Írjon nekünk

Paksi atomerőmű bővítés: magyar beszállítókra is számít az orosz Roszatom

Közzétéve

-

Az orosz Roszatom legalább 40 százalékosra tervezi a magyar beszállítók arányát, amikor elindul a paksi atomerőmű tervezett bővítési tenderén – közölte a cég. A magyar cégek megjelenése a szerte a világban 28 atomerőművi blokkot építő Roszatom globális beszállítói hálózatában azt jelentené, hogy a jövőben a magyar vállalatok további jelentős megrendelésekhez juthatnak – idézi a cég közleménye Szergej Bojarkint, az orosz állami atomenergetikai konszern projektigazgatóját. A kommüniké kitér arra, hogy a konszern – tervei szerint – 2030-ig 80 erőművi blokkra, hozzávetőleg 290 milliárd dollár értékűre növeli a megrendelésállományát.

A berendezések mintegy 15 százalékát szállítja Oroszország, 30-40 százalékát a helyi beszállítók, 45-50 százalékát pedig a globális beszállítói kör. Jelenleg a Roszatom az egyetlen olyan szállító a világon, amely sorozatban és pontos ütemterv alapján, határidőre vagy határidő előtt készíti az atomerőműveket, ráadásul pontosan betartva, illetve csökkentve a költségkereteket – jelentette ki a projektigazgató.

Hangsúlyozta, hogy a Roszatom a majdani paksi tenderen indulva versenyképes áron ajánlja majd az atomerőmű megépítését, amit egyrészt a blokkok sorozatgyártása tesz lehetővé, másrészt az a know-how, amely a határidők betartását biztosítja.

Jelenleg a Roszatom az egyetlen olyan szállító a világon, amely sorozatban és pontos ütemterv alapján, határidőre vagy határidő előtt készíti az atomerőműveket.

Hirdetés
Szólj hozzá

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Válaszlépés: Oroszország pótvámokat vet ki amerikai termékekre

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta – jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy mivel az Egyesült Államok nem hajlandó megtéríteni Oroszországnak a védővámok bevezetése miatt keletkező veszteségeket, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) szabályaival összhangban, ellensúlyozó intézkedéseket vezetnek be. Már a közeljövőben pótvámokat vetnek például az amerikai építési és útépítő gépekre, amelyeknek van helyettesítője az orosz piacon, így nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a makrogazdasági mutatókra.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatokat, amelyek március 23-án lépnek hatályba.

Oroszország amerikai acélexportjának értéke 1,512 milliárd dollárra, az alumíniumtermékeké pedig 1,646 milliárd dollárra rúg. Az orosz kormány május 22-én tájékoztatta a WTO-t, hogy számításai szerint az amerikai pótlólagos vámok 537,6 millió dollár veszteséget okoznak az oroszországi exportőröknek. A WTO szabályainak értelmében az értesítéstől eltelt 30 nap múlva Oroszország jogosult a veszteséggel azonos értékben ellenintézkedéseket tenni.

A gazdaságfejlesztési minisztérium közlése szerint pár napon belül közzéteszik azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre pótvámot vetnek ki. Oroszország nem használja ki teljes mértékben az 537,6 millió dolláros keretösszeget, az első szakaszban 93 millió dollár körüli összegre számít a pótvámok kivetéséből.

Oroszország jelezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unió által az Egyesült Államokkal szemben a WTO-nál június 1-jén elindított jogi eljáráshoz. A vitarendezési folyamatban első lépésként az unió konzultációt kért az Egyesült Államoktól. Moszkva, függetlenül attól, hogy harmadik félként részt akar venni a vitában, fenntartja a jogot arra, hogy hasonló eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetnél. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű