Írjon nekünk

Az űrben van orosz-európai együttműködés: útnak indították a ExoMars expedíciót

A megjelenés óta

-

Útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars program keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel.

A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával. Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a “vörös bolygón”, és egy újabb lépéssel hozta közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.)

Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették.

A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveltbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz “rover” eljuttatása lesz majd a “vörös bolygóra”. A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. “A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás” – fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Putyin: a fejlett hadsereg teremti meg az ország fejlődésének feltételeit

A megjelenés óta

-

Írta:

A fejlett fegyveres erők teremtik meg annak feltételeit, hogy az ország fejlődjön, a világban pedig stabil viszonyok alakuljanak ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a haza védelmezőjének napja alkalmából megrendezett kitüntetésátadáson.

“Úgy tűnik, hogy ez mindig így volt, úgy tűnik, hogy ez így normális. De elég, ha a fegyveres erők csak meggyengülnek, olyan problémák jelennek meg, amilyenekre soha nem is gondoltunk, olyan fenyegetések jelennek meg, amilyeneket el sem tudtunk képzelni” – hangoztatta.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők “a fejlődés új dinamikáját érték el, olyat, amilyenre Oroszországnak szüksége van”.

Az orosz elnök kifejezte háláját a Szíriában elesett Roman Filipov gárdaőrnagy hozzátartozóinak. Kijelentette, hogy a pilóta olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, mint a második világháborúban a breszti erőd, Moszkva és Sztálingrád védői.

Putyin február 6-án az Oroszországi Föderáció Hőse posztumusz címet adományozta Filipov őrnagynak, akinek Szu-25-ös harci repülőgépét az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentő övezet fölött lőtték le a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei.

A 33 éves pilóta katapultált, majd a reménytelen túlerővel vívott tűzharcban felrobbantotta magát. A hősi címmel járó aranycsillag kitüntetést az orosz elnök pénteken a Kremlben nyújtotta át a pilóta szüleinek és özvegyének.

A haza védelmezőinek ünnepe Oroszországban félhivatalosan a “férfiak napja”. A Szovjetunióban 1922 óta ünnepelték február 23-án a Vörös Hadsereg és Flotta, majd 1946 óta a szovjet hadsereg napját.

Moszkva belvárosában pénteken a kommunisták nagygyűlést tartottak a Vörös Hadsereg megalapításának 100. évfordulója alkalmából. A párt vezetője, Gennagyij Zjuganov arról beszélt, hogy az országnak az orosz győzelmek “ezeréves nagyszerű történelmére” kell támaszkodnia.

Szavai szerint 25 éves fennállása óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is nagy tettet vitt végbe, mert nem engedte meg, “hogy leszámoljanak a nagyszerű szovjet korszak” történelmével, valamint nem engedte meg “elposványosítani” a Vörös teret és az azon található nekropoliszt, amely 32 szovjet marsall és tábornok nyughelye. MTI

Tovább olvasom

Politika

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.

Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.

Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.

Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.

Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.

A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.

Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.

Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: nincs bizonyíték az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásra

A megjelenés óta

-

Írta:

Nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az Euronews hírcsatornának nyilatkozva.

“Nem tudtunk jósolni, és persze nem tudtunk volna beavatkozni, és nem is avatkoztunk be. Folyamatosan a kampányfolyamatba való állami beavatkozásról beszélnek, de mindeddig egyetlen bizonyítékot sem láttam. A minap az amerikai külügyminiszter kiberbiztonságért felelős belbiztonsági tanácsadója világosan kijelentette: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a legutóbbi elnökválasztási kampányba” – mondta Lavrov a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.

“Olyan nem létezik az Egyesült Államokban, hogy másfél év alatt, amióta ez a vizsgálat folyik, egyetlen tény sem szivárgott volna ki… Ha lett volna valamilyen ‘lángocska’, annak a füstje azonnal látszott volna” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője abszurdnak nevezte a nagyesküdtszék pénteken bejelentett vádemelését, amely szerint 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

“Tizenhárman voltak az amerikai igazságügyi minisztérium szerint, tizenhárman a szakszolgálatok milliárdos költségvetésével szemben? A felderítéssel és az elhárítással szemben, a legújabb technikákkal szemben? Abszurdum? Igen. De ez az amerikai politikai valóság” – írta a Facebookon Zaharova. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű