Írjon nekünk

Medvegyev Örményország és Azerbajdzsán vezetőjével egyeztetett Hegyi-Karabah ügyében

Közzétéve

-

CímerIlham Alijev azerbajdzsáni és Szerzs Szargszjan örmény elnökkel találkozott Medvegyev elnök július 17-én. A találkozó célja a Hegyi-Karabah szakadár köztársaság helyzetének tisztázása volt. Az államfők kidolgozzák azokat a minden fél számára elfogadható elveket, amelyek alapján szabályozni lehet a karabahi konfliktust.

{loadposition billboard}Alijev elnök a tárgyalás során kijelölte azokat az elveket, amelyekben semmiképpen nem engednek. Azerbajdzsán nem fogad el olyan döntést, amely azt célozza, hogy Karabah független legyen tőlük akár tíz, akár száz év múlva. Ugyanakkor Alijev elnök bízott benne, hogy sok olyan megoldása van a konfliktusnak, amely minden felet kielégít.
Alijev szerint Karabahnak továbbra is Azerbajdzsán részéként kell léteznie, de egy kisebb fokú autonómiát elképzelhetőnek tart.
A Hegyi Karabah Köztársaság Azerbajdzsán délnyugati részén az örmény határ felé terül el. A lakosság 95 százaléka örmény, a maradék 5 százalék pedig különböző közel-keleti népekből áll. A konfliktusnak nem csak etnikai, de vallási színezete is van, hiszen az azerbajdzsániak muzulmán türkök, amíg az örmény az első nép, amely felvette a kereszténységet.
A terület 18. században önálló kánság volt, 1923-ban veszítette el önállóságát, amikor Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven a türk nyelvű Azerbajdzsánhoz csatolták. 1988-ban még ezt a korlátozott autonómiát is elvették tőlük, ezért polgárháború tört ki a karabahiak és Azerbajdzsán között. 1993-ra a helyi örmény lakosság elérte, hogy ellenőrzése alatt tartja a területet.
Hegyi-Karabah 1996-ban független állammá nyilvánította magát, de mivel a legtöbb ország nem ismerte el az önállóságukat, hivatalosan ma is Azerbajdzsánhoz tartoznak.
Karabah jelenleg a kaukázusi térség egyik időzített bombája.

 

Címerek:

Azeri címer     Örmény címer
Hirdetés
Szólj hozzá

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Oroszország

A Krímre hívta Trumpot Natalja Poklonszkaja a félsziget volt főügyésze

Közzétéve

-

Írta:

A korábbi krími főügyész, jelenleg parlamenti képviselő Natlaja Poklonszkaja a 2014-ben Oroszországgal újraegyesült Krím félszigetre hívta Donald Trump amerikai elnököt.

Korábban az amerikai Buzzfeed két, névtelen diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnök a kanadai Quebecben rendezett G7-csúcson a többi vezetőnek arról beszélt, hogy a Krím-félsziget Oroszország része, mert mindenki, aki ott él, beszél oroszul.

Trump: Ukrajna a világ legkorruptabb országa

Trump erről egy vacsorán beszélt, amikor a külpolitikai ügyekről volt szó. Az amerikai elnök állítólag azt is megkérdőjelezte, hogy a többiek miért állnak Ukrajna oldalára Oroszországgal szemben, „a világ legkorruptabb országának” nevezve Ukrajnát.

A Fehér Ház sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánta a lap értesüléseit.

Most kiderült, hogy az amerikai politikusok mennyre távol állnak Donald Trump amerikai elnöktől és az általánosan elfogadott jog és igazságosság elvétől – mondta Poklonszkaja.

Ma már attól is félnek, hogy kommentálják az elnöknek a Krím félszigetről tett nyilatkozatát, amelyben orosz területként ismeri el azt – tette hozzá a politikusnő.

Meghívjuk Donald Trump amerikai elnököt, hogy látogasson el a Krím félszigetre, ahol személyesen meggyőződhet róla, hogy az állítása igaz – hangsúlyozta Poklonszkaja.

A képviselőnő szerint Trump látogatása után megmutathatja az egész világnak, hogy független és tisztességes politikus és, hogy ő az első ember Amerikában, aki ismeri a demokrácia, igazságosság és a bátorság szavak jelentését.

A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.

Tovább olvasom

Foci-vb 2018 Oroszország

A győzelem után megnőtt az oroszok érdeklődése vb iránt

Közzétéve

-

Írta:

A Szaúd-Arábia ellen aratott fölényes győzelem nyomán 52-ről 64 százalékra nőtt azoknak az oroszoknak az aránya, akik figyelemmel kívánják követni a hazájukban megrendezett labdarúgó-világbajnokságot – derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felméréséből.

A megkérdezettek 35 százaléka csak a hazai válogatott mérkőzéseire kíváncsi. További 29 százalék rendszeresen nézni fogja a meccsek közvetítéseit.

A közvélemény-kutatás az annak eredményeit ismertető RIA Novosztyi hírügynökség szerint szombaton készült, egy ezer fős felnőtt reprezentatív mintán. A statisztikai hibahatár 3,2 százalékpont.

Oroszország, amely a torna moszkvai nyitómérkőzésén 5-0-ra verte meg Szaúd-Arábia válogatottját, kedden Egyiptom ellen lép pályára Szentpéterváron.

Tovább olvasom

Gazdaság

Kreml: versenyellenesek az Északi Áramlat-2 megakadályozására irányuló kísérletek

Közzétéve

-

Írta:

Az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi és nem politikai projekt, a megakadályozására irányuló kísérletek megsértik a szabad verseny szabályait – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök egy olyan csoport létrehozását kezdeményezte az Európai Unión belül, amely megakadályozná a tervezett, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. A szóvivő szerint a csővezeték hozzájárul majd Európa energiabiztonságához.

Az Északi Áramlat-2, mintegy 9,5 milliárd eurós projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű