Írjon nekünk

Kultúra

Az Orosz Ortodox Egyház részt kér az egyetemi oktatásból

A megjelenés óta

-

MoszkvaAlig több mint húsz évvel ezelőtt a Szovjetunióban még tilos volt bármilyen vallási oktatás a templomok falain kívül. Ma viszont már templomok épülnek állami egyetemek területén, teológiai tanszékek kezdték meg a munkájukat Oroszország-szerte, s az Orosz Ortodox Egyház kiépítette saját, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező oktatási hálózatát, amely egyfajta modellé vált a világi rendszer számára. Az állami egyetemek több szinten küzdenek azért, hogy integrálódjanak a nemzetközi rendszerbe; a felsőfokú oktatás szabványosítására elfogadott egyezmény, a Bolognai Folyamat ellenérzéseket vált ki sok orosz egyetemi vezetőből, mert mint mondják, aláássa az egyetemi végzettséget öt év tanuláshoz kötő szovjet oktatási rendszer eredményeit – írta a The New York Times. Az Orosz Ortodox Egyház azonban, amely a Szovjetunió széthullása után lényegében a semmiből hozta létre oktatási rendszerét, kezdettől fogva a nemzetközi  szabványokhoz igazodott – mondta Kirill Hovorun archimandrita, az egyház oktatási bizottságának elnökhelyettese. Hovorun atya szerint az állami oktatási rendszer “inkább arra törekszik, hogy megtalálja a régi szovjet rendszer és az új európai szabványok közti kompromisszumot”.

Az egyháznak megvannak az oktatási reformra vonatkozó elképzelései.
“Az oktatás nem személyes ügy, hanem a közösségi lét egyik területe, amelyen a társadalom és az állam léte alapszik – fogalmazott I. Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője szeptemberben, a Voronyezsi Állami Egyetemen elmondott beszédében. – A társadalom létezésének gerince, s ezért nagy hibának tartom azt, ha az oktatást a piaci szolgáltatások közé sorolják.”

A teológia nem tudomány

A 30 éves Julia Rehbinder, aki az idén végzett társadalompedadógusként az 1992-ben teológiai főiskolaként létrejött moszkvai Szent Tyihon Ortodox Egyetemen, azt mondta, hogy azért választotta az egyetemet, mert úgy gondolta, hogy ott jobban oktatják a humán tárgyakat, mint az állami egyetemeken. A Szent Tyihont 2004-ben jegyezték be egyetemként.
“A szovjet időkben szándékosan mindent eltávolítottak a humán oktatásból, ami kapcsolatban állt a kereszténységgel, annak történetével és kultúrájával – mondta Rehbinder, aki most árva gyerekekkel foglalkozik és a franciaországi orosz emigráció oktatási módszereit kutatja. – Az eredmény az lett, hogy a szakemberek nem értették a műalkotások lényegét és sok történelmi eseményt, vagy emberi cselekedetek motívumait, mivel a keresztény világszemlélet idegen volt számukra.”
Bár az egyház több mint 30 teológiai tanszék létrehozásában segédkezett az állami egyetemeken, az állami oktatási hatóságok továbbra sem hajlandók olyan önálló tárgyként elismerni a teológiát, amelyből doktori fokozatú képzés lehetséges – mondta Hovorun atya.
Vlagyimir Vorobjov főesperes, a Szent Tyihon  rektora úgy nyilatkozott a Pravoszlavije i mir című internetes oldalnak, hogy nem ért egyet a hatóságok teológiával kapcsolatos elutasító álláspontjával. Szerinte az orosz tudományos élet több vezetője még mindig a szovjet felfogás szerint cselekszik, amely képtelen elfogadni hogy létezik Istennel foglalkozó társadalomtudomány.
“Európában csak nevetnének azokon az itt hallható kijelentéseken, amelyek szerint a teológia nem tudomány. Ott ez egyenlő azzal a kijelentéssel, hogy a matematika nem tudomány” – fogalmazott Vorobjov atya.
Annak ellenére, hogy az ortodox egyház egyre erőteljesebben jelen van Oroszországban, s erkölcsi, gazdasági, nemzetközi kérdésekben, valamint az oroszországi választásokkal kapcsolatban is hallatta a véleményét, a bírálói szerint nem volt képes kitölteni a Szovjetunió széthullása miatt létrejött ideológiai és erkölcsi vákuumot.
Az egyház ideológiai és gyakorlati potenciálja egyesítésére irányuló kísérletre jó példa az Orosz Állami Társadalomtudományi Egyetem, amelynek több mint százezer hallgatója van az ország különböző részein és a kirgizisztáni tagozatán.
Júniusban moszkvai intézményében abortuszellenes konferenciát rendeztek, amelyen amerikai aktivisták is részt vettek. Diákönkéntesek abortuszellenes pólókban abortuszellenes irodalmat osztogattak. Az egyetem, amelyen tilos a dohányzás, bátorítja a diákházasságokat és a diák-házaspárok gyerekvállalását, s a hallgatói szokatlanul udvariasak.

Szövetségbe tömörültek az egyetemeken működő templomok

A néhai Marxizmus-Leninizmus Intézet helyén működő egyetem területének közepén emelkedik a Fjodorovszki Szűzanya-ikon nevét viselő templom. 2006-ban szentelték fel, miután élénk vita folyt arról, hogy helyes-e templomot építeni egy egyetemen – mesélte Vaszil Zsukov rektor, hozzátéve, hogy az egyetem minden részlege imatermeket biztosít a mohamedán és nem ortodox keresztény hallgatók számára.
Az egyetemeken működő templomok építése és helyreállítása annyira elterjedt, hogy ezek a templomok már létrehozták saját szövetségüket. Jaroszlav Szkvorcov, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme nemzetközi újságíró szakának elnöke egyben ennek a szövetségnek a társelnöke.
Bár az egyháztörténet nem kötelező, hanem csak válaszható tantárgy, Jaroszlav Szkvorcov szerint létfontosságú az oroszok és mások közti kapcsolatok jobb megértése szempontjából. “Az állami diplomáciai szolgálat ortodox elemének pontos ismerete kétségtelenül segít leendő diplomatáinknak a megfelelő önértékelésben” – fogalmazott.
Vaszil Zsukov szerint az Orosz Ortodox Egyházzal folytatott együttműködés praktikus döntés, amelynek célja szilárd erkölcsi alap biztosítása a diákoknak. “Szövetségekben vagyunk érdekeltek, nem vallási obskurantizmusban, az egyháznak, mint olyannak az idealizálásában, vagy abban, hogy erőszakkal templomba kényszerítsünk embereket. A felsoroltak közül egyikre sincs szükségünk, az egyházra, mint hatalmas tudás hordozójára azonban igen” – mondta.

Egyes orosz ortodox vezetők ennek ellenére arról beszélnek, hogy az egyetemista korú fiatalok egyre jobban elidegenednek az egyháztól, és sérelmezik, hogy rájuk erőltetik a vallást. Mi több, néhány évvel ezelőtt több neves orosz tudós nyílt levélben azzal vádolta az egyházat, hogy tudatlanságot és a klérus uralmát akarja rákényszeríteni az orosz társadalomra.
Vlagyimir Smalij főesperes, az Orosz Ortodox Egyház Szent Cirillről és Metódról elnevezett posztgraduális és doktori iskolájának rektorhelyettese ezzel szemben az egyház és a tudományos élet szereplői közötti fejlődő párbeszédről beszél olyan területeken, mint a filozófia és a biológia.
Az egyház, és a Gazdasági Főiskola, Oroszország leginkább nyugati stílusúnak tekintett állami egyeteme hamarosan megállapodást ír alá filozófiai és történelmi részlegeik együttműködéséről – közölte Szergej Roscsin, az egyetem rektorhelyettese.
“Természetesen sok probléma van az egyház és a társadalom, az egyház és az állam viszonyában. Ezekről szakértői párbeszédet kell folytatni, amelyben a felsőoktatásnak is részt kell vennie” – fogalmazott.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Kultúra

Anna Karenina – Vronszkij-története – Premier előtti vetítés az Urániában

A megjelenés óta

-

Írta:

Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével.

A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – közölte az MTI-vel az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Sahnazarov filmje az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején játszódik: a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

A filmszínház közleménye szerint Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult.

Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Művészetének egyik csúcspontja a kilencvenes évek válsághangulatát érzékeltető A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának, és a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. A visszatérést Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris és a Szerelem a Szovjetunióban (2013) jelentette. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a márciusi magyarországi mozibemutató előtt vetíti Karen Sahnazarov filmjét. A közönség a vetítés előtt, 17 órától pódiumbeszélgetésen találkozhat a rendezővel, akivel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Párbeszéd kezdődhet az orosz és az ukrán ortodox egyház között

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz ortodox egyház kész a tárgyalásra, miután az általa el nem ismert kijevi patriarchátus vezetője, Filaret erre levélben tett javaslatot Kirill orosz pátriárkának – jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak irányítója pénteken Moszkvában.

A levélben Filaret, “a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszűntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak.

“Bocsánatot kérek azért, amit szóval, tettel és az érzéseimmel elkövettem. És szívből, őszintén megbocsátok mindenkinek – írta Ilarion szerint levelében Filaret az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, aki az általa negyedszázada végrehajtott egyházszakadás óta első ízben fordult levélben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez.
Az ukrán ortodox egyház szóvivője tagadta, hogy Filaret levelet intézett volna Kirillhez.

Ilarion kijelentette, hogy az orosz ortodox egyház nem kívánja feltételekhez kötni a párbeszédet, mert azok megakadályozhatnák a tárgyalást. Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

A Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el

A 90-es években Filaret Deniszenko által megalapított és az orosz ortodox egyház által szakadárnak tekintett, erősen oroszellenes kijevi patriarchátus nem ismeri el, hogy a 17. században Ukrajna a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Orosz sajtóértesülések szerint a Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el.

Tovább olvasom

Kultúra

Meghalt Dmitrij Hvorosztovszkij orosz sztárbariton

A megjelenés óta

-

Írta:

Ötvenöt évesen meghalt szerda hajnalban Dmitrij Hvorosztovszkij orosz operaénekes. A hírt a TASZSZ hírügynökség a bartion ügynökeitől tudta meg.

A világhírű operaénekes, Dmitrij Hvorosztovszkij két és fél éve küzdött agydaganattal. Az énekes londoni képviselője közleményében azt írta, hogy Hvorosztovszkij élete utolsó napjait egy otthonához közeli hospice-házban, de szerettei körében töltötte.

Hvorosztovszkijnál 2015-ben diagnosztizáltak agydaganatot, és abban az évben lemondta összes nyári fellépését a terápia miatt.

A múlt év végén jelentette be „határozatlan idejű” visszavonulását az operaszínpadtól. Akkor azt is elárulta, hogy betegségével összefüggésben egyensúlyi problémákkal is küzd, ami rendkívül nehézzé tenné számára a színpadi produkciókban való részvételt. Koncerteken azonban továbbra is fellépett, a nagyközönség legutóbb idén júniusban az ausztriai Grafeneggben, Európa egyik legjelentősebb komolyzenei fesztiválján, a Dmitrij és barátai programban hallhatta, láthatta.

2016 áprilisában pedig Budapesten, a Müpában adott nagysikerű koncertet. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű