Írjon nekünk

Gazdaság

EBRD: a török gazdaság jár rosszabbul a szankciók miatt

A megjelenés óta

-

Várhatóan a török gazdaság jár rosszabbul az orosz vadászgép lelövése nyomán foganatosított orosz szankciók miatt, amelyek az orosz gazdaságra valószínűleg csekélyebb hatást gyakorolnak majd – jósolta hétfői helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Az EBRD londoni székhelyén ismertetett átfogó előrejelzés szerint a bank közgazdászai azzal számolnak, hogy az orosz gazdasági és adminisztratív ellenlépések 2016-ban 0,3-0,7 százalékponttal lassíthatják a török hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét, abban az esetben, ha e szankciók a jövő év egészében érvényben maradnak, és ha az orosz fél teljes mértékben érvényesíti az általa bejelentett megtorló intézkedéseket.

Az EBRD szerint a legnagyobb csapás a török turisztikai szektort érné, tekintettel arra, hogy tavaly a török üdülőközpontokba érkező külföldi turisták 12,2 százaléka orosz volt, és ők hozzávetőleg 3 milliárd dollárt költöttek; ez önmagában a török GDP-érték 0,3-0,4 százaléka. Törökország a külföldre utazó orosz turisták első számú célországa volt eddig. Az orosz szankciók között szerepel a Törökországba irányuló charterjáratok felfüggesztése, és az orosz kormány a hazai utazási irodákat is eltanácsolta a törökországi szervezett utazások értékesítésétől.

Az EBRD szerint a turisztikai kapcsolatok befagyasztásának hatása Oroszországban elsősorban az inflációs nyomás erősödésének formájában jelentkezhet. A szankciók nyomán ugyanis élénkülhet a hazai turizmus, ám az orosz turisztikai szektor szűkös kapacitásai miatt ez jelentős áremelkedésekhez vezethet. Az EBRD közgazdászainak becslése szerint az oroszországi turisztikai szolgáltatások a következő egy évben akár 25 százalékkal is drágulhatnak, és ez 0,5 százalékponttal emelheti az orosz inflációt 2016-ban.

A bank szerint a jövő évre szóló jelenlegi orosz inflációs előrejelzésekhez képest további 0,1-0,2 százalékponttal növelheti a tényleges inflációs ütemet a török élelmiszerekre kirótt importtilalom. Törökország az orosz zöldség- és gyümölcsimport második legnagyobb beszerzési piaca, a két termékcsoport teljes orosz importján belül 20,3, illetve 15,1 százalékos részesedéssel. Az EBRD előzetes számításai szerint az importtilalom e két termékfajta esetében is átlagosan 25 százalék körüli drágulást hozhat, mindez azonban mérsékelt hatást gyakorolna az orosz gazdaság teljesítményére. A bank londoni közgazdászai szerint az orosz gazdaság azt már komolyabban megszenvedné, ha a szankciók kiterjednének a Törökországba irányuló orosz energiahordozó-exportra is, bár az EBRD szerint ez rendkívül valószínűtlen.

Törökország – az orosz földgázexport második legnagyobb piaca – tavaly 8,3 milliárd dollár értékben vásárolt orosz gázt, ami az orosz GDP-érték 0,6 százalékának felelt meg, és a Gazprom orosz földgázipari csoport bevételeinek 18,8 százalékát adta – áll az EBRD hétfői elemzésében. Más nagy londoni házak kisebb károkkal számolnak a török gazdaságban.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics becslése szerint az orosz szankciók a legrosszabb esetben is legfeljebb 4-4,5 milliárd dollárnyi veszteséget okozhatnak a török gazdaságnak jövőre; ez a becsült éves török GDP-érték 0,5 százaléka lenne. Ez ugyan nem elhanyagolható kár, de nem is lenne sorsfordító veszteség Törökország szempontjából, mivel a török gazdaság kilátásai ritkán függnek Oroszországtól – fogalmaztak a Capital Economics elemzői.

A ház szerint ráadásul a török gazdaság egészének veszteségeit jelentős részben ellentételezi az a 3 milliárd eurós támogatás, amelyet az Európai Unió ígért meg a migránsválság kezelésére, és Törökországnak ennél is még sokkal nagyobb haszna származhat abból, ha a török EU-csatlakozásról szóló tárgyalási folyamat tervezett újrakezdése érdemi reformokat eredményez a török gazdaságban.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű