Írjon nekünk

Gazdaság

EU: Szerbia ne éljen vissza az orosz importtilalommal

Közzétéve

-

Az Európai Unió csütörtökön szóbeli figyelmeztetést intézett Szerbiához, arra szólítva fel a nyugat-balkáni országot, hogy ne éljen vissza az orosz importtilalommal. A szerb sajtó beszámolói szerint Brüsszel azt üzente Belgrádnak, európai uniós tagjelöltként ne használja arra Moszkva augusztus 7-i döntését, hogy saját termékeit az orosz piacra bevezesse.

Moszkva úgy határozott, hogy augusztus 7-étől egy évre megtiltja az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Norvégiából származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját, Szerbia azonban felkerült azon országok listájára, amelyek előnyhöz jutnak Oroszország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel való ellátásában.

A szerb kereskedelmi és a mezőgazdasági miniszter is egyedülálló lehetőségnek nevezte ezt Szerbia számára, mert ezzel szinte megduplázható lenne a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja Oroszországba. A szerb közszolgálati televízió (RTS) honlapjának beszámolója szerint Brüsszel minden tagjelölt ország számára hasonló elvárást fogalmazott meg, valamint Svájctól, Brazíliától, Argentínától és Uruguaytól is a kérés tiszteletben tartását várja el.

Az EU tisztségviselői úgy fogalmaztak: “ez legfőképpen morál és szolidaritás kérdése”, hiszen a Moszkvával szembeni uniós embargó célja éppen az, hogy minél hamarabb fenntartható politikai megoldást találjon az ukrán válságra. Csütörtökön ugyanakkor az orosz külügyminisztérium is megszólalt. Úgy értékelték: az a tény, miszerint az EU nem akarja, hogy harmadik ország mezőgazdasági termékeket szállítson Oroszországba, azt jelenti, hogy az unió nem akarja végleg elhagyni az orosz piacot. Ugyanakkor úgy fogalmaztak: minden ország önállóan dönthet arról, hogyan lép fel ebben az új helyzetben.

Az uniós figyelmeztetésre Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteken sajtótájékoztató keretében válaszol.

Gazdaság

Válaszlépés: Oroszország pótvámokat vet ki amerikai termékekre

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta – jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy mivel az Egyesült Államok nem hajlandó megtéríteni Oroszországnak a védővámok bevezetése miatt keletkező veszteségeket, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) szabályaival összhangban, ellensúlyozó intézkedéseket vezetnek be. Már a közeljövőben pótvámokat vetnek például az amerikai építési és útépítő gépekre, amelyeknek van helyettesítője az orosz piacon, így nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a makrogazdasági mutatókra.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatokat, amelyek március 23-án lépnek hatályba.

Oroszország amerikai acélexportjának értéke 1,512 milliárd dollárra, az alumíniumtermékeké pedig 1,646 milliárd dollárra rúg. Az orosz kormány május 22-én tájékoztatta a WTO-t, hogy számításai szerint az amerikai pótlólagos vámok 537,6 millió dollár veszteséget okoznak az oroszországi exportőröknek. A WTO szabályainak értelmében az értesítéstől eltelt 30 nap múlva Oroszország jogosult a veszteséggel azonos értékben ellenintézkedéseket tenni.

A gazdaságfejlesztési minisztérium közlése szerint pár napon belül közzéteszik azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre pótvámot vetnek ki. Oroszország nem használja ki teljes mértékben az 537,6 millió dolláros keretösszeget, az első szakaszban 93 millió dollár körüli összegre számít a pótvámok kivetéséből.

Oroszország jelezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unió által az Egyesült Államokkal szemben a WTO-nál június 1-jén elindított jogi eljáráshoz. A vitarendezési folyamatban első lépésként az unió konzultációt kért az Egyesült Államoktól. Moszkva, függetlenül attól, hogy harmadik félként részt akar venni a vitában, fenntartja a jogot arra, hogy hasonló eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetnél. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Kreml: versenyellenesek az Északi Áramlat-2 megakadályozására irányuló kísérletek

Közzétéve

-

Írta:

Az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi és nem politikai projekt, a megakadályozására irányuló kísérletek megsértik a szabad verseny szabályait – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök egy olyan csoport létrehozását kezdeményezte az Európai Unión belül, amely megakadályozná a tervezett, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. A szóvivő szerint a csővezeték hozzájárul majd Európa energiabiztonságához.

Az Északi Áramlat-2, mintegy 9,5 milliárd eurós projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Lavrov: Moszkva kész lenne gázt szállítani Európába a Török Áramlaton keresztül

Közzétéve

-

Írta:

Szilárd uniós garanciák esetén Oroszország kész lenne arra, hogy a Török Áramlat csővezetéken keresztül földgázt szállítson Európába – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen megtartott szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov elmondta, hogy a nyugat-balkáni orosz energiaprojektek megvalósítása a régió országaival megkötött megállapodásoktól függ majd. Hozzátette, az együttműködés egyik alapvető feltétele az, hogy abba nem fognak kívülről beavatkozni, miként az a Déli Áramlat esetében történt.

A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Ukrajna elkerülésére Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Az évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású vezeték egyik vezetékága Törökországot, a másik pedig az Európai Unió országait látná el.

Az orosz diplomáciai tárca vezetője az épülő déli gázfolyosóval kapcsolatban azt hangoztatta: Moszkva tisztességes, piaci alapon kész konkurenciaharcot folytatni más termelőkkel és szállítási útvonalakkal.

Lavrov közölte, hogy Oroszország támogatni fogja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő állam új elnevezéséről kedden bejelentett megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden hozta nyilvánosságra: Szkopje és Athén megállapodott, hogy a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják majd. A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, hogy a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint azt az ősszel megtartandó népszavazás is megerősíti majd.

Lavrov elmondta: Moszkva arra törekszik, hogy a NATO tiszteletben tartsa a kontinens biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó korábbi, legfelső politikai szinten megkötött megállapodásokat, amelyek értelmében senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű