Írjon nekünk

Ukrajna

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna fizesse vissza tartozását

Közzétéve

-

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna fizesse vissza a decemberben lejáró 3 milliárd dolláros orosz hitelt, vagy jelentsen fizetésképtelenséget. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján megismételte, hogy az orosz hatóságok álláspontja változatlan a 3 milliárd dolláros hitel ügyében. Ez nem kereskedelmi hitel, a pénzt az orosz kormány nyújtotta az ukrán kormánynak, tehát az ukrán állam adóssága – mutatott rá Peszkov, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak nem áll szándékában átütemezni az ukrán adósságot, és azt reméli, hogy decemberben Ukrajna teljes egészében törleszti a 3 milliárd dollárt.

A szóvivő arra reagált, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök ultimátumot adott Oroszországnak a hitel ügyében. Jacenyuk közölte, hogy Kijev kész jogi útra terelni a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt államfő által felvett hitel ügyét, ha Oroszország nem hajlandó csatlakozni a többi hitelező által szerdán elfogadott egyezséghez.

Az ukrán állam által garantált vagy szuverén devizakötvényekről Londonban szerdán kötött egyezség alapján a hitelezők leírják az ukrán kereskedelmi adósság – nagyjából 19,3 milliárd dollár – 20 százalékát, a törlesztést négy évre befagyasztják, így a 2015 és 2023 között esedékes fizetési kötelezettségeit 2019 és 2027 között kellene Ukrajnának teljesíteni.

A hitelezők több mint háromnegyede elfogadta ezt az alkut, de Oroszország nem vett részt a tanácskozáson, így határozatképesség hiányában október 29-re elnapolták a szavazást a megállapodásról. Ukrajna számára létfontosságú, hogy sikeres legyen az adósságátütemezés, mert különben vakvágányra juthat a Nemzetközi Valutaalap új hitelprogramja.

A valutaalap igazgatótanácsa márciusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt új, 17,5 milliárd dolláros, négyéves futamidejű hitelkeret-programot. A stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló – közép- és hosszú távú – hitelkeretet biztosító kibővített megállapodással (Extended Fund Facility, EFF) a tavaly kötött készenléti hitelmegállapodást váltották fel.

Ha a Nemzetközi Valutaalap állami hitelnek minősíti a hárommilliárdos orosz kölcsönt, akkor az érvényes szabályok alapján nem folytathatja Ukrajna támogatását, ha az ország nem törleszt időben, azaz fizetésképtelenné válik. Ha azonban a kereskedelmi hitel kategóriájába sorolja az orosz kölcsönt, akkor nem kell felfüggeszteni a hitelprogramot a fizetésképtelenség esetében sem.

Ukrajna

Porosenko újra felhívta Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű