Írjon nekünk

Politika

Katonai tiszteletadás mellett temették el Mihail Kalasnyikovot

Közzétéve

-

Katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra pénteken Mihail Kalasnyikovot az Oroszországi Föderáció katonai temetőjében, a Moszkva környéki Mityiscsi település közelében. Az AK-47-es gépkarabély legendás hírű tervezője ravatalánál megjelent Vlagyimir Putyin orosz államfő, Szergej Sojgu védelmi miniszter, valamint Szergej Ivanov, az államfői hivatal vezetője is. Az altábornagyi rangban lévő, számos magas állami kitüntetéssel és külföldi elismeréssel rendelkező konstruktőr az első neves személyiség, akit a nyáron felavatott orosz szövetségi katonai temetőben helyeztek végső nyugalomra. Utolsó útjára az általa tervezett fegyverből leadott díszlövésekkel kísérték.

Izsevszkben, Kalasnyikov egykori lakóhelyén kedden és szerdán mintegy 60 ezer ember járult a híres tervezőnek az ottani ortodox székesegyházban elhelyezett ravatalához. Kalasnyikov egyébként nem volt hívő. Az Udmurt Köztársaságban, ahol Izsevszk található, csütörtökön kétnapos gyászt rendeltek el. Mihail Kalasnyikov hétfőn hunyt el életének 95. évében, miután hetekig kórházban kezelték. A múlt héten már a fiát sem engedték be hozzá az intenzív osztályra. A híres konstruktőr 1919. november 10-én született az Urál vidéki Kurján, de családját 1930-ban kuláknak minősítették és Szibériába száműzték.

1938-ban besorozták a Vörös Hadseregbe, ahol a páncélosoknál szolgált. 1941-ben megsebesült, és a hátországba szállították, ahol már a kórházban, lábadozása alatt papírra vetette a gépkarabély terveit. Azokat 1942-ben még nem fogadták el, s minthogy műszaki végzettség híján volt, iskolába küldték. 1946-ban a módosított terveivel sikert ért el. A Kalasnyikov által 1947-re kifejlesztett gépkarabélyokat 1948-ban kezdték az udmurtföldi üzemben sorozatban gyártani. Az AK-47-est 1949-től rendszeresítették az orosz hadseregben.

Többféle változatát dolgozták ki az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban, így Magyarországon is. Az AK-47-es gépkarabély és annak számos változata az egyik legelterjedtebb automata lőfegyver a világon, több mint száz országban rendszeresítették. A fegyvertervező nyolcvan éves koráig dolgozott a Moszkvától 1129 kilométerre észak-keletre lévő izsevszki fegyvergyárban, az Izsmasban. Az idővel egy másik céget is magába olvasztó fegyvergyártó egyesülést augusztusban Kalasnyikov konszernek nevezték el a konstruktőr engedélyével.

Az orosz Pervij kanal állami televízió csütörtökön késő este sugárzott portréfilmjében azt állította a kommentátor, hogy a Kalasnyikov-gépkarabélyt külföldön először az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor használták a szovjet katonák. Később, hivatalosan a vietnámi háborúban vetették be ezt a fegyvert. Kalasnyikov mindig azt hangoztatta, hogy hazája védelmére tervezte a fegyvert. A konstruktőrnek már életében szobrot emeltek hazájában és az idén múzeumot is nyitottak szülőfalujában. Arkagyij Bahin orosz védelmi miniszterhelyettes temetési beszédében azt hangoztatta, hogy Mihail Kalasnyikovot Oroszország jelképének lehet nevezni.

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű