Írjon nekünk

Politika

Ki lesz Moszkva új polgármestere? Itt vannak a jelöltek!

A megjelenés óta

-

MoszkvaDmitrij Medvegyev orosz elnök szeptember 28-án rendeleti úton azonnali hatállyal leváltotta Moszkva polgármesterét Jurij Luzskovot. Az indoklás szerint bizalomvesztés állt az államfő döntése mögött. Vlagyimir Putyin kormányfő pénteken a Novo-Ogarjovo-i miniszterelnöki rezidencián találkozott az Egységes Oroszország párt vezetőjével, akivel a lehetséges polgármester jelöltekről tárgyalt. A kormányfő nem csak a pártvezetővel, de Medvegyev elnökkel is egyeztetett a lehetséges jelöltekről. Úgy tudjuk, hogy az új moszkvai polgármestert október 10-én nevezik ki az orosz elnök.

Borisz Grizlov az Állami Duma elnöke elmondta, hogy az orosz főváros új vezetője az a személy lesz aki rendelkezik vezetői tapasztalattal a nagy projektekben és képes lesz folytatni a város gazdasági és szociális fejlődését. Az orosz sajtóban hét lehetséges név látott napvilágot pénteken.

 

A jelöltek:

Szergej Szobjanyin:

Az orosz sajtóban a moszkvai polgármesteri szék legnagyobb esélyese Szergej Szobjanyin miniszterelnök-helyettes. Putyin elnöksége idején közigazgatási vezetői tisztséget töltött be. 2001 és 2005 között Tyumeny régió kormányzója, de a szibériai Hanti-Manysi Autonóm Körzet dumájának az elnöke is volt. Az 52 éves Szobjanyin mellet nem csak a vezetői tapasztalatai szólnak, hanem az is, hogy több éves vezetői tapasztalattal rendelkezik.

Georgij Boosz

Kalinyingrád megye közelmúltban leköszönt kormányzója.

Szergej Sojgu:

Az Oroszország szerte nagy népszerűségnek örvendő Rendkívüli Helyzetek minisztere is jó eséllyel pályázik a polgármesteri címért.

Vlagyiszlav Szurkov:

Szurkov 2008 májusa óta az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője. 2004 és 2008 között Vlagyimir Putyin akkor orosz elnök asszisztense volt. A 46 éves Szurkov még Borisz Jelcin idején csatlakozott az elnöki adminisztrációhoz 1999-ben.

Vjacseszlav Vologyin:

A 46 éves Vjacseszlav Vologyin jelenleg az Állami duma elnökhelyettese. 2004-től az Egységes Oroszország párt első vezető-helyettese. Több könyvet is írt és cikkei is jelentek már meg az orosz sajtóban. Három évig volt Szaratov régió dumájának alelnöke.

Szergej Ivanov

Ivanov az orosz titkosszolgálat második számú vezetője, az Orosz Biztonsági Tanács titkára, honvédelmi miniszter. Szoros szálak fűzik Vlagyimir Putyinhoz.

Alekszander Lebegyev oligarcha és Roman Abramovics milliárdos is bejelentette, hogy elvállalná az orosz főváros vezetését.

Az orosz sajtóban már szeptember elején megjelentek a Luzskov távozásáról szóló hírek. 18 éven át vezette a fővárosi önkormányzatot. Luzskov hétfőn tért vissza egy hetes szabadságából, amikor is arról kellet döntenie, hogy önként lemond-e tisztségéről, majd bejelentette, hogy önként nem mond le.

Jurij Luszkovot még 1992-ben nevezte ki rendeletben Moszkva polgármesterévé Borisz Jelcin korábbi orosz államfő. Háromszor újraválasztották, majd 2007-ben újra kinevezték. Luzskov többször is bírálta Medvegyevet.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Kirill pátriárka az orosz-amerikai közvetlen összeütközés veszélye miatt találkozott 2016-ban Ferenc pápával

A megjelenés óta

-

Írta:

Kirill orosz pátriárka azért döntött úgy, hogy 2016 februárjában találkozik Ferenc pápával, mert Szíriában megjelent az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktus veszélye.

Kirill erről akkor nyilatkozott, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt.

“Amikor megéreztem ezt a veszélyt, haladéktalanul találkozót javasoltam Ferenc pápának, noha a történelem során moszkvai pátriárka addig sohasem találkozott a római pápával” – mondta az orosz ortodox egyházfő.

“Sikerült egyeztetnünk álláspontjainkat. Elsősorban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a fenyegetéssel közösen kell megküzdenünk. Ebből a tűzből senki sem kaparhatja ki a parazsat a maga javára. Ez egy nagyon téves és veszélyes megközelítés” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy abban a pillanatban – a pátriárka 2016. február 12-én találkozott a pápával Havannában – bármilyen hiba a két hatalom összeütközéséhez vezethetett volna. Mint mondta, Moszkva arra számított, hogy Szíriában egységfront jön létre, de ez nem történt meg: az orosz légierő a szíriai kormánycsapatokkal együtt “tette a dolgát”, mégpedig “nagyon sikeresen”, a többi ország pedig “koalícióban egyesült és végzett valamilyen munkát”.

“A két erős, közös koordinációt nélkülöző katonai csoportosulás (szíriai) jelenléte önmagában kolosszális kihívást és a nagyszabású katonai műveletek megkezdésének veszélyét hordozta magában” – hangoztatta Kirill.

II. Abdalláhot a nap folyamán fogadta Vlagyimir Putyin elnök is, aki kétoldalú és regionális kérdésekről tárgyalt vele, és hangsúlyozta a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítésének fontosságát. Emlékeztetett rá, hogy a két ország 55 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A jordániai király, aki uralkodása során immár 18. alkalommal kereste fel Moszkvát, méltatta vendéglátója szerepét abban, hogy a kétoldalú koordináció révén Szíria déli részén sikerült megteremteni a béke helyreállításának politikai feltételeit. Megköszönte Putyin szerepét abban az útkeresésben, amelynek célja a palesztin-izraeli konfliktus békés rendezése. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszországban 24 terrortámadást akadályoztak meg tavaly

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszországban 2017-ben 24 terrortámadást sikerült megakadályozni – közölte Jurij Csajka orosz főügyész az irányítása alatt működő hatóság vezetőségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán.

Mint mondta, a preventív intézkedések mellett a terroristák Szíriában elszenvedett veresége – ennek következtében az, hogy kevesebben akartak csatlakozni hozzájuk, és kevesebben tértek vissza a hadszíntérről is – hozzájárult ahhoz, hogy 16 százalékkal csökkent a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények száma.

Csajka a sokak által látogatott létesítmények és a sebezhető infrastruktúra mellett – a március 18-i elnökválasztással kapcsolatban – felhívta a figyelmet a választási körzetek és a választópolgárok védelmének fontosságára.

Beszámolója szerint a rendvédelmi szervek tavaly 1,5 ezer “szélsőséges” bűncselekményt akadályoztak meg és 972 elkövetőt azonosítottak be. A főügyész ebbe a kategóriába főképp az ország területi épsége, a közrend és a biztonság elleni anyagoknak a világhálón való terjesztését sorolta.

Jurij Csajka arra figyelmeztetett, hogy a választások közeledtével megnőtt az Oroszországban nem kívánatosnak tartott külföldi szervezetek aktivitása. Eddig hivatalosan 11 ilyen csoportot regisztráltak. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lemondott a holland külügyminiszter, aki beismerte, hogy hazudott Oroszországról

A megjelenés óta

-

Írta:

Lemondott tisztségéről Halbe Zijlstra holland külügyminiszter kedden, miután komoly belpolitikai botrányt okozott, hogy elismerte, nem volt igaz az a kijelentése, miszerint 2006-ban részt vett egy Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartott találkozón.

Zijlstra hétfőn ismerte el, hogy korábban hazudott, s nem volt jelen személyesen a kérdéses találkozón, amelyen korábbi állítása szerint Putyin az Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és a balti államokat magában foglaló, úgynevezett “Nagy-Oroszország” létrehozásáról szóló terveiről beszélt. A volt miniszter azt közölte, hogy a fenyegető kijelentésről mindössze másodkézből hallott, a Shell olajipari vállalat korábbi vezérigazgatójától, aki azonban kijelentette, az orosz államfő szavait “történelmi kontextusban” kell értelmezni, nem volt szó semmiféle katonai beavatkozásról.

“Nem látok most más lehetőséget, mint hogy benyújtsam a lemondásomat. Hollandia olyan minisztert érdemel, aki felette áll minden kételynek” – mondta a liberális-konzervatív politikus megrendülten a hágai parlament ülésén, és pályafutása legnagyobb hibájának nevezte a történteket.

Hozzátette, a történtek olyan mértékben aláásták hitelességét, hogy feladatainak ellátása lehetetlenné vált.
A botrány kirobbanása után az ellenzék a tárcavezető lemondását sürgette, a kormánypártok azonban kiálltak mellette, noha beleegyeztek, hogy kedden rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze, amelyen Zijlstra válaszolhat a képviselők kérdéseire.

Oroszország hollandiai nagykövetsége álhírnek nevezte az orosz terjeszkedési szándékról szóló híresztelést, amely beárnyékolja a két ország viszonyát.

Halbe Zijlstrának eközben este hivatalos látogatásra kellett volna indulnia Moszkvába, hogy találkozzon orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű