Írjon nekünk

Ukrajna

Itt a bizonyíték: az USA tiltott fegyvereket szállít Ukrajnának

A megjelenés óta

-

A Segodnia.ru oldal olyan dokumentumot publikált, amelyből kiderül, hogy az Egyesült Államok 52 hangtompítót és 15 javító készletet szállít Barrett M107 nagy kaliberű mesterlövészpuskákhoz Ukrajnának – írja a Vesztyi. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma három feltétellel hagyta jóvá a szállításokat. Fel kell jegyezni a szállítandó hangtompítók sorozatszámát, fel kell mutatni a címzettek adatait, és végül csakis azok a címzettek kaphatják meg az alkatrészeket, amelyeket a fogadó fél megnevezett a 14-es pontban.

A 14-es pontban Ukrajna Nemzeti Gárdája van megjelölve címzettként. „Az amerikai oktatók már dolgoznak az ukrán hadsereg soraiban és a Nemzeti Gárdában, ahol az a feladatuk, hogy felkészítsék az ukrán katonákat. Valószínűleg ezt az 52 puskát az oktatásban résztvevőknek akarják majd adni” – magyarázta Ivan Konovalov, katonai szakértő.

Félmillió dollár. Ez áll ebben a bizonyos fegyverszállítási szerződésben. A gyártó cég a Barrett Firearms Manufacturing vállalat, az exportőr pedig az Ami Global Security. A szállítást a New-York-i JFK repülőtéren vagy pedig az Oregon állambeli Portland repülőtéren keresztül végzik. A továbbiakban a bolgár Balkomers vállalat felelős a szállításért. Valószínűleg csak a nyomok eltüntetése miatt csatolták be a szerződésbe ezt a vállalatot. Az Egyesült Államok fegyverereket szállít NATO-szövetségeseinek, ezért senkinek sem tűnne fel még egy konténer. Bulgáriából pedig autóalkatrésznek álcázva is átszállíthatják a fegyvereket.

„Ami Bulgáriát mint tranzitországot érinti, elmondhatom, hogy az ország területét már több mint 20 éve használják különböző fegyverkezési megállapodásban, ahol el kell tüntetni a nyomokat. Elég nyilvánvaló, hogy ma is ugyanazt a sémát alkalmazzák, hogy bolgár tranzitot használva, bolgár szállító eszközökkel exportáljanak fegyvereket az Egyesült Államokból Bulgáriába, onnan meg Ukrajnába” – nyilatkozta Igor Korotcsenko katonai szakértő, a Nemzetvédelem újság főszerkesztője.

Bulgáriában nem mindenki örül ennek. Volen Sziderov, a Támadás nacionalista párt vezetője egy felvételt publikált, ahol ukrán zászlóval ellátott UAZ terepjárókat szállítanak teherautók. A Barrett mesterlövész puskákat nehezen lehet az önvédelmi eszközök közé sorolni. 12,7 mm-es kaliberű, és nagyjából 1800 méterre lehet vele tüzelni. A legfőbb eltérés a többi mesterlövész puskához képest, hogy páncél nélküli, vagy gyenge páncéllal rendelkező célpontok ellen használják. Például az ellenség rádiólokátorának megrongálására, lőszerek vagy aknák felrobbantására biztonságos távolságból. Az M107 használata csak újabb áldozatokkal fog járni a Donbásszon. Ez a fegyverszállítás megszeg minden egyezményt, beleértve a minszki egyezményeket is. „Ez már nem az első fegyverszállítmány, amelyet Bulgárián keresztül szállítanak amerikai cégek Ukrajnába. A hangtompítók és a javítócsomagok arról árulkodnak, hogy már korábban is szállítottak” – mondta Igor Korotcsenko.

A DNR felkelői korábban M16 puskákat is találtak a donyecki repülőtér területén, amelyet a NATO-országok használnak. Úgy tűnik, hogy a fegyverszállításokat minimum egy hónappal ezelőtt már elkezdték. Washington közben arról beszél folyamatosan, hogy nem fognak fegyvert szállítani Ukrajnába. Erről Josh Ernest, a Fehér Ház szóvivője is nyilatkozott a bajorországi G7-es csúcstalálkozón. Hozzá kell tenni azt, hogy az USA az ukrajnai államcsínyhez való közét és tagadta hosszú időn keresztül.

RapidPress Hírszolgálat

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán hadsereg egyik legnagyobb egysége – a 128. sz. önálló hegyivadász brigád – teljes létszámban elhagyta a Donbasszt, és Kárpátalja felé indult. (1)

Jól ismert az ukrán vezetés betegesen érzékeny reagálása a kárpátaljai magyar kisebbség felháborodására. Ez a fajta reakció tetten érhető mind a sajtó hasábjain, mind pedig a politikusok kiszólásaiban.

Azt, egyébként, kevesen tudták volna megjósolni, hogy ez a felháborodás oda vezet, hogy a csapatokat egy „forró régióból” átvezénylik egy „potenciálisan forróba”. Ezzel együtt is ismertté vált, hogy az ukrán hadsereg 128-as hegyivadász brigádja (ismertebb nevén: a „kárpátaljai légió”) elhagyta a Donbasszban, a frontvonal közelében lévő állásait, és teljes létszámban – gépjárműveikkel és páncélosaikkal – útnak indultak Kárpátalja felé.

A 128-as brigád az egész ukrán hadseregen belül az egyik legnagyobb létszámú, legjobban fölszerelt egység. Mostanra a haditechnikáját szállító szerelvények már Kárpátalján vannak.

A brigád teljes személyi állományának 2018 júliusára kell megérkeznie új szolgálati helyére.

MEGJEGYZÉS:

(1) A Munkácson állomásozó hegyivadász egység három évvel ezelőtt súlyos veszteségeket szenvedett a debalcevói csatában. A brigád fogságba esett tagjait – közöttük kárpátaljai magyarokat is – Alekszandr Zaharcsenkó donyecki államfő 2015 őszén, egy nagylelkű gesztussal hazaengedte.

A brigád nemrég friss erőkkel, feltöltve, visszatért a hadszíntérre. Ahol, egyebek mellett, újult erővel lőtték Gorlovkát és annak elővárosait. Oka kell hogy legyen, amiért ilyen gyorsan hazarendelték állomáshelyéről.

Az utóbbi hónapokban a kijevi vezetés szítja a feszültséget a kárpátaljai magyarok körül, illetve a Magyarországgal való viszonyban. Már a nyáron azzal vádolták meg hazánkat, hogy – együttműködve az orosz titkosszolgálatokkal – a kárpátaljai magyarokat szeparatizmusra bujtogatja.

Beregszász és Nagyszőlős határában magyar nyelvű üdvözlő táblák jelentek meg. Az ügyben az SZBU szeparatizmussal vádolta meg a beregszászi járási tanács két magyar képviselőjét, akiket őrizetbe is vettek. (A rossz magyarsággal megírt feliratok alapján azonban az SZBU provokációját sejthetjük az ügy mögött – ami egy idő után magától el is halt.)

Mindehhez jött pedig az oktatási törvény ügye, amit Magyarország igen élesen bírált. Budapest erélyes lépésekkel válaszolt. A legkeményebb ezek közül: Magyarország mostantól semmi olyan lépést nem támogat, ami segíti Ukrajna euro-atlanti integrációját. Ukrajnát a legfájóbban eddig a NATO-Ukrajna Tanács december elején esedékes volt ülésének magyar megvétózása érintette: Ukrajna talán legfőbb külpolitikai célja ugyanis a NATO-hoz történő csatlakozás. Dacára annak, hogy a NATO részéről kijelentették: az ország nem egyhamar lesz a NATO tagja. (Ami persze nem akadálya annak, hogy egy tényleges tagállam aktivitásával vegyen részt a szövetség nemzetközi katonai akcióiban.)

A Magyarországgal szított feszültség révén a kijevi vezetés igyekszik fokozni a „már két oldalról is támadnak minket”érzését – most, hogy minden jel szerint a hadműveletek felújítására készülnek a Donbasszban. A fenyegető erődemonstrációval egyben példát statuálnak az ország más nemzeti közösségei számára. Egyszersmind e pszichózis segítségével is igyekeznek bővebb adakozásra szorítani a Nyugatot. A jelek szerint nem is eredménytelenül. Szó van, például, arról, hogy az a 47 millió dolláros kölcsön, aminek terhére az amerikai kormány – más fegyverekkel együtt – leszállítja a „Javelin” tankelhárító rakétákat is, segéllyé változik.

Csikós Sándor

Forrás: dnr-hotline.ru

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű