Írjon nekünk

Politika

Hadrendbe állították az orosz hadiflotta legkorszerűbb atom-tengeralattjáróját

Közzétéve

-

Vlagyimir PutyinHadrendbe állították csütörtökön az orosz hadiflotta első legkorszerűbb, negyedik generációs atommeghajtású tengeralattjáróját, s ebből az alkalomból az orosz elnök is az északi flottához látogatott. Vlagyimir Putyin a Murmanszki régióban lévő Szeveromorszkban állomásozó Nagy Péter atommeghajtású cirkáló fedélzetéről lépett kapcsolatba Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, aki jelen volt Szeverodvinszkben az új tengeralattjáró átadásának hivatalos ünnepségén. A Moszkvát alapító Jurij Dolgorukij fejedelemről elnevezett, Borej (Északi szél) osztályú, 955-ös típusú hadászati rakétahordozó atom-tengeralattjáró építése 23 milliárd rubelbe (körülbelül 161 milliárd forintba) került. A legkorszerűbb orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró típus első példányának tervei a szentpétervári Rubin tervezővállalatnál már 1996-ra elkészültek. Építését is elkezdték abban az évben a szeverodvinszki hajógyárban, de csak 2007-ben bocsátották először vízre. A hivatalos magyarázat szerint ekkor további munkálatokat kellett elvégezni az atom-tengeralattjárón.

Szakértők szerint a Jurij Dolgorukij hadrendbe állításának elhúzódását előbb a pénzhiány, majd az új fegyverrendszerek és berendezések kifejlesztése, valamint az állomásoztatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya okozta. Azóta 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben újabbak is elkészültek a negyedik generációs atom-tengeralattjáróból Szeverodvinszkben.

A Jurij Dolgorukijt 16 darab R30-as Bulava (Buzogány) típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétával, valamint torpedókkal is felszerelték.
Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Kreml nem kételkedik a Bulava rakéták megbízhatóságában.
A nyolcezer kilométer hatótávolságúra tervezett orosz ballisztikus rakéták fejlesztése során számos probléma adódott. 2009-ig 13 kísérleti indításból hat sikertelenül végződött.

A Jurij Dolgorukij atommeghajtású tengeralattjáró 170 méter hosszú, 24 ezer tonna súlyú, 450 méter mélyre tud süllyedni, sebessége elérheti a 30 tengeri csomót. Fedélzetén 170 fő teljesíthet szolgálatot.

A Vesztyi orosz tévéhíradó hangsúlyozta, hogy a Jurij Dolgorukij építésekor figyelembe vették a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000. augusztusi tragédiáját, ezért a Jurij Dolgorukijba beépítettek egy, a teljes legénységet a víz felszínére juttató mentőkabint is.

2020-ig az orosz haditengerészetnél 51 korszerű hadihajót és 24 tengeralattjárót terveznek hadirendbe állítani. A nagyarányú fejlesztésre 4,5 ezer milliárd rubelt kívánnak fordítani a költségvetésből.

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű