Írjon nekünk

Gazdaság

Kevesebb földgáz jut Európába – a Gazpromnál Ukrajnára mutogatnak

A megjelenés óta

-

gázvezetékA Gazpromnál nem értik, mi lehet az oka annak, hogy egy sor európai partnerhez kevesebb földgáz jut, és Ukrajnára mutogatnak – adta hírül csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom Export vezérigazgatója közölte, hogy a kemény hidegre tekintettel a cég maximálisan megnövelte a földgáz szállítását, nemcsak Európába, hanem a Független Államok Közössége országaiba, így Fehéroroszországba és Ukrajnába is. Egyúttal növelte a gázkivételt a föld alatti gáztározókból. Medvegyev azt mondta, hogy míg tavaly 150 milliárd köbméter földgázt szállítottak Európába, az idén a gázszállítás mennyisége éves szinten 180 milliárd köbméter. A Gazprom exportvállalatának vezetője azt is közölte, hogy Ukrajna, amelynek területén áthaladnak az orosz gáz továbbítására szolgáló tranzitvezetékek, éves szinten 60 milliárd köbméter földgázt vesz ki a maga számára, ami sokkal több a szerződéses mennyiségnél.

Az Interfax orosz hírügynökség szerint ennek megfelelően Ukrajna naponta átlag 160 millió köbméter gázt csapol le a vezetékekből. Január 31-én a levett mennyiség 118,7 millió köbméter volt. Az orosz Gazprommal kötött szerződésében nincs megszabva az ukrán fél számára, mennyi gázt vehet ki legfeljebb naponta.
Az ukrán állami gázcég, a Naftogaz ugyanakkor azt közölte, hogy az Európába menő és az általa megrendelt gáz mennyisége megfelel a Gazprommal fennálló egyezségben meghatározottnak. Az ukrán cég azt is közölte, hogy garantálja a gázszállítási menetrend teljesítését Európába.
A Gazprom Export  150 milliárd köbméter gázt szállított tavaly Európába. ezzel Európa gázimportjának közel negyedét biztosítja. A Gazpromtól tavaly a legtöbb földgázt Németország vásárolta, 34,02 milliárd köbmétert, Dánia a legkevesebbet, 0,05 milliárd köbmétert. A 21 európai országba exportáló Gazprom Export listáján Magyarország a nyolcadik legnagyobb vásárló volt tavaly, 6,26 milliárd köbméterrel.

 

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű