Írjon nekünk

Kultúra

Moszkvában temették el II. Miklós orosz cár nagybátyját

A megjelenés óta

-

Az orosz főváros első világháborús hősi temetőjének kápolnájában helyezték végső nyugalomra csütörtökön II. Miklós orosz cár nagybátyja, ifjabb Nyikolaj nagyherceg és felesége maradványait. Az állami szintű temetésen Szergej Nariskin, az orosz törvényhozás alsóházi elnöke, illetve Szergej Szobjanyin, Moszva főpolgármestere képviselte az orosz vezetést, de részt vett rajta és beszédet mondott Kirill orosz ortodox pátriárka is.

Nariskin azt hangsúlyozta, hogy teljesült a nagyherceg kívánsága, mert szülőföldjén, a “hatalmas és szeretett Oroszországban, katonái közelében talált nyugalmat”. A duma elnökének szavai szerint nem lehet eléggé méltatni a nagyherceg katonai és államférfiúi nagyságát, az orosz birodalom szárazföldi és tengeri hadereje főparancsnokának érdemeit.

Ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics Romanov, I. Miklós cár unokája, és a bolsevik forradalom után kivégzett II. Miklós cár nagybátyja 1856-ban született Szentpéterváron, majd 1929-ben hunyt el a dél-franciaországi Antibes városban. Az orosz nagyherceg az első világháború kezdetén (1914-1915-ben) a cári hadsereg főparancsnoka volt, de 1915-ben II. Miklós a Kaukázus alkirályává nevezte ki őt. Kinevezése más esetben nagy megtiszteltetésnek számított volna, de ezúttal azt jelentette, hogy eltávolították az udvarból és a hatalomból, attól tartva, hogy népszerűsége a cár megbuktatásához vezet. 1917-ig a nagyherceg a Kaukázusban tartózkodott, s ennek köszönhetően menekült meg aztán a bolsevikok haragjától.

Ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics Romanov később a Krímbe költözött, visszavonult a politikától, és a Romanov cári család több tagjával, közöttük Marija Fjodorovna anyacárnéval együtt a fekete-tengeri félszigeten vészelte át a bolsevik forradalom első éveit. A nagyhercegék 1919 elején egy angol hadihajón távoztak a Krímből. Előbb az olaszországi Genovában sógornője, Ilona olasz királyné adott menedéket neki és családjának, majd Párizsba költözött és egy szovjetellenes, az orosz polgárháborúban a bolsevikok ellen harcoló fehér tisztekből álló, királyság-párti csoport vezetője lett.

Ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics Romanovnak és feleségének, Anasztázia királyi hercegnőnek, az egykori montenegrói király lányának a hamvait családjuk kérésére hozták vissza Oroszországba és temették el Moszkvában. Három napja katonai tiszteletadás mellett búcsúztatták maradványaikat Franciaországban. Előbb Cannes-ban, majd a párizsi Invalidusok híres épületegyüttesében. Ezt követően szállították a hamvakat Moszvába.

A Donszkoj kolostorban zajlott az egyházi búcsúztatás, mielőtt elhelyezték volna a koporsóba zárt hamvakat az első világháborús moszkvai temetőben. A moszkvai újratemetésen a Romanov-dinasztia tagjai is részt vettek. Oroszországban 2013-ban ünnepelték a Romanov-ház, a második és egyben utolsó orosz uralkodócsalád hatalomra kerülésének 400. évfordulóját. A dinasztia 1917-ig uralkodott. 1998-ban, haláluk nyolcvanadik évfordulóján a szentpétervári Péter-Pál székesegyházban újratemették a bolsevikok által kivégzett II. Miklós cárt és családját. 2000-ben az orosz ortodox egyház mártírokká nyilvánította őket, 2008-ban az orosz legfelsőbb bíróság pedig rehabilitálta a cárt és családját.

Hirdetés
Hozzászólások

Kultúra

Enyedi Ildikó filmjét is díjazták Moszkvában

A megjelenés óta

-

Írta:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Anna Karenina – Vronszkij-története – Premier előtti vetítés az Urániában

A megjelenés óta

-

Írta:

Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével.

A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – közölte az MTI-vel az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Sahnazarov filmje az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején játszódik: a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

A filmszínház közleménye szerint Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult.

Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Művészetének egyik csúcspontja a kilencvenes évek válsághangulatát érzékeltető A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának, és a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. A visszatérést Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris és a Szerelem a Szovjetunióban (2013) jelentette. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a márciusi magyarországi mozibemutató előtt vetíti Karen Sahnazarov filmjét. A közönség a vetítés előtt, 17 órától pódiumbeszélgetésen találkozhat a rendezővel, akivel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Párbeszéd kezdődhet az orosz és az ukrán ortodox egyház között

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz ortodox egyház kész a tárgyalásra, miután az általa el nem ismert kijevi patriarchátus vezetője, Filaret erre levélben tett javaslatot Kirill orosz pátriárkának – jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak irányítója pénteken Moszkvában.

A levélben Filaret, “a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszűntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak.

“Bocsánatot kérek azért, amit szóval, tettel és az érzéseimmel elkövettem. És szívből, őszintén megbocsátok mindenkinek – írta Ilarion szerint levelében Filaret az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, aki az általa negyedszázada végrehajtott egyházszakadás óta első ízben fordult levélben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez.
Az ukrán ortodox egyház szóvivője tagadta, hogy Filaret levelet intézett volna Kirillhez.

Ilarion kijelentette, hogy az orosz ortodox egyház nem kívánja feltételekhez kötni a párbeszédet, mert azok megakadályozhatnák a tárgyalást. Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

A Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el

A 90-es években Filaret Deniszenko által megalapított és az orosz ortodox egyház által szakadárnak tekintett, erősen oroszellenes kijevi patriarchátus nem ismeri el, hogy a 17. században Ukrajna a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Orosz sajtóértesülések szerint a Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű