Írjon nekünk

Gazdaság

EU: a Gazprom nem vásárolhat részt a baumgarteni gázelosztóban

A megjelenés óta

-

GazpromAz Európai Unió Bizottsága megakadályozta, hogy a Gazprom 50 százalékos részt vásároljon az ausztriai Baumgartenben lévő Central European Gas Hubban (Közép-európai Gázelosztó Központ, CEGH) – mondta Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezetésének helyettes elnöke, a Gazprom Export vezérigazgatója hétfőn Moszkvában, sajtótájékoztatón. Medvegyev kijelentette, hogy csalódott, s a döntést rövidlátónak nevezte. “Nem titkoltuk, hogy be akarunk szállni a Hubba. Úgy tudjuk, a likviditása tőlünk függ. Az EU Bizottság partnereink akarata ellenére valamilyen hátsó szándékot kezdett ebben keresni, hogy mi ezen az úton akarjuk leigázni Európát, olyan elképzeléseket tulajdonított nekünk, amelyekkel nem rendelkezünk” – hangsúlyozta az elnökhelyettes.

Amennyiben az Európai Unió Bizottsága nem alkalmazza velünk szemben a tisztességesség vélelmezését, akkor gondoskodjon maga a gázelosztó likviditásáról – jelentette ki Medvegyev.
“Számunkra elfogadhatatlan feltételeket támasztottak, de remélem, előbb-utóbb felülkerekedik az üzleti logika” – tette hozzá.
A baumgarteni gázelosztó csomópontnál érne véget a tervek szerint az orosz Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon is áthaladó nyomvonala.
A baumgarteni elosztó központ lenne azonban a végpontja az uniós és amerikai kezdeményezésre épülő, közép-ázsiai, kaszpi gázt Európába szállító Nabucco vezetéknek is. Számos szakértő szerint azonban az egész Nabucco projektet fenyegeti, ha a Gazprom az ÖMV-től megvásárolja a CEGH felét.
A baumgarteni központ már jó ideje rendkívül fontos szerepet tölt be az osztrák energetikában, s egyben itt megy át az Európába irányuló orosz gázszállítások mintegy harmada. A tervek szerint a szerepe tovább növekedik majd a jövőben, s ehhez egyebek mellett újabb tárolókat építenek. A Gazprom kilátásba helyezte, hogy amennyiben részt vásárol a CEGH-ben, Európa legnagyobb gázelosztójává építi ki azt.
A CEGH jelenleg a harmadik legnagyobb ilyen gázelosztó az EU területén, és 100 százalékban az OMV gázzal foglalkozó leányvállalata, az OMV Gas International tulajdonában van. Azonnali piacként, valamint a bécsi tőzsde gáztőzsdéjeként is működik.
Medvegyev arról is szólt, hogy Gazprom be kíván szállni az európai elektroenergetikába, miután Európa letesz a nukleáris energiáról. Azt mondta, 2011 végéig felderítik a legnagyobb perspektívákat kínáló piacokat és kidolgozzák a német és a svájci atomerőművek leállítása nyomán legtöbbet ígérő projekteket.
A Gazprom korábban már jelezte, hogy a német E.On-nal már tárgyalt ilyen lehetőségről, s Medvegyev most elmondta: a kérdés felmerült már a Wintershallal, hamarosan pedig az RWE-vel tárgyal erről az orosz monopólium.
Végül Medvegyev kijelentette: a Gazprom tiszta nyeresége a posztszovjet térségen kívüli külföldre irányuló exportból a tavalyi 44 milliárd dollár után az idén várhatóan eléri a 60 milliárdot – megközelítve a 2008-as rekord bevételt -, az évi átlagos ár pedig mintegy 400 dollárt tesz majd ki ezer köbméterenként.

 

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű