Írjon nekünk

Ukrajna

Csernobil óta a legsúlyosabb természeti katasztrófa fenyegeti Ukrajnát

Közzétéve

-

Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester az államfőhöz és a miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy hirdessenek rendkívüli ökológiai vészhelyzetet a nyugat-ukrajnai megyeszékhelyen és a két mellette lévő kistelepülésen, miután a közelben kigyulladt, majd oltás közben beomlott az ország legnagyobbjaként számon tartott hulladéklerakója, és rendkívül veszélyes anyagok kerültek a környezetbe – számoltak be csütörtökön ukrán híradások, amelyek szerint a csernobili atombaleset óta ez a legsúlyosabb ökológiai katasztrófa Ukrajnában.

A tűzfészkek oltásába szerdán már repülőgépeket is bevontak. Két gép dolgozik folyamatosan, csütörtök délig már több mint 200 tonna vizet borítottak a füstölgő hulladéklerakóra. A 26 hektáron elterülő hatalmas, néhol hatvan méter magas szeméthegyen történt csuszamlásban a legfrissebb jelentések alapján eddig négyen vesztették életüket. Petro Porosenko államfő szerdán tárgyalt az ottani helyzetről a lembergi polgármesterrel, és a hírportálok szerint úgy reagált a kérésére, hogy a “szemetet el kell takarítani, és nem kell nagy politikai ügyet csinálni belőle”.

A helyi hírportálok szerint Lemberg “hulladékválság” peremére sodródott. A megyeszékhely megállapodott a környékbeli településekkel, hogy ideiglenesen hozzájuk szállítja a szemetet, de sok helyütt már tiltakoznak az “idegen” hulladék befogadása miatt. Az ukrán médiában napok óta vezető téma a Lembergtől mindössze három kilométerre északra fekvő hribovicsi hulladéklerakóban történt baleset és annak következményeinek felszámolása. Ukrán környezetvédők egyenesen arról beszélnek, hogy az 1986-os csernobili nukleáris baleset óta ez az ország legsúlyosabb ökológiai katasztrófája, amely nagyon súlyos természeti károkat vonhat maga után. A Lemberg peremvidékén, egy lakótelep tőszomszédságában lévő hulladéklerakót még a szovjet időkben, 1959-ben hozták létre.

A szeméttelepen veszélyes hulladékot is tárolnak, egyebek mellett fáradt transzformátorolaj feldolgozása közben keletkező savas kátrányokat is. Ezeknek 85 százalékos a kénsavtartalma, a vegyület összegyűjtése és elszállítása pedig szinte lehetetlen, mert a sav tökretesz minden berendezést vagy munkagépet, amellyel érintkezik. Egyes szakértők szerint ennek a hulladéknak a veszélyessége a radioaktív anyagokéval vetekszik. Egyes hírportálok a hulladéklerakóból évtizedek óta szivárgó veszélyes csurgalékvízzel hozzák összefüggésbe, hogy nőtt a környékbeli falvakban a daganatos megbetegedések száma.

A szeméttelepen először múlt hétfőn csaptak fel a lángok, majd tűzoltás közben megcsúszott a szeméthegy, és négy embert – három tűzoltót és egy ökológust – temetett maga alá. A legfrissebb jelentések szerint a három tűzoltó holttestét sikerült felszínre hozniuk, a negyedik tetem keresésével azonban egyelőre le kellett állniuk a fel-fel csapó lángok és a füstben lévő rendkívül mérgező anyagok miatt. Helyszíni jelentések alapján a környező kistelepüléseket sűrű fehér toxikus felhő borította be, amely egészségkárosító, köztük rákkeltő anyagokat tartalmaz.

A helyi hatóságok az ott élők kitelepítésére készülnek, a katasztrófavédelem szakértői szerint ugyanis a hulladék még hónapokig parázslani és füstölögni fog. Közben a megyei vezetés szerdai közlése szerint újabb hatalmas repedés keletkezett a hulladékhegyben, és újabb omlás történhet. A repedés a hatalmas szeméthalmon mintegy 80 méter hosszú, másfél méter széles, mélysége pedig 2,5 méter.

Ukrajna

Porosenko újra felhívta Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű