Írjon nekünk

Ukrajna

Csernobil óta a legsúlyosabb természeti katasztrófa fenyegeti Ukrajnát

A megjelenés óta

-

Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester az államfőhöz és a miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy hirdessenek rendkívüli ökológiai vészhelyzetet a nyugat-ukrajnai megyeszékhelyen és a két mellette lévő kistelepülésen, miután a közelben kigyulladt, majd oltás közben beomlott az ország legnagyobbjaként számon tartott hulladéklerakója, és rendkívül veszélyes anyagok kerültek a környezetbe – számoltak be csütörtökön ukrán híradások, amelyek szerint a csernobili atombaleset óta ez a legsúlyosabb ökológiai katasztrófa Ukrajnában.

A tűzfészkek oltásába szerdán már repülőgépeket is bevontak. Két gép dolgozik folyamatosan, csütörtök délig már több mint 200 tonna vizet borítottak a füstölgő hulladéklerakóra. A 26 hektáron elterülő hatalmas, néhol hatvan méter magas szeméthegyen történt csuszamlásban a legfrissebb jelentések alapján eddig négyen vesztették életüket. Petro Porosenko államfő szerdán tárgyalt az ottani helyzetről a lembergi polgármesterrel, és a hírportálok szerint úgy reagált a kérésére, hogy a “szemetet el kell takarítani, és nem kell nagy politikai ügyet csinálni belőle”.

A helyi hírportálok szerint Lemberg “hulladékválság” peremére sodródott. A megyeszékhely megállapodott a környékbeli településekkel, hogy ideiglenesen hozzájuk szállítja a szemetet, de sok helyütt már tiltakoznak az “idegen” hulladék befogadása miatt. Az ukrán médiában napok óta vezető téma a Lembergtől mindössze három kilométerre északra fekvő hribovicsi hulladéklerakóban történt baleset és annak következményeinek felszámolása. Ukrán környezetvédők egyenesen arról beszélnek, hogy az 1986-os csernobili nukleáris baleset óta ez az ország legsúlyosabb ökológiai katasztrófája, amely nagyon súlyos természeti károkat vonhat maga után. A Lemberg peremvidékén, egy lakótelep tőszomszédságában lévő hulladéklerakót még a szovjet időkben, 1959-ben hozták létre.

A szeméttelepen veszélyes hulladékot is tárolnak, egyebek mellett fáradt transzformátorolaj feldolgozása közben keletkező savas kátrányokat is. Ezeknek 85 százalékos a kénsavtartalma, a vegyület összegyűjtése és elszállítása pedig szinte lehetetlen, mert a sav tökretesz minden berendezést vagy munkagépet, amellyel érintkezik. Egyes szakértők szerint ennek a hulladéknak a veszélyessége a radioaktív anyagokéval vetekszik. Egyes hírportálok a hulladéklerakóból évtizedek óta szivárgó veszélyes csurgalékvízzel hozzák összefüggésbe, hogy nőtt a környékbeli falvakban a daganatos megbetegedések száma.

A szeméttelepen először múlt hétfőn csaptak fel a lángok, majd tűzoltás közben megcsúszott a szeméthegy, és négy embert – három tűzoltót és egy ökológust – temetett maga alá. A legfrissebb jelentések szerint a három tűzoltó holttestét sikerült felszínre hozniuk, a negyedik tetem keresésével azonban egyelőre le kellett állniuk a fel-fel csapó lángok és a füstben lévő rendkívül mérgező anyagok miatt. Helyszíni jelentések alapján a környező kistelepüléseket sűrű fehér toxikus felhő borította be, amely egészségkárosító, köztük rákkeltő anyagokat tartalmaz.

A helyi hatóságok az ott élők kitelepítésére készülnek, a katasztrófavédelem szakértői szerint ugyanis a hulladék még hónapokig parázslani és füstölögni fog. Közben a megyei vezetés szerdai közlése szerint újabb hatalmas repedés keletkezett a hulladékhegyben, és újabb omlás történhet. A repedés a hatalmas szeméthalmon mintegy 80 méter hosszú, másfél méter széles, mélysége pedig 2,5 méter.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva egyenlő nyelvi jogokat sürget Kijevtől a nemzeti kisebbségek számára

A megjelenés óta

-

Írta:

Moszkva arra hívja fel Kijevet, hogy egyeztessen a nemzeti kisebbségekkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek egyenlő nyelvi jogokat biztosítanának Ukrajna minden állampolgára számára – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Moszkvában.

“Arra hívjuk fel az ukrán kormányt a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével, hogy folytasson konzultációkat a nemzeti kisebbségek képviselőivel és más érdekelt felekkel olyan megoldások kidolgozása céljából, amelyek Ukrajna minden állampolgára számára kivétel nélkül azonos nyelvi jogokat biztosítanának” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország támogatja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény ügyében meghozott döntését. Emlékeztetett rá, hogy a testület szakértői rámutattak: a jogszabály nem tartalmaz megoldást azon nyelvek számára, amelyek nem az EU hivatalos nyelvei, így az orosz számára sem, amely a legelterjedtebben használt nem államnyelv Ukrajnában.

Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság kiemelte: nehéz bármivel megindokolni, hogy ezek a nyelvek miért részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban a törvényben, ezért felvetődik a diszkrimináció kérdése. A bizottság arra a következtetésre jutott – mondta a szóvivő -, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a törvény 7. cikkében Ukrajna módosításokat eszközölne, és az abban szereplő kitételeket kiegyensúlyozottabb és szabatosan megfogalmazott rendelkezésekkel cserélné fel.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű