Írjon nekünk

Politika

Hadrendbe állították az orosz hadiflotta legkorszerűbb atom-tengeralattjáróját

A megjelenés óta

-

Vlagyimir PutyinHadrendbe állították csütörtökön az orosz hadiflotta első legkorszerűbb, negyedik generációs atommeghajtású tengeralattjáróját, s ebből az alkalomból az orosz elnök is az északi flottához látogatott. Vlagyimir Putyin a Murmanszki régióban lévő Szeveromorszkban állomásozó Nagy Péter atommeghajtású cirkáló fedélzetéről lépett kapcsolatba Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, aki jelen volt Szeverodvinszkben az új tengeralattjáró átadásának hivatalos ünnepségén. A Moszkvát alapító Jurij Dolgorukij fejedelemről elnevezett, Borej (Északi szél) osztályú, 955-ös típusú hadászati rakétahordozó atom-tengeralattjáró építése 23 milliárd rubelbe (körülbelül 161 milliárd forintba) került. A legkorszerűbb orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró típus első példányának tervei a szentpétervári Rubin tervezővállalatnál már 1996-ra elkészültek. Építését is elkezdték abban az évben a szeverodvinszki hajógyárban, de csak 2007-ben bocsátották először vízre. A hivatalos magyarázat szerint ekkor további munkálatokat kellett elvégezni az atom-tengeralattjárón.

Szakértők szerint a Jurij Dolgorukij hadrendbe állításának elhúzódását előbb a pénzhiány, majd az új fegyverrendszerek és berendezések kifejlesztése, valamint az állomásoztatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya okozta. Azóta 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben újabbak is elkészültek a negyedik generációs atom-tengeralattjáróból Szeverodvinszkben.

A Jurij Dolgorukijt 16 darab R30-as Bulava (Buzogány) típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétával, valamint torpedókkal is felszerelték.
Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Kreml nem kételkedik a Bulava rakéták megbízhatóságában.
A nyolcezer kilométer hatótávolságúra tervezett orosz ballisztikus rakéták fejlesztése során számos probléma adódott. 2009-ig 13 kísérleti indításból hat sikertelenül végződött.

A Jurij Dolgorukij atommeghajtású tengeralattjáró 170 méter hosszú, 24 ezer tonna súlyú, 450 méter mélyre tud süllyedni, sebessége elérheti a 30 tengeri csomót. Fedélzetén 170 fő teljesíthet szolgálatot.

A Vesztyi orosz tévéhíradó hangsúlyozta, hogy a Jurij Dolgorukij építésekor figyelembe vették a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000. augusztusi tragédiáját, ezért a Jurij Dolgorukijba beépítettek egy, a teljes legénységet a víz felszínére juttató mentőkabint is.

2020-ig az orosz haditengerészetnél 51 korszerű hadihajót és 24 tengeralattjárót terveznek hadirendbe állítani. A nagyarányú fejlesztésre 4,5 ezer milliárd rubelt kívánnak fordítani a költségvetésből.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Moszkva: alaptalan a Phenjan elleni szankciók orosz megsértésének vádja

A megjelenés óta

-

Írta:

Teljességgel megalapozatlanok Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arra vonatkozó kijelentései, hogy Moszkva nem teljesíti maradéktalanul az Észak-Korea ellen bevezetett szankciókból fakadó kötelezettségeit – jelentette ki Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak nyilatkozva.

“Az Egyesült Államok ezen vádjai abszolút megalapozatlanok. Oroszország maradéktalanul teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozataiból fakadó kötelezettségeit” – mondta Morgulov az orosz állami hírügynökségnek Újdelhiben.

A magas rangú diplomata hozzátette, hogy az ENSZ szankcióügyi szakbizottságai semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg Oroszországgal kapcsolatban Észak-Korea viszonylatában.

Morgulov emellett egy, az indiai fővárosban csütörtökön megrendezett nemzetközi fórumon légből kapottnak nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Moszkva támogatja az afganisztáni tálibokat. Rámutatott, hogy Oroszország az afgán kormánytól nem kapott arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a tálibok orosz támogatásban részesülnének.

“Igen, kapcsolatban állunk velük (a tálibokkal), de kizárólag az állampolgáraink afganisztáni biztonságával kapcsolatban. Nem nyújtunk támogatást a táliboknak” – hangoztatta az orosz külügyminiszter-helyettes. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű