Írjon nekünk

Gazdaság

Egy fekete-tengeri gázvezeték is téma lesz Juncker oroszországi tárgyalásain

A megjelenés óta

-

Az orosz vezetők arra készülnek, hogy egy fekete-tengeri gázvezeték tervét is megvitatják az Európai Bizottság Szentpétervárra látogató elnökével. Viktor Zubkov, a Gazprom orosz vállalat igazgatótanácsának elnöke kedden tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz kormány és az államfő az Európai Unió tagállamaival igyekszik megállapodni egy olyan, a Fekete-tengeren keresztül húzódó gázvezeték megépítéséről, amelyen orosz földgázt szállítanának Dél-Európába.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke “értelmes ember, és meg kell értenie, hogy (a déli gázvezetéknél) nincs jobb megoldás a dél-európai gázszállításra” – hangoztatta Zubkov, utalva arra, hogy az alternatív vezetékek kiépítését célzó kísérletek rendre kudarccal végződtek. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Zubkov úgy ítéli meg, hogy az orosz hatóságoknak és vállalatoknak az unióval folytatott “kitartó és megfeszített munkája eredményre vezethet”.

Bulgária vagy Románia

A fő kérdés annak eldöntése, hogy melyik az a harmadik ország, vagy melyek azok a harmadik országok, ahol az Oroszországból induló és a Fekete-tenger alján futó gázvezeték a felszínre bukkan és eljut Görögországig. Zubkov három lehetőséget is felvázolt. Ha a Krímen keresztül fektetik le, rövid tengeri szakasz után Romániában érhet partot a vezeték.

Szóba jöhet Bulgária is, bolgár tisztviselők éppen áprilisban jelentették be, hogy küszöbön áll a Déli Áramlat gázvezeték projektjének újraélesztése, ám ezt később hivatalosan cáfolták.

Törökország esetében pedig az orosz-török kapcsolatok normalizálását kellene kivárni. A Gazprom többször megerősítette saját dokumentumaiban, hogy kitart a Török Áramlat mellett, igaz politikai fenntartásokkal. Jean-Claude Juncker Oroszországban részt vesz a Szentpéterváron június 16-án kezdődő nemzetközi gazdasági fórumon.

Vlagyimir Putyin orosz államfő 2014 december elején Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől és Törökország felé viszi az orosz gázt. Januárban ki is jelölték a Török Áramlat nevet viselő gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban új nyomvonalon, Törökország európai részébe vezet.

A vezeték építését azonban az év végén felfüggesztették az Oroszország és Törökország között kirobbant diplomáciai-politikai válság miatt, ráadásul gazdasági viták is nehezítették a projekt előrehaladását.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű