Írjon nekünk

Gazdaság

Február 17-én jön Magyarországra Vlagyimir Putyin

A megjelenés óta

-

Február 17-én tesz munkalátogatást Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az orosz államfő Orbán Viktor miniszterelnök elmúlt évi moszkvai munkalátogatását viszonozza – közölte a tárcavezető a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélés témái között szerepelnek majd a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, energiabiztonsági ügyek és az ukrajnai fegyveres konfliktus is.

Mint elmondta: Magyarország szorgalmazza, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hamarabb, tárgyalásokkal véget érjen, mégpedig a krízis rendezését szolgáló minszki megállapodás alapján. Magyarországnak az az érdeke, hogy erős és stabil szomszédja legyen Ukrajna – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy annál is inkább lesz miről beszélni a munkalátogatáson, mert az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az orosz embargós ellenintézkedések jelentős mértékben visszavetették a két fél közötti gazdasági és politikai együttműködést, így a magyar-orosz gazdasági, kereskedelmi együttműködést is.

Példaként említette, hogy az Oroszországba irányuló magyar export több mint 13 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban. Ugyanakkor szóba kerül majd az energiabiztonság kérdése is, ami a Déli Áramlat gázvezeték lemondásával még inkább akuttá vált – sorolta a megvitatandó témákat a magyar diplomácia vezetője. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: nincs késés abban a folyamatban, amelynek során Szemerkényi Réka, Magyarország új washingtoni nagykövete elfoglalja a posztját. Hangsúlyozta, hogy Szapáry György személyében ma is nagyköveti szinten képviselteti magát Magyarország az Egyesült Államokban. Szemerkényi Réka úgynevezett fogadó nyilatkozatát november végén kérték ki az amerikai külügyi tárcától és az ezzel kapcsolatos eljárás mintegy 2 hónapot vesz igénybe.

Az amerikai külügyi tárcától azt a jelzést kapták, hogy hamarosan megérkezik a fogadó nyilatkozat – mondta a miniszter. Az M1 Ma reggel című műsorában Szijjártó Péter arról beszélt: az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján egyetértés volt arról, hogy nemzetközi konfliktusok, bizonyos térségekben kialakult instabil viszonyok táplálják a terrorfenyegetettséget. Ezért abban állapodtak meg, hogy fokozzák az együttműködést az észak-afrikai és közel-keleti államokkal a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében. Arról bontakozott ki vita, hogy miként viszonyuljon az EU Oroszországhoz, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz – ismertette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: hogy az EU-nak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy Oroszországgal egy a partnerségen, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló viszony jöjjön létre. Ugyanis a világ krízishelyzeteit sokkal könnyebb megoldani, ha az EU együtt tud működni Oroszországgal – fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy február elején Szófiában összeülnek az európai déli gázfolyosóban érintett országok képviselői és megvitatják a Déli Áramlat lemondása miatt kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy ez nem csupán közép-európai, hanem összeurópai kérdés, és az EU-nak részt kell vállalnia Közép-Európa energiabiztonságának erősítésében.

A Déli Áramlat lemondásával a térségnek más lehetőségeket kell felkutatnia, például, hogy miként juttatható el az azeri gáz Közép-Európába, illetve amennyiben csak Törökországig épül ki gázvezeték Oroszországból, úgy onnan hogyan szállítható tovább – mondta Szijjártó Péter.

Kapcsolódó: Az Oroszországgal szembeni szankciós politika is téma lesz Merkel budapesti látogatásán

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű