Magas magyar állami kitüntetést vett át Valerij Markov orosz szenátor és Nyina Obrezkova író, költő, műfordító és néprajzkutató Balla Jánostól, Magyarország oroszországi nagykövetétől szerdán Moszkvában.

Markov szenátor, aki a Komi Köztársaságot képviseli a Szövetségi Tanácsban, ahol a tudományos, közoktatási és kulturális bizottság tagja, a Magyar Érdemrend Középkeresztje csillaggal kitüntetést kapta meg a finnugor népek identitásának megőrzése és egymás közötti kapcsolatainak erősítése mellett a nyelvrokonság ápolását is célzó több évtizedes munkája elismeréseként.

A Sziktivkarban élő Nyina Obrezkova a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át “a magyar irodalom legjelentősebb költeményeinek a komi olvasók körében történő széles körű megismertetését célzó, magas színvonalú műfordítói tevékenységért”.

Az eseményen jelen volt Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke. MTI

Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban hétfőtől; 45 festmény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából, további 20 pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjtő, Pákh Imre kollekciójából érkezett a Néva-parti városba.

Az Ermitázsban, az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós-teremben bemutatkozó válogatás kiváló művekkel reprezentálja Munkácsy Mihály korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is – közölte az MTI-vel hétfőn a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.

Ebben az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek 3 méteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egészalakos változata, a korai realista periódusból való Dűlő szénásszekér vagy a szalonképek olyan remekművei a leginkább figyelemre méltóak, mint például a Készülődés a papa születésnapjára, illetve a Zeneszoba.

Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, ez a siker hozta meg számára a nemzetközi elismertséget. 1872-től Párizsban élt, és kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet, és vált Amerikában is keresett festővé.

A festő népszerűségét és rangját mutatja, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részét képezik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.

Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin és Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj vagy a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek pontossága éppoly ismert az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképeinek világa, melyekben hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomai fedezhetők fel – olvasható a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közleményében.

A július 29-ig látogatható gyűjteményes Munkácsy-kiállítás kurátorai Mihail Anyikin (Ermitázs), Gergely Mariann és Plesznivy Edit (MNG).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be neves külföldi kiállítóhelyeken. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeumban szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig – A budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol 60 művel találkozhat a dél-amerikai közönség.

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI