Írjon nekünk

Gazdaság

FM: Oroszország Magyarország egyik legfontosabb agrárpartnere

Közzétéve

-

Oroszország Magyarország egyik legfontosabb partnere az agrár- és élelmiszeripari területen annak ellenére is, hogy a két ország közötti kapcsolatot megnehezíti a két éve hatályba lévő kereskedelmi embargó – húzta alá a földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten egy közös szakmai tanácskozáson.

Fazekas Sándor a magyar-orosz regionális mezőgazdasági fórumon elmondta: már most intenzív az együttműködés a két ország között az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság területén. Bizakodásra ad okot az is, hogy Oroszországban még mindig számon tartják a magyar téliszalámit, a Törley pezsgőt, a Tokaji bort – jegyezte meg, és hangsúlyozta, a magyar élelmiszerek jó híre továbbra is töretlen az orosz piacon.

Fazekas Sándor felidézte, hogy a kereskedelmi embargó miatt sok kiváló minőségű magyar árut kellett más piacokon elhelyezni az utóbbi időben, amelyeket korábban Oroszországban értékesítettek a magyar cégek. Remélte, hogy ezek a termékek belátható időn belül visszakerülhetnek az orosz piacra. Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik azokból a minőségi termékekből – baromfihús, feldolgozott zöldség, gyümölcstermékek, bor és pálinka -, amelyek az orosz piacon is jól eladhatók. Ezeken kívül olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, berendezéseket, technológiákat, termékeket is kínál, amelyekkel az Oroszország által meghirdetett mezőgazdasági fejlesztési program megvalósítása megalapozható.

A miniszter példaként hozta fel az állatgyógyászati készítményeket, takarmányokat, takarmány-kiegészítőket, vetőmagokat, amelyekről szólva külön hangsúlyozta a GMO-mentességüket. Valerij Jakov az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének ügyvivője hangsúlyozta, Budapesten most azok az orosz és magyar befektetők vannak jelen, akik célja konkrét befektetési projektek megvalósítása konstruktív és pragmatikus alapon.

A tanácskozáson orosz részről mintegy hetvenen vettek részt a Mordvinföldről és Tatárföldről, illetve a kurszki, permi, szmolenszki, tyumenyi és rosztovi területről. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ágazat a múlt évi becsült kibocsátása elérte a 7,9 milliárd eurót (mintegy 2450 milliárd forint). Szavai szerint a két ország közötti kapcsolatok bővítésére jó lehetőség kínálkozik az állattenyésztésben a vetőmagexportban vagy a növénynemesítésben. Így lehetőség van az együttműködésre például az állati takarmányozásban használt premixek gyártásában és forgalmazásában; az oroszországi gabonatároló telepek építésében és felújításában, valamit a tojóhibrid-tenyésztés területén.

Szorosabbra fűzhető az agrárfelsőoktatási intézmények, valamit a kutatóintézetek közötti kapcsolat is – jegyezte meg. Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a fórum előkészítésén mintegy fél évet dolgoztak az FM-ben. Magyar részről azokat a területeket kívánták előtérbe helyezni, amelyek az embargó ellenére is segítik a kétoldalú magyar-orosz agrár- és élelmiszeriparai kapcsolatok fejlesztését. Ezért a fórumon a befektetőknek és a kétoldalú árucserében érdekelteknek szántak nagyobb szerepet – hangsúlyozta.

Gazdaság

Válaszlépés: Oroszország pótvámokat vet ki amerikai termékekre

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta – jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy mivel az Egyesült Államok nem hajlandó megtéríteni Oroszországnak a védővámok bevezetése miatt keletkező veszteségeket, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) szabályaival összhangban, ellensúlyozó intézkedéseket vezetnek be. Már a közeljövőben pótvámokat vetnek például az amerikai építési és útépítő gépekre, amelyeknek van helyettesítője az orosz piacon, így nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a makrogazdasági mutatókra.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatokat, amelyek március 23-án lépnek hatályba.

Oroszország amerikai acélexportjának értéke 1,512 milliárd dollárra, az alumíniumtermékeké pedig 1,646 milliárd dollárra rúg. Az orosz kormány május 22-én tájékoztatta a WTO-t, hogy számításai szerint az amerikai pótlólagos vámok 537,6 millió dollár veszteséget okoznak az oroszországi exportőröknek. A WTO szabályainak értelmében az értesítéstől eltelt 30 nap múlva Oroszország jogosult a veszteséggel azonos értékben ellenintézkedéseket tenni.

A gazdaságfejlesztési minisztérium közlése szerint pár napon belül közzéteszik azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre pótvámot vetnek ki. Oroszország nem használja ki teljes mértékben az 537,6 millió dolláros keretösszeget, az első szakaszban 93 millió dollár körüli összegre számít a pótvámok kivetéséből.

Oroszország jelezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unió által az Egyesült Államokkal szemben a WTO-nál június 1-jén elindított jogi eljáráshoz. A vitarendezési folyamatban első lépésként az unió konzultációt kért az Egyesült Államoktól. Moszkva, függetlenül attól, hogy harmadik félként részt akar venni a vitában, fenntartja a jogot arra, hogy hasonló eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetnél. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Kreml: versenyellenesek az Északi Áramlat-2 megakadályozására irányuló kísérletek

Közzétéve

-

Írta:

Az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi és nem politikai projekt, a megakadályozására irányuló kísérletek megsértik a szabad verseny szabályait – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök egy olyan csoport létrehozását kezdeményezte az Európai Unión belül, amely megakadályozná a tervezett, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. A szóvivő szerint a csővezeték hozzájárul majd Európa energiabiztonságához.

Az Északi Áramlat-2, mintegy 9,5 milliárd eurós projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Lavrov: Moszkva kész lenne gázt szállítani Európába a Török Áramlaton keresztül

Közzétéve

-

Írta:

Szilárd uniós garanciák esetén Oroszország kész lenne arra, hogy a Török Áramlat csővezetéken keresztül földgázt szállítson Európába – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen megtartott szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov elmondta, hogy a nyugat-balkáni orosz energiaprojektek megvalósítása a régió országaival megkötött megállapodásoktól függ majd. Hozzátette, az együttműködés egyik alapvető feltétele az, hogy abba nem fognak kívülről beavatkozni, miként az a Déli Áramlat esetében történt.

A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Ukrajna elkerülésére Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Az évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású vezeték egyik vezetékága Törökországot, a másik pedig az Európai Unió országait látná el.

Az orosz diplomáciai tárca vezetője az épülő déli gázfolyosóval kapcsolatban azt hangoztatta: Moszkva tisztességes, piaci alapon kész konkurenciaharcot folytatni más termelőkkel és szállítási útvonalakkal.

Lavrov közölte, hogy Oroszország támogatni fogja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő állam új elnevezéséről kedden bejelentett megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden hozta nyilvánosságra: Szkopje és Athén megállapodott, hogy a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják majd. A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, hogy a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint azt az ősszel megtartandó népszavazás is megerősíti majd.

Lavrov elmondta: Moszkva arra törekszik, hogy a NATO tiszteletben tartsa a kontinens biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó korábbi, legfelső politikai szinten megkötött megállapodásokat, amelyek értelmében senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű