Írjon nekünk

Ukrajna

Itt a bizonyíték: az USA tiltott fegyvereket szállít Ukrajnának

Közzétéve

-

A Segodnia.ru oldal olyan dokumentumot publikált, amelyből kiderül, hogy az Egyesült Államok 52 hangtompítót és 15 javító készletet szállít Barrett M107 nagy kaliberű mesterlövészpuskákhoz Ukrajnának – írja a Vesztyi. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma három feltétellel hagyta jóvá a szállításokat. Fel kell jegyezni a szállítandó hangtompítók sorozatszámát, fel kell mutatni a címzettek adatait, és végül csakis azok a címzettek kaphatják meg az alkatrészeket, amelyeket a fogadó fél megnevezett a 14-es pontban.

A 14-es pontban Ukrajna Nemzeti Gárdája van megjelölve címzettként. „Az amerikai oktatók már dolgoznak az ukrán hadsereg soraiban és a Nemzeti Gárdában, ahol az a feladatuk, hogy felkészítsék az ukrán katonákat. Valószínűleg ezt az 52 puskát az oktatásban résztvevőknek akarják majd adni” – magyarázta Ivan Konovalov, katonai szakértő.

Félmillió dollár. Ez áll ebben a bizonyos fegyverszállítási szerződésben. A gyártó cég a Barrett Firearms Manufacturing vállalat, az exportőr pedig az Ami Global Security. A szállítást a New-York-i JFK repülőtéren vagy pedig az Oregon állambeli Portland repülőtéren keresztül végzik. A továbbiakban a bolgár Balkomers vállalat felelős a szállításért. Valószínűleg csak a nyomok eltüntetése miatt csatolták be a szerződésbe ezt a vállalatot. Az Egyesült Államok fegyverereket szállít NATO-szövetségeseinek, ezért senkinek sem tűnne fel még egy konténer. Bulgáriából pedig autóalkatrésznek álcázva is átszállíthatják a fegyvereket.

„Ami Bulgáriát mint tranzitországot érinti, elmondhatom, hogy az ország területét már több mint 20 éve használják különböző fegyverkezési megállapodásban, ahol el kell tüntetni a nyomokat. Elég nyilvánvaló, hogy ma is ugyanazt a sémát alkalmazzák, hogy bolgár tranzitot használva, bolgár szállító eszközökkel exportáljanak fegyvereket az Egyesült Államokból Bulgáriába, onnan meg Ukrajnába” – nyilatkozta Igor Korotcsenko katonai szakértő, a Nemzetvédelem újság főszerkesztője.

Bulgáriában nem mindenki örül ennek. Volen Sziderov, a Támadás nacionalista párt vezetője egy felvételt publikált, ahol ukrán zászlóval ellátott UAZ terepjárókat szállítanak teherautók. A Barrett mesterlövész puskákat nehezen lehet az önvédelmi eszközök közé sorolni. 12,7 mm-es kaliberű, és nagyjából 1800 méterre lehet vele tüzelni. A legfőbb eltérés a többi mesterlövész puskához képest, hogy páncél nélküli, vagy gyenge páncéllal rendelkező célpontok ellen használják. Például az ellenség rádiólokátorának megrongálására, lőszerek vagy aknák felrobbantására biztonságos távolságból. Az M107 használata csak újabb áldozatokkal fog járni a Donbásszon. Ez a fegyverszállítás megszeg minden egyezményt, beleértve a minszki egyezményeket is. „Ez már nem az első fegyverszállítmány, amelyet Bulgárián keresztül szállítanak amerikai cégek Ukrajnába. A hangtompítók és a javítócsomagok arról árulkodnak, hogy már korábban is szállítottak” – mondta Igor Korotcsenko.

A DNR felkelői korábban M16 puskákat is találtak a donyecki repülőtér területén, amelyet a NATO-országok használnak. Úgy tűnik, hogy a fegyverszállításokat minimum egy hónappal ezelőtt már elkezdték. Washington közben arról beszél folyamatosan, hogy nem fognak fegyvert szállítani Ukrajnába. Erről Josh Ernest, a Fehér Ház szóvivője is nyilatkozott a bajorországi G7-es csúcstalálkozón. Hozzá kell tenni azt, hogy az USA az ukrajnai államcsínyhez való közét és tagadta hosszú időn keresztül.

RapidPress Hírszolgálat

Ukrajna

Porosenko újra felhívta Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű