Írjon nekünk

Ukrajna

IMF: nem üzleti hitel Ukrajna 3 milliárd dolláros orosz tartozása

A megjelenés óta

-

Nem üzleti hitelt testesít meg az orosz nemzeti vagyonalap birtokában lévő 3 milliárd dollár ukrán kötvény – írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán este kiadott közleménye. Az IMF igazgatóságának döntése szerint az Ukrajna által 2013. december 24-én 3 milliárd dollár névértékben kibocsátott és az orosz nemzeti vagyonalap (National Wealth Fund, NWF) birtokában lévő kötvény nem magánjellegű kereskedelmi, hanem kormányközi megállapodáson alapuló hitel.

A közlemény leszögezi: az NWF az orosz kormány megbízásából tartja birtokában a kötvényt, valamint a hitel folyósítása során is az orosz kormány képviseletében járt el. Döntése indoklásában az IMF igazgatósága kiemeli, hogy az orosz kormány azért vette igénybe az NWF szolgálatait, mivel a költségvetésben nem volt erre a célra elkülönített alap, így nem állt módjában közvetlen hitelt nyújtani Ukrajnának. Mivel pedig az NWF alapszabálya nem engedte meg befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozó kötvények vásárlását, azt kifejezetten az ukrán hitel lehetővé tétele érdekében kormányhatározattal kellett módosítani – írja a közlemény.

Az IMF igazgatóságának döntése szerint tehát a szóban forgó ukrán kötvény nem esik Ukrajna nemzetközi befektetőkkel kötött adósság-átalakítási megállapodásának a hatálya alá. Vlagyimir Putyin orosz elnök november közepén jelentette be, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy nemzetközi pénzintézetek garanciát vállalnak az ukrán törlesztésre, Oroszország lehetővé teszi a tartozás egyenlő részletekben történő kifizetését három év alatt. Az IMF korábban a törlesztés egy éves elhalasztására tett javaslatot. Ukrajna viszont számos alkalommal jelezte, hogy nem hajlandó visszafizetni az Oroszországgal szemben fennálló adósságot, ha azt nem vonják be a magánhitelezőkkel létrejött adósságcsökkentési megállapodás hatálya alá.

Az orosz elnök szóvivője december elején figyelmeztette Kijevet: Oroszország fizetésképtelenné nyilvánítja Ukrajnát, ha az nem rendezi időben a vele szemben fennálló adósságát. Az IMF jelenlegi szabályai tiltják hitelek folyósítását olyan országoknak, amelyek nem törlesztik lejáró kötvényadósságukat. Az IMF tehát saját szabályai szerint nem folytathatja majd az ukrán mentőcsomag folyósítását, ha Ukrajna nem törleszti Oroszországgal szemben fennálló adósságát és ezzel együtt veszélybe kerülnek az IMF programjához kötött más nyugati finanszírozási programok is.

A valutaalap igazgatótanácsa márciusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt új, 17,5 milliárd dolláros, négyéves futamidejű hitelkeret-programot. A stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló – közép- és hosszú távú – hitelkeretet biztosító kibővített megállapodással (Extended Fund Facility, EFF) a tavaly kötött készenléti hitel-megállapodást váltották fel.

A szóban forgó kétéves lejáratú ukrán kötvény kuponja, évenként fizetendő kamata öt százalék. Ukrajna eddig mindig időben rendezte féléves kamatfizetési kötelezettségét, tavaly december végén 75,5 millió dollárt utalt át, miután az első fizetési határidőre 73,33 millió dollárt teljesített június 20-án. Az idén június 22-én 75 millió dollárt utalt át Ukrajna, az utolsó kamattartozását pedig decemberben kell rendeznie, amikor a 3 milliárd dolláros tőketartozást is vissza kell fizetnie.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: Kijevnek végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben “komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása “teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni.

Rámutatott, a dokumentumból kiderült, hogy a “megfelelő megoldás” az Európa Tanács alkotmányjogi szakemberekből álló testülete szerint is a jogszabály kifogásolt 7. cikkelyének módosítása lenne.

Megismételte, hogy a kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve, reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

A Velencei Bizottság hétfőn tette közzé állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről, és eszerint bár alapvetően legitimek Ukrajna törekvései, azonban indokoltak a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával kapcsolatos erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok. Mint írták, a 7. cikk jelentősen különbözik a tervezettől, melyről a kisebbségek képviselőivel konzultációt folytattak, kétértelműségeket tartalmaz, továbbá nem tartalmazza a szükséges útmutatásokat az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeinek megvalósításához.

Azon rendelkezés, amely engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein – így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven – oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket – hangsúlyozta a testület.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A jogszabály 7. cikkelye szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyeznék, s csak az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. Ez a bírálók szerint sérti Ukrajna alkotmányát, illetve nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű