Írjon nekünk

Gazdaság

Napi 300 ezer eurós Magyarország kára az orosz embargó miatt

A megjelenés óta

-

Európának stratégiai partnerségre van szüksége Oroszországgal ahhoz, hogy legalább részben visszaszerezze azt, amit a válság kezdete óta konkurenciaképességéből elveszített – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilapnak adott interjújában, amely a hétfői számban jelent meg.

 

Szijjártó Péter miniszterként tett első hivatalos külföldi útja, a múlt keddi pozsonyi látogatása során nyilatkozott a szlovák lapnak. A Nyugat és Oroszország közti esetleges szankcióháború következményeit firtató kérdésre válaszolva a magyar diplomácia vezetője rámutatott: a magyar gazdaságot napi szinten csaknem 300 ezer eurós kár éri az embargó bevezetése óta, ugyanakkor nem látni, hogy Keleten kedvező irányba változott volna a helyzet, sőt a konfliktus tovább éleződik. Leszögezte: Európa szenved, mivel gazdaságai szenvednek (a szankcióktól), s látni lehet, hogy ez az “üzleti harc” teljesen ellentétben áll a hosszú távú európai érdekekkel.

“Európa a 2008-as válság óta veszített konkurenciaképességéből és a stratégiai partnerség Oroszországgal az egyedüli mód arra, hogy ennek legalább egy részét visszaszerezze” – hangoztatta Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra, hogy milyen kedvező hatásai lehetnek a nyersanyagokban rendkívül gazdag Oroszország és a fejlett technológiával rendelkező Európa együttműködésének. Az ukrajnai történések és a szankciók együttese az összes európai ország hosszú távú céljait tekintve “nagy mínusznak” számít – jegyezte meg a külügyminiszter. A Hospodárské Noviny újságírója a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállítás leállításáról, valamint a régió energiabiztonságának növeléséről is kérdezte a minisztert.

Válaszaiban Szijjártó Péter elmondta, hogy miniszteri kinevezése idején Magyarország gáztározóinak feltöltöttsége még a hatvan százalékot sem érte el, és a bizonytalan kelet-európai helyzetre való tekintettel biztosak akartak lenni abban, hogy a közelgő tél előtt a készletek száz százalékosak lesznek. Megjegyezte, hogy ez utóbbit egyébként az Európai Unió  is elvárja.

A magyar diplomácia kitért arra is, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során az egyik legfontosabb téma volt a szlovák és a magyar gázvezetékek összekapcsolása, ami egy esetleges válság idején lényegesen hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságához. Hangsúlyozta, hogy ennek kiemelt fontosságot tulajdonítanak és a vezetékeket összekapcsoló interkonnektor kereskedelmi üzeme január elsejétől beindulhat. Közölte, hogy a kapcsolat teljes kapacitása évi 6,7 milliárd köbméter, s ebből 5 milliárd köbméter lesz majd a szlovák import.

A külügyminiszter az energiabiztonság növelésével kapcsolatban azt is elmondta, hogy Magyarország eltökélt a Déli áramlat gázvezeték építésének folytatásában. Megjegyezte, tisztában vannak azzal, hogy ez nem jelent végleges választ – a szállítási útvonalak és a források diverzifikációja által megteremthető – az energiabiztonság kérdésére. Hozzátette: a megoldás a Nabucco gázvezeték lenne, de mivel az nem talált megértésre az EU részéről, így egyedül a Déli áramlat maradt.

 

Hirdetés
Hozzászólások

Gazdaság

FT: az EU-tagállamok az amerikai szankciók enyhítését szeretnék elérni

A megjelenés óta

-

Írta:

Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Moody’s: az orosz gazdaságot védik a jó fizetési mérőszámok

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Növeli orosz és iráni, csökkenti szaúdi olajvásárlásait Kína

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű