Írjon nekünk

Történelem

III. Sándor orosz cár holttestét is exhumálják

A megjelenés óta

-

Az utolsó orosz cár, II. Miklós apjának, III. Sándornak a holttestét is exhumálják a Romanov-család 1918-as meggyilkolásának ügyében újraindított eljárás keretében, hogy “még pontosabb adatokkal” dolgozva, “az utolsó kétségeket is kizárva” sikerüljön azonosítani a családtagok maradványait. “Őszentsége, a pátriárka kezdeményezésére döntés született III. Sándor orosz cár sírjának felnyitásáról. Minden a technikai feltételek függvénye.

A munkálatokat a jelek szerint legkorábban november közepén lehet elkezdeni” – közölte Vlagyimir Szolovjov, az ügyben illetékes orosz vizsgálóbizottság egyik tagja. Korábbi jelentések szerint a vizsgálóbizottság újraindította a nyomozást a Romanov-család 1918-as meggyilkolása ügyében, továbbá teszteket végeztet annak megerősítésére, hogy valóban Alekszej cárevicstől és nővérétől, Mária nagyhercegnőtől származnak azok a csontok, amelyeket jelenleg a moszkvai állami archívumban őriznek.

II. Miklós utolsó orosz cár és felesége, Alekszandra cárné maradványainak mintáit, valamint II. Sándor orosz cár ruháinak darabjait szeptemberben szállították át Szentpétervárról Moszkvába. Az orosz ortodox egyház és a Romanovok leszármazottainak egy része szerint a cári család maradványainak kétséget kizáró azonosítására a mai napig nem került sor, ám remények szerint az új vizsgálattal sikerül végre pontot tenni az ügy végére.

Szolovjov a múlt héten mondta el az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a vizsgálóbizottság reményei szerint “az év végére megbízható teszteredmények lesznek” a kezükben. Az állami szakértők bíznak benne, hogy a maradványok – mind a Romanovok szentpétervári sírboltjában, mind a moszkvai állami archívumban őrzöttek – valóban a cári család tagjaitól származnak.

Az orosz vizsgálóbizottság 2011 januárjában zárta le a Romanovok meggyilkolása ügyében indított nyomozását, megállapítva, hogy az uráli Jekatyerinburgban 1991 júliusában talált csontvázak valóban a cári család tagjainak maradványai. További két ember maradványait fedezték fel 2007-ben azon a környéken, ahol a cári családot 1918. július 17-re virradó éjjel a bolsevikok parancsára kivégezték. A szakértői vizsgálatok szerint a csontok nagy valószínűséggel Alekszej cárevics és nővére, Mária nagyhercegnő maradványai.

Hirdetés
Hozzászólások

Történelem

Elhúzódik az új vizsgálat az orosz cári család maradványainak ügyében

A megjelenés óta

-

Írta:

Sem az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR), sem az ortodox egyház nem jutott egyértelmű álláspontra a “jekatyerinburgi maradványok” ügyében, amelyekről a 90-es években azt állapították meg, hogy az utolsó orosz cár, a bolsevikok által 1918-ban titokban kivégzett II. Mikós és családjának csontjai. Ugyanakkor egyik intézmény sem zárta ki a rituális uralkodógyilkosság lehetőségét.

Ez derült ki A cári család meggyilkolásának ügye: új szakértői vélemények és anyagok címmel a moszkvai Szretyenszki kolostorban megtartott konferencián, amelyről kedden számoltak be az orosz lapok.

Arról, hogy a maradványokat új vizsgálatnak kell alávetni, 2015-ben állapodott meg Vlagyimir Putyin elnökkel Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az ortodox egyház az kifogásolta, hogy kizárták a múlt század végén lefolytatott, szerinte “nem átlátható” vizsgálatból, amelynek eredményét nem fogadta el.

Kirill kérte, hogy az új nyomozásba az egyházat is vonják be, amire Putyin áldását adta. Az 1998-ban lezárt hivatalos, Ivanov-Gill-féle DNS-vizsgálat következtetéseit, amelyek szerint a Jekatyerinburgban megtalált csontok a cári családtól származnak, több neves külföldi szakértő is kétségbe vonta.

Több mint két éve nincs eredmény

Több mint két évvel a cárdosszié újranyitása után azonban még sem a hivatalos vizsgálat, sem az azzal karöltve működő egyházi nyomozóbizottság nem jutott eredményre. Kirill pátriárka a tanácskozáson kijelentette, hogy az egyháznak továbbra sincs hivatalos álláspontja a “jekatyerinburgi maradványok” eredetével kapcsolatban, és hogy azt majd a püspöki konferencia és a szinódus fogja kialakítani. Kényes ügyről van szó, hiszen II. Miklóst és családját 2000-ben szentté nyilvánították Oroszországban, ezért az ortodox hívők számára a csontok, ha azok minden kétséget kizáróan eredetinek bizonyulnak, ereklyéknek minősülnek.

Nem zárják ki a cári család megmenekülésének verzióját

Figyelemre méltó, hogy Marina Molodcova, az SZKR kiemelt ügyekkel foglalkozó vezető nyomozója a fórumon kijelentette: az ügy felderítésén dolgozó detektívcsoport az általa vizsgált lehetőségek közül nem zárta ki “a cári család megmenekülésének verzióját” sem. De mérlegelés tárgyai azok az eshetőségek is, hogy II. Miklós, a hozzátartozói és a környezetéhez tartozó emberek holttestét tűz, sav és mész segítségével teljesen megsemmisítették, hogy a tetemeket lefejezték, hogy a “jekatyerinburgi maradványoknak” nincs is közük a cári családhoz, vagy hogy csak áltemetés történt.

II. Miklós cár

Molodcova beszámolója szerint 34 törvényszéki vizsgálat indult a halottak azonosítására. A szakértőknek meg kell állapítaniuk a halál okát, az elhantolás idejét, a holttestek nemét, fizikai adottságait, valamint azt, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e egymással. A molekuláris genetikai vizsgálatok még nem zárultak le. A nyomozó kijelentette, hogy kihallgattak több mint 20 olyan személyt, akiknek közük volt a “jekatyerinburgi maradványok” megtalálásához.

Az ügy különös pikantériája, hogy az SZKR akadémikusok, egyetemi és egyházi szakértők bevonásával törvényszéki szakértői tanácsot kíván felállítani egy olyan pszichológiai és történelmi vizsgálat lefolytatására, amelynek feladata azt lenne tisztázni, hogy nem rituális gyilkosság történt-e. Tyihon Sevkunov püspök, akit a sajtóban “Putyin lelki atyjaként” szoktak emlegetni, a fórumon azt hangsúlyozta, hogy az egyház “a legkomolyabban” viszonyul ehhez a hipotézishez.

“Az egyházi bizottság jelentős részének nincs kétsége afelől, hogy rituális gyilkosság történt” – mondta.

Tyihon püspök idézett a kivégzést levezénylő csekista, Jakov Jurovszkij vallomásából, aki szerint a mészárlás részvevői “cárgyilkosokká akartak válni, sokuk számára ez különleges rítus volt”.

Alekszandr Boroda, az Oroszországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki, újságíróknak kijelentve, hogy a rituális gyilkosság vádja egyike a legrégebbi antiszemita rágalmaknak.

Emlékeztetett rá, hogy a rágalmak következtében százak és ezrek váltak üldöztetés áldozatává. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cárgyilkossággal kapcsolatban hasonló vád már a 90-es években is felmerült, de az akkori ügyészségi vizsgálat “még egyszer megállapította annak alaptalanságát”.

A cári családot az 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszakán lőtték halomra Jekatyerinburgban. Nyikolaj Szokolov fehérgárdista nyomozó 1919 és 1922 között elvégzett vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a holttesteket elhamvasztották. Kutatók az uralkodó család vélt maradványaira 1979-ben bukkantak rá, ám azokat csak 1991-ben hantolták ki. A csontokat a Romanovokkal azonosították, majd 1998-ban a szentpétervári Péter-Pál székesegyházban helyezték (talán) örök nyugalomra.

A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap, amely a maga részéről hitelt érdemlőnek tartja a 90-es években lezárt vizsgálatot, úgy vélekedett, az új vizsgálat “színjátékéra” azért van szükség, hogy megnyugtassák az ortodox vallási közösség radikális-konzervatív részét, amely elutasítja a “hamis ereklyék” elfogadását.

“Sem az egyházi hierarchia, sem az állami tisztségviselők nem érdekeltek egy újabb szakadásban és/vagy egy pravoszláv Majdanban” – írta a lap a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva.

Az újság szerint az vizsgálattal egyfelől “nyugtatócsontot” vetnek a közvéleménynek, amely türelmetlenül várja “az évszázados hosszúságú” nyomozás lezárását, másfelől érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy ebben a munkában nem érdemes egy évszázadra szorítkozni. MTI

Tovább olvasom

Történelem

A Vörös téren rekonstruálták az 1941-es katonai díszszemlét (teljes videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Korhű egyenruhákban és hadfelszereléssel rekonstruálták kedden a moszkvai Vörös téren ismét az 1941-es szovjet katonai díszszemlét, amelynek részvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak harcolni a náci német birodalom Szovjetuniót lerohanó, Moszkva kapujában álló erői ellen.

A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem szerepelt a tervek között.

Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt nyilvánvaló utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812-es háború harcosai mellett.

A fő hangsúlyt a második világháborúban – orosz szóhasználatban a Nagy Honvédő Háborúban – aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és hallgató mellett korabeli tankokat és nehézfegyvereket is felvonultattak, amelyeket később kiállítottak a nagyközönség számára.

November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltva a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden “az összes európai érték elleni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cementtel leöntötték és eloltották a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség parkban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, ami szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket.

Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6-án szabadította fel.

Kedden a kommunisták több orosz nagyvárosban tartottak megemlékezést. A moszkvai megmozdulást a délutáni órákra tervezték.

Tovább olvasom

Kultúra

Videó: kosztümös orosz sikersorozat Magyarországon – Katalin cárnő

A megjelenés óta

-

Írta:

Egy kosztümös sikerdarab, a Katalin cárnő Oroszország egyik legnézettebb sorozata február 4-től került a hazai képernyőkre az Izaura csatornán. A népszerű újdonság Oroszország történelmének egyik legmeghatározóbb korszakáról és népszerű uralkodójáról, II. Katalinról szól.

A heti két résszel jelentkező produkció II. Katalin trónra kerülésével és uralkodásának egy szeletével ismerteti meg a nézőket – kissé romantikus körítésben. A sorozat egyik érdekessége, hogy a címszereplőt alakító színésznő, Marina Alekszandrova Magyarország területén, Kiskunmajsán született.

A 11 részes történetben Zsófia Auguszta Friderika porosz hercegnő Szentpétervárra érkezik, hogy I. Erzsébet orosz cárnő utasítására hozzáadják unokaöccséhez Péterhez, a következő uralkodóhoz. A fiatal hercegnő mindenben meg akar felelni vendéglátóinak, ez azonban nem olyan egyszerű feladat a háttérben működő hatalmi játékok és a személyes vágyak közepette.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű