Írjon nekünk

Gazdaság

FM: Oroszország Magyarország egyik legfontosabb agrárpartnere

A megjelenés óta

-

Oroszország Magyarország egyik legfontosabb partnere az agrár- és élelmiszeripari területen annak ellenére is, hogy a két ország közötti kapcsolatot megnehezíti a két éve hatályba lévő kereskedelmi embargó – húzta alá a földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten egy közös szakmai tanácskozáson.

Fazekas Sándor a magyar-orosz regionális mezőgazdasági fórumon elmondta: már most intenzív az együttműködés a két ország között az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság területén. Bizakodásra ad okot az is, hogy Oroszországban még mindig számon tartják a magyar téliszalámit, a Törley pezsgőt, a Tokaji bort – jegyezte meg, és hangsúlyozta, a magyar élelmiszerek jó híre továbbra is töretlen az orosz piacon.

Fazekas Sándor felidézte, hogy a kereskedelmi embargó miatt sok kiváló minőségű magyar árut kellett más piacokon elhelyezni az utóbbi időben, amelyeket korábban Oroszországban értékesítettek a magyar cégek. Remélte, hogy ezek a termékek belátható időn belül visszakerülhetnek az orosz piacra. Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik azokból a minőségi termékekből – baromfihús, feldolgozott zöldség, gyümölcstermékek, bor és pálinka -, amelyek az orosz piacon is jól eladhatók. Ezeken kívül olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, berendezéseket, technológiákat, termékeket is kínál, amelyekkel az Oroszország által meghirdetett mezőgazdasági fejlesztési program megvalósítása megalapozható.

A miniszter példaként hozta fel az állatgyógyászati készítményeket, takarmányokat, takarmány-kiegészítőket, vetőmagokat, amelyekről szólva külön hangsúlyozta a GMO-mentességüket. Valerij Jakov az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének ügyvivője hangsúlyozta, Budapesten most azok az orosz és magyar befektetők vannak jelen, akik célja konkrét befektetési projektek megvalósítása konstruktív és pragmatikus alapon.

A tanácskozáson orosz részről mintegy hetvenen vettek részt a Mordvinföldről és Tatárföldről, illetve a kurszki, permi, szmolenszki, tyumenyi és rosztovi területről. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ágazat a múlt évi becsült kibocsátása elérte a 7,9 milliárd eurót (mintegy 2450 milliárd forint). Szavai szerint a két ország közötti kapcsolatok bővítésére jó lehetőség kínálkozik az állattenyésztésben a vetőmagexportban vagy a növénynemesítésben. Így lehetőség van az együttműködésre például az állati takarmányozásban használt premixek gyártásában és forgalmazásában; az oroszországi gabonatároló telepek építésében és felújításában, valamit a tojóhibrid-tenyésztés területén.

Szorosabbra fűzhető az agrárfelsőoktatási intézmények, valamit a kutatóintézetek közötti kapcsolat is – jegyezte meg. Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a fórum előkészítésén mintegy fél évet dolgoztak az FM-ben. Magyar részről azokat a területeket kívánták előtérbe helyezni, amelyek az embargó ellenére is segítik a kétoldalú magyar-orosz agrár- és élelmiszeriparai kapcsolatok fejlesztését. Ezért a fórumon a befektetőknek és a kétoldalú árucserében érdekelteknek szántak nagyobb szerepet – hangsúlyozta.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Putyin bízik a szankciós politika végében

A megjelenés óta

-

Írta:

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a nyugati szankciós politika hamarosan véget ér, és hogy Oroszország gazdasági külkapcsolatai normalizálódnak. Egyúttal felhívta a figyelmet a “tőkeamnesztia” új lehetőségére.

Putyin pénteken beszélt erről az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének moszkvai kongresszusán.

“Gondolom, hogy maguk is ráunnak erre, akik ezt (a szankciós politikát) csinálják. Remélem, hogy a normális viszonyok útjára lépünk” – mondta.

Egy francia üzletemberekkel megtartott minapi megbeszélésére és az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken folytatott telefonos megbeszélésére hivatkozva kijelentette: külföldön is osztják meggyőződését, miszerint a mesterséges korlátozások létrehozása zsákutcába vezet és az ilyen politika kezdeményezőinek is károkat okoz.

Putyin szerint a korlátozások politikája Oroszországgal szemben gyakorlatilag folyamatos volt. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben, még a krími és az ukrajnai “események” előtt, gyakorlatilag a Jackson-Vanik törvénymódosítás eltörlése napján lépett életbe a Magnyitszkij-törvény.

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést. A törvénymódosítást 2012-ben hatálytalanították, ám ekkor hatályba lépett az úgynevezett Magnyitszkij-törvény.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai hullám jelentősen megváltoztatja a világgazdaság képét, hogy “újraosztják a lapokat”, hogy áruk és szolgáltatások új piacai, új vezető gazdasági tényezők jelennek meg, ami a konkurenciaharc kiéleződéséhez vezet. Úgy vélekedett, hogy a vetélytársak ilyen helyzetben nem fognak teketóriázni egymással és hogy “a nyomásgyakorlás más formáit, a konkurenciaharc bármely formáját” fogják egymás ellen alkalmazni.

“Nyilvánvaló, hogy a szankciós kihívás nem konjunkturális jellegű és feltehetően fennmarad egy ideig a jövőben. De ismétlem, mégis azt remélem, hogy a józan ész felülkerekedik és hogy az egész világgazdaság érdekében partnereinkkel együtt a helyes irányba fogunk haladni” – fogalmazott.

Az elnök szerint Oroszország jelenleg a fejlődés “bonyolult, feszült és nagyon fontos” szakaszába lép és éppen az üzleti világtól függ, hogy mennyire lesz sikeres. Szavai szerint a kormány határozottan “el fog takarítani”” minden akadályt a gazdaság és a befektetések elől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament alsóháza elfogadta a külföldön tartott tőke repatriálását és “kifehérítését” célzó amnesztiatörvény idén márciustól jövő február végéig érvényes, második szakaszát. Mint mondta, az intézkedést a nemzetközi pénzintézetek is támogatják.

A “tőkeamnesztia” során – amelynek első szakasza 2015-2016-ban volt – az orosz állam szavatolja, hogy aki bevallja az eltitkolt vagyonát és eszközeit, az mentesül az állam kijátszása miatti adóügyi, közigazgatási és bűnügyi felelősségre vonás alól.

Tovább olvasom

Gazdaság

Higgadtságra szólította fel az európai, amerikai és orosz vezetőket a Európai Üzleti Egyesület

A megjelenés óta

-

Írta:

Visszafogottságra szólította fel az európai, amerikai és orosz állam- és kormányfőket a Kremlhez közeli üzletemberek listájának washingtoni publikálását követően kedden a Moszkvában bejegyzett Európai Üzleti Egyesület (AEB).

A mintegy félezer céget tömörítő AEB közleményében hangot adott nyugtalanságának és arra figyelmeztetett, hogy az effajta lépések árthatnak az európai beruházók érdekeinek és megnövelhetik a bizonytalanságot az oroszországi üzleti közegben.

Dmitrij Rogozin hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes kedden Moszkvában azt állította, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók “több százmilliárd dolláros” kárt okoztak európai vállalatoknak. Mint mondta, a legnagyobb veszteség azokat az európai cégeket érte, amelyek amerikai nyomásra elvesztették a technológiájukat felvevő orosz piacot.

Rogozin rámutatott, hogy Oroszország saját műszaki fejlesztésekbe kezdett, miután meghiúsultak a hadiipara számára európai hadiipari cégekkel megkötött beszállítói szerződések. Úgy vélekedett, hogy a technikai függetlenség korábban nem ellenőrzött területekre való kiterjesztése hasznos Oroszország számára.

A “Kreml-lista” publikálását követően Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztéséből sem az amerikai cégeknek, sem a világgazdaságnak nem lenne haszna. Szavai szerint a gazdasági büntetőintézkedések célja az, hogy gátolják az üzleti tevékenységet, ami egyet jelent a piaci verseny akadályozásával. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Orosz bankok osztályzati kilátását javította pozitívra a Moody’s

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz bankok osztályzati kilátását javította felminősítés lehetőségére utaló pozitívra hétfőn a Moody’s Investors Service. A lépés közvetlen előzményeként a nemzetközi hitelminősítő a minap stabilról pozitívra javította Oroszország államadós-besorolásának kilátását.

A Moody’s hétfőn Londonban bejelentette, hogy a szuverén orosz adósosztályzati kilátás javítása nyomán több más pénzintézet mellett a Szberbank, a Vnyesekonombank, az orosz Eximbank és a Gazprombank devizában és hazai valutában fennálló hosszú távú kötelezettségeinek minősítési kilátását is pozitívra javította.

A cég egyidejűleg megerősítette az érintett bankok besorolásait, alapszintű adósminőség-értékelését (baseline credit assessment, BCA), valamint partnerkockázati minősítését (Counterparty Risk Assessment, CRA).

A BCA mutatóval a Moody’s az adott bankok önálló, saját, belső pénzügyi erejét méri a rendkívüli állami segítség lehetőségének kiszűrésével.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz állampapír-besorolás kilátásának pozitívra javítása vezetett az orosz bankok osztályzati kilátásának ugyanilyen módosításához. A Moody’s szerint a lépést alátámasztja, hogy az orosz kormány képessége és készsége e pénzintézetek kisegítésére jórészt változatlan.

A cég múlt csütörtökön jelentette be Londonban, hogy pozitívra javította Oroszország államadós-osztályzatának kilátását, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte az olajár-sokkokat és a szankciók hatásait.

A Moody’s egyidejűleg megerősítette a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolását és a rövid távú “Not Prime (NP)” minősítést.

A Moody’s ugyanakkor “Baa3/P-3”-ra emelte az orosz devizaadósság-kötelezettségekre megállapított besorolási országplafont a korábbi “Ba1/NP”-ről. Ez a döntés azt jelenti, hogy az orosz gazdaságban honos kereskedelmi adósok az orosz államnál egy fokozattal jobb, immár befektetési ajánlású osztályzatot is kaphatnak a Moody’s Investors Service-től.

A Moody’s szerint ezt a lépést az indokolja, hogy mérséklődött a kockázata az oroszországi tőkekorlátozások bevezetésének vagy a devizatartalékok igénybevételét korlátozó egyéb kormányzati intézkedéseknek.

Immár mindhárom piacvezető hitelminősítő pozitív kilátást tart érvényben az orosz szuverén besorolásokra, de csak egyikük, a Fitch Ratings tartja nyilván az orosz államadósságot befektetési ajánlású, “BBB mínusz” osztályzattal.

A Standard & Poor’s a Moody’s “Ba1” hosszú távú osztályzatával megegyező “BB plusz” besorolással jegyzi a hosszú futamidejű orosz szuverén devizakötelezettségeket.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű