Írjon nekünk

Az űrben van orosz-európai együttműködés: útnak indították a ExoMars expedíciót

A megjelenés óta

-

Útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars program keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel.

A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával. Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a “vörös bolygón”, és egy újabb lépéssel hozta közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.)

Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették.

A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveltbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz “rover” eljuttatása lesz majd a “vörös bolygóra”. A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. “A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás” – fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Videó: több ezren tüntetnek Kijevben a parlament előtt

A megjelenés óta

-

Írta:

Kedden különböző ellenzéki pártok és mozgalmak több ezer támogatója vonult a kijevi parlament elé, hogy a politikai reformok folytatásáért tüntessen. A megmozdulást Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó és egykori grúz elnök Új Erők Mozgalma nevű pártja kezdeményezte.

A tüntetők fő követelései a parlamenti mentelmi jog megszüntetése, egy korrupcióellenes bíróság létrehozása és a választási rendszer megváltoztatása.

Tovább olvasom

Politika

Még nem tudni lesz-e idén újabb Putyin-Trump találkozó

A megjelenés óta

-

Írta:

A Kreml még nem erősítette meg, hogy az idén újra személyesen tárgyalna egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.

Sajtóértesülések szerint az államfői találkozóra az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vietnami csúcstalálkozóján kerülhet sor.

Jurij Usakov az orosz elnök tanácsadója újságírói kérdésre elmondta, hogy a korai még konkrétumokról beszélni a csúcstalálkozóval kapcsolatban.

Az APEC-csúcsot 2017 november 10-11-én rendezik meg Vietnamban, 21 ország részvételével.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szili Katalin: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”

A megjelenés óta

-

Írta:

Az identitást nem lehet megőrizni úgy, hogy valaki nem gyakorolhatja az anyanyelvét, elveszik tőle az anyanyelvi oktatás lehetőségét – mondta Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kedden az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott: “rendkívüli cinizmus”, hogy szeptember elsején lépett életbe teljeskörűen Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodása, és az ukránok szeptember 5-én alkották meg az oktatási törvényt, amelyben az általános iskola negyedik osztálya fölött eltörlik az anyanyelven történő oktatást. Szerinte ez a kisebbségek és az európai értékvilág “durva támadása”.

Kiemelte: “sehol nem gyakorlat”, hogy erőszakkal kényszerítik rá az államnyelvet azokra, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Hozzátette: ha egy fiatal nem tanulhat az anyanyelvén, az “erőszakos asszimiláció”.

MTI

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű

Orosz Hírek © 2017