”.

A kiállítás december 10-ig látható a Műcsarnokban.

Megosztás
Tovább olvasom

Kultúra

Oroszország fölött repülve – fotókiállítás Budapesten

A megjelenés óta

-

Írta:

Harmincöt nagyméretű fotón elevenedik meg madártávlatból Oroszország tájainak szépsége azon a kiállításon, amely az Oroszország fölött repülve című kötet képeiből mutat be válogatást november 15-től az Orosz Kulturális Központban.

Az intézmény közleménye szerint az Oroszország fölött repülve című fotóalbum képei északtól, Kamcsatka vulkánjaitól, Szibériától és a Távol-kelettől az ország déli részéig mutatják be madártávlatból Oroszország tájait, építészeti emlékeit és nagyvárosait.

A moszkvai Region cégcsoport projektje során Szergej Fomin fotóművész több mint ezer órát töltött fényképezőgépével Oroszország fölött a levegőben, és több mint ezer fotót készített. A projekt célja az volt, hogy “politikától mentes információt nyújtson Oroszországról, olyan aspektusból, amelyet a világ eddig még nem ismert” – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Az Oroszország fölött repülve című kötet – amely idén az év könyve lett Oroszországban – az ország földrajza mellett annak történelméről is tájékoztatást ad.

Az album képeiből álló vándorkiállítás Frankfurt, London, Riga és Havanna után mutatkozik be most Budapesten. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű