Írjon nekünk

Kultúra

Az Orosz Ortodox Egyház részt kér az egyetemi oktatásból

Közzétéve

-

MoszkvaAlig több mint húsz évvel ezelőtt a Szovjetunióban még tilos volt bármilyen vallási oktatás a templomok falain kívül. Ma viszont már templomok épülnek állami egyetemek területén, teológiai tanszékek kezdték meg a munkájukat Oroszország-szerte, s az Orosz Ortodox Egyház kiépítette saját, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező oktatási hálózatát, amely egyfajta modellé vált a világi rendszer számára. Az állami egyetemek több szinten küzdenek azért, hogy integrálódjanak a nemzetközi rendszerbe; a felsőfokú oktatás szabványosítására elfogadott egyezmény, a Bolognai Folyamat ellenérzéseket vált ki sok orosz egyetemi vezetőből, mert mint mondják, aláássa az egyetemi végzettséget öt év tanuláshoz kötő szovjet oktatási rendszer eredményeit – írta a The New York Times. Az Orosz Ortodox Egyház azonban, amely a Szovjetunió széthullása után lényegében a semmiből hozta létre oktatási rendszerét, kezdettől fogva a nemzetközi  szabványokhoz igazodott – mondta Kirill Hovorun archimandrita, az egyház oktatási bizottságának elnökhelyettese. Hovorun atya szerint az állami oktatási rendszer “inkább arra törekszik, hogy megtalálja a régi szovjet rendszer és az új európai szabványok közti kompromisszumot”.

Az egyháznak megvannak az oktatási reformra vonatkozó elképzelései.
“Az oktatás nem személyes ügy, hanem a közösségi lét egyik területe, amelyen a társadalom és az állam léte alapszik – fogalmazott I. Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője szeptemberben, a Voronyezsi Állami Egyetemen elmondott beszédében. – A társadalom létezésének gerince, s ezért nagy hibának tartom azt, ha az oktatást a piaci szolgáltatások közé sorolják.”

A teológia nem tudomány

A 30 éves Julia Rehbinder, aki az idén végzett társadalompedadógusként az 1992-ben teológiai főiskolaként létrejött moszkvai Szent Tyihon Ortodox Egyetemen, azt mondta, hogy azért választotta az egyetemet, mert úgy gondolta, hogy ott jobban oktatják a humán tárgyakat, mint az állami egyetemeken. A Szent Tyihont 2004-ben jegyezték be egyetemként.
“A szovjet időkben szándékosan mindent eltávolítottak a humán oktatásból, ami kapcsolatban állt a kereszténységgel, annak történetével és kultúrájával – mondta Rehbinder, aki most árva gyerekekkel foglalkozik és a franciaországi orosz emigráció oktatási módszereit kutatja. – Az eredmény az lett, hogy a szakemberek nem értették a műalkotások lényegét és sok történelmi eseményt, vagy emberi cselekedetek motívumait, mivel a keresztény világszemlélet idegen volt számukra.”
Bár az egyház több mint 30 teológiai tanszék létrehozásában segédkezett az állami egyetemeken, az állami oktatási hatóságok továbbra sem hajlandók olyan önálló tárgyként elismerni a teológiát, amelyből doktori fokozatú képzés lehetséges – mondta Hovorun atya.
Vlagyimir Vorobjov főesperes, a Szent Tyihon  rektora úgy nyilatkozott a Pravoszlavije i mir című internetes oldalnak, hogy nem ért egyet a hatóságok teológiával kapcsolatos elutasító álláspontjával. Szerinte az orosz tudományos élet több vezetője még mindig a szovjet felfogás szerint cselekszik, amely képtelen elfogadni hogy létezik Istennel foglalkozó társadalomtudomány.
“Európában csak nevetnének azokon az itt hallható kijelentéseken, amelyek szerint a teológia nem tudomány. Ott ez egyenlő azzal a kijelentéssel, hogy a matematika nem tudomány” – fogalmazott Vorobjov atya.
Annak ellenére, hogy az ortodox egyház egyre erőteljesebben jelen van Oroszországban, s erkölcsi, gazdasági, nemzetközi kérdésekben, valamint az oroszországi választásokkal kapcsolatban is hallatta a véleményét, a bírálói szerint nem volt képes kitölteni a Szovjetunió széthullása miatt létrejött ideológiai és erkölcsi vákuumot.
Az egyház ideológiai és gyakorlati potenciálja egyesítésére irányuló kísérletre jó példa az Orosz Állami Társadalomtudományi Egyetem, amelynek több mint százezer hallgatója van az ország különböző részein és a kirgizisztáni tagozatán.
Júniusban moszkvai intézményében abortuszellenes konferenciát rendeztek, amelyen amerikai aktivisták is részt vettek. Diákönkéntesek abortuszellenes pólókban abortuszellenes irodalmat osztogattak. Az egyetem, amelyen tilos a dohányzás, bátorítja a diákházasságokat és a diák-házaspárok gyerekvállalását, s a hallgatói szokatlanul udvariasak.

Szövetségbe tömörültek az egyetemeken működő templomok

A néhai Marxizmus-Leninizmus Intézet helyén működő egyetem területének közepén emelkedik a Fjodorovszki Szűzanya-ikon nevét viselő templom. 2006-ban szentelték fel, miután élénk vita folyt arról, hogy helyes-e templomot építeni egy egyetemen – mesélte Vaszil Zsukov rektor, hozzátéve, hogy az egyetem minden részlege imatermeket biztosít a mohamedán és nem ortodox keresztény hallgatók számára.
Az egyetemeken működő templomok építése és helyreállítása annyira elterjedt, hogy ezek a templomok már létrehozták saját szövetségüket. Jaroszlav Szkvorcov, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme nemzetközi újságíró szakának elnöke egyben ennek a szövetségnek a társelnöke.
Bár az egyháztörténet nem kötelező, hanem csak válaszható tantárgy, Jaroszlav Szkvorcov szerint létfontosságú az oroszok és mások közti kapcsolatok jobb megértése szempontjából. “Az állami diplomáciai szolgálat ortodox elemének pontos ismerete kétségtelenül segít leendő diplomatáinknak a megfelelő önértékelésben” – fogalmazott.
Vaszil Zsukov szerint az Orosz Ortodox Egyházzal folytatott együttműködés praktikus döntés, amelynek célja szilárd erkölcsi alap biztosítása a diákoknak. “Szövetségekben vagyunk érdekeltek, nem vallási obskurantizmusban, az egyháznak, mint olyannak az idealizálásában, vagy abban, hogy erőszakkal templomba kényszerítsünk embereket. A felsoroltak közül egyikre sincs szükségünk, az egyházra, mint hatalmas tudás hordozójára azonban igen” – mondta.

Egyes orosz ortodox vezetők ennek ellenére arról beszélnek, hogy az egyetemista korú fiatalok egyre jobban elidegenednek az egyháztól, és sérelmezik, hogy rájuk erőltetik a vallást. Mi több, néhány évvel ezelőtt több neves orosz tudós nyílt levélben azzal vádolta az egyházat, hogy tudatlanságot és a klérus uralmát akarja rákényszeríteni az orosz társadalomra.
Vlagyimir Smalij főesperes, az Orosz Ortodox Egyház Szent Cirillről és Metódról elnevezett posztgraduális és doktori iskolájának rektorhelyettese ezzel szemben az egyház és a tudományos élet szereplői közötti fejlődő párbeszédről beszél olyan területeken, mint a filozófia és a biológia.
Az egyház, és a Gazdasági Főiskola, Oroszország leginkább nyugati stílusúnak tekintett állami egyeteme hamarosan megállapodást ír alá filozófiai és történelmi részlegeik együttműködéséről – közölte Szergej Roscsin, az egyetem rektorhelyettese.
“Természetesen sok probléma van az egyház és a társadalom, az egyház és az állam viszonyában. Ezekről szakértői párbeszédet kell folytatni, amelyben a felsőoktatásnak is részt kell vennie” – fogalmazott.

Kultúra

Magyar állami kitüntetést kapott Moszkvában Valerij Markov szenátor és Nyina Obrezkova műfordító

Közzétéve

-

Írta:

Magas magyar állami kitüntetést vett át Valerij Markov orosz szenátor és Nyina Obrezkova író, költő, műfordító és néprajzkutató Balla Jánostól, Magyarország oroszországi nagykövetétől szerdán Moszkvában.

Markov szenátor, aki a Komi Köztársaságot képviseli a Szövetségi Tanácsban, ahol a tudományos, közoktatási és kulturális bizottság tagja, a Magyar Érdemrend Középkeresztje csillaggal kitüntetést kapta meg a finnugor népek identitásának megőrzése és egymás közötti kapcsolatainak erősítése mellett a nyelvrokonság ápolását is célzó több évtizedes munkája elismeréseként.

A Sziktivkarban élő Nyina Obrezkova a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át “a magyar irodalom legjelentősebb költeményeinek a komi olvasók körében történő széles körű megismertetését célzó, magas színvonalú műfordítói tevékenységért”.

Az eseményen jelen volt Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Munkácsy-kiállítás nyílt a szentpétervári Ermitázsban

Közzétéve

-

Írta:

Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban hétfőtől; 45 festmény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából, további 20 pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjtő, Pákh Imre kollekciójából érkezett a Néva-parti városba.

Az Ermitázsban, az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós-teremben bemutatkozó válogatás kiváló művekkel reprezentálja Munkácsy Mihály korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is – közölte az MTI-vel hétfőn a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.

Ebben az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek 3 méteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egészalakos változata, a korai realista periódusból való Dűlő szénásszekér vagy a szalonképek olyan remekművei a leginkább figyelemre méltóak, mint például a Készülődés a papa születésnapjára, illetve a Zeneszoba.

Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, ez a siker hozta meg számára a nemzetközi elismertséget. 1872-től Párizsban élt, és kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet, és vált Amerikában is keresett festővé.

A festő népszerűségét és rangját mutatja, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részét képezik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.

Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin és Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj vagy a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek pontossága éppoly ismert az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképeinek világa, melyekben hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomai fedezhetők fel – olvasható a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közleményében.

A július 29-ig látogatható gyűjteményes Munkácsy-kiállítás kurátorai Mihail Anyikin (Ermitázs), Gergely Mariann és Plesznivy Edit (MNG).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be neves külföldi kiállítóhelyeken. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeumban szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig – A budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol 60 művel találkozhat a dél-amerikai közönség.

Tovább olvasom

Kultúra

Enyedi Ildikó filmjét is díjazták Moszkvában

Közzétéve

-

Írta:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű