Írjon nekünk

Kultúra

Az Orosz Ortodox Egyház részt kér az egyetemi oktatásból

A megjelenés óta

-

MoszkvaAlig több mint húsz évvel ezelőtt a Szovjetunióban még tilos volt bármilyen vallási oktatás a templomok falain kívül. Ma viszont már templomok épülnek állami egyetemek területén, teológiai tanszékek kezdték meg a munkájukat Oroszország-szerte, s az Orosz Ortodox Egyház kiépítette saját, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező oktatási hálózatát, amely egyfajta modellé vált a világi rendszer számára. Az állami egyetemek több szinten küzdenek azért, hogy integrálódjanak a nemzetközi rendszerbe; a felsőfokú oktatás szabványosítására elfogadott egyezmény, a Bolognai Folyamat ellenérzéseket vált ki sok orosz egyetemi vezetőből, mert mint mondják, aláássa az egyetemi végzettséget öt év tanuláshoz kötő szovjet oktatási rendszer eredményeit – írta a The New York Times. Az Orosz Ortodox Egyház azonban, amely a Szovjetunió széthullása után lényegében a semmiből hozta létre oktatási rendszerét, kezdettől fogva a nemzetközi  szabványokhoz igazodott – mondta Kirill Hovorun archimandrita, az egyház oktatási bizottságának elnökhelyettese. Hovorun atya szerint az állami oktatási rendszer “inkább arra törekszik, hogy megtalálja a régi szovjet rendszer és az új európai szabványok közti kompromisszumot”.

Az egyháznak megvannak az oktatási reformra vonatkozó elképzelései.
“Az oktatás nem személyes ügy, hanem a közösségi lét egyik területe, amelyen a társadalom és az állam léte alapszik – fogalmazott I. Kirill pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője szeptemberben, a Voronyezsi Állami Egyetemen elmondott beszédében. – A társadalom létezésének gerince, s ezért nagy hibának tartom azt, ha az oktatást a piaci szolgáltatások közé sorolják.”

A teológia nem tudomány

A 30 éves Julia Rehbinder, aki az idén végzett társadalompedadógusként az 1992-ben teológiai főiskolaként létrejött moszkvai Szent Tyihon Ortodox Egyetemen, azt mondta, hogy azért választotta az egyetemet, mert úgy gondolta, hogy ott jobban oktatják a humán tárgyakat, mint az állami egyetemeken. A Szent Tyihont 2004-ben jegyezték be egyetemként.
“A szovjet időkben szándékosan mindent eltávolítottak a humán oktatásból, ami kapcsolatban állt a kereszténységgel, annak történetével és kultúrájával – mondta Rehbinder, aki most árva gyerekekkel foglalkozik és a franciaországi orosz emigráció oktatási módszereit kutatja. – Az eredmény az lett, hogy a szakemberek nem értették a műalkotások lényegét és sok történelmi eseményt, vagy emberi cselekedetek motívumait, mivel a keresztény világszemlélet idegen volt számukra.”
Bár az egyház több mint 30 teológiai tanszék létrehozásában segédkezett az állami egyetemeken, az állami oktatási hatóságok továbbra sem hajlandók olyan önálló tárgyként elismerni a teológiát, amelyből doktori fokozatú képzés lehetséges – mondta Hovorun atya.
Vlagyimir Vorobjov főesperes, a Szent Tyihon  rektora úgy nyilatkozott a Pravoszlavije i mir című internetes oldalnak, hogy nem ért egyet a hatóságok teológiával kapcsolatos elutasító álláspontjával. Szerinte az orosz tudományos élet több vezetője még mindig a szovjet felfogás szerint cselekszik, amely képtelen elfogadni hogy létezik Istennel foglalkozó társadalomtudomány.
“Európában csak nevetnének azokon az itt hallható kijelentéseken, amelyek szerint a teológia nem tudomány. Ott ez egyenlő azzal a kijelentéssel, hogy a matematika nem tudomány” – fogalmazott Vorobjov atya.
Annak ellenére, hogy az ortodox egyház egyre erőteljesebben jelen van Oroszországban, s erkölcsi, gazdasági, nemzetközi kérdésekben, valamint az oroszországi választásokkal kapcsolatban is hallatta a véleményét, a bírálói szerint nem volt képes kitölteni a Szovjetunió széthullása miatt létrejött ideológiai és erkölcsi vákuumot.
Az egyház ideológiai és gyakorlati potenciálja egyesítésére irányuló kísérletre jó példa az Orosz Állami Társadalomtudományi Egyetem, amelynek több mint százezer hallgatója van az ország különböző részein és a kirgizisztáni tagozatán.
Júniusban moszkvai intézményében abortuszellenes konferenciát rendeztek, amelyen amerikai aktivisták is részt vettek. Diákönkéntesek abortuszellenes pólókban abortuszellenes irodalmat osztogattak. Az egyetem, amelyen tilos a dohányzás, bátorítja a diákházasságokat és a diák-házaspárok gyerekvállalását, s a hallgatói szokatlanul udvariasak.

Szövetségbe tömörültek az egyetemeken működő templomok

A néhai Marxizmus-Leninizmus Intézet helyén működő egyetem területének közepén emelkedik a Fjodorovszki Szűzanya-ikon nevét viselő templom. 2006-ban szentelték fel, miután élénk vita folyt arról, hogy helyes-e templomot építeni egy egyetemen – mesélte Vaszil Zsukov rektor, hozzátéve, hogy az egyetem minden részlege imatermeket biztosít a mohamedán és nem ortodox keresztény hallgatók számára.
Az egyetemeken működő templomok építése és helyreállítása annyira elterjedt, hogy ezek a templomok már létrehozták saját szövetségüket. Jaroszlav Szkvorcov, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme nemzetközi újságíró szakának elnöke egyben ennek a szövetségnek a társelnöke.
Bár az egyháztörténet nem kötelező, hanem csak válaszható tantárgy, Jaroszlav Szkvorcov szerint létfontosságú az oroszok és mások közti kapcsolatok jobb megértése szempontjából. “Az állami diplomáciai szolgálat ortodox elemének pontos ismerete kétségtelenül segít leendő diplomatáinknak a megfelelő önértékelésben” – fogalmazott.
Vaszil Zsukov szerint az Orosz Ortodox Egyházzal folytatott együttműködés praktikus döntés, amelynek célja szilárd erkölcsi alap biztosítása a diákoknak. “Szövetségekben vagyunk érdekeltek, nem vallási obskurantizmusban, az egyháznak, mint olyannak az idealizálásában, vagy abban, hogy erőszakkal templomba kényszerítsünk embereket. A felsoroltak közül egyikre sincs szükségünk, az egyházra, mint hatalmas tudás hordozójára azonban igen” – mondta.

Egyes orosz ortodox vezetők ennek ellenére arról beszélnek, hogy az egyetemista korú fiatalok egyre jobban elidegenednek az egyháztól, és sérelmezik, hogy rájuk erőltetik a vallást. Mi több, néhány évvel ezelőtt több neves orosz tudós nyílt levélben azzal vádolta az egyházat, hogy tudatlanságot és a klérus uralmát akarja rákényszeríteni az orosz társadalomra.
Vlagyimir Smalij főesperes, az Orosz Ortodox Egyház Szent Cirillről és Metódról elnevezett posztgraduális és doktori iskolájának rektorhelyettese ezzel szemben az egyház és a tudományos élet szereplői közötti fejlődő párbeszédről beszél olyan területeken, mint a filozófia és a biológia.
Az egyház, és a Gazdasági Főiskola, Oroszország leginkább nyugati stílusúnak tekintett állami egyeteme hamarosan megállapodást ír alá filozófiai és történelmi részlegeik együttműködéséről – közölte Szergej Roscsin, az egyetem rektorhelyettese.
“Természetesen sok probléma van az egyház és a társadalom, az egyház és az állam viszonyában. Ezekről szakértői párbeszédet kell folytatni, amelyben a felsőoktatásnak is részt kell vennie” – fogalmazott.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Kultúra

Oroszországban mutatják be Szőcs Géza Raszputyin című drámáját

A megjelenés óta

-

Írta:

A szentpétervári Juszupov-palota Háziszínházában mutatják be Szőcs Géza Raszputyin című történelmi drámáját november 16-án, a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretében.

Az egykor a cári családra is komoly befolyást gyakorló Grigorij Raszputyinról írt dráma először Milánóban jelent meg, olasz-magyar, kétnyelvű kiadásban, majd a Milánóhoz közeli Varesében és más olasz városokban is játszották – idézte fel az MTI-nek a szerző.

Szőcs Géza elmondása szerint a darab ezúttal a szentpétervári Masztyerszkaja Színház művészeinek előadásában, különleges helyszínen, a Juszupov-palota Háziszínházában lesz látható.

A hely érdekességét az adja, hogy Raszputyint éppen ebben a palotában ölték meg 1916 decemberében, egy Feliksz Juszupov herceg által szervezett összeesküvés során – emlékeztetett.

Szőcs Géza történelmi drámája fiktív történetet kínál a nézőnek valóságos, történelmi szereplőkkel.

A darab története szerint a különleges, látnoki képességekkel rendelkező Raszputyin – vízióira hallgatva – megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését. Ebből a célból felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak Raszputyinra és jóslataira.

Szőcs Géza drámájának oroszországi bemutatóját november 16-án tartják, a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretében, majd az orosz közönség november 17-én és 18-án is megtekintheti az előadást. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Kultúra

Andrej Tarkovszkij orosz rendezőről nyílt kiállítás a Műcsarnokban

A megjelenés óta

-

Írta:

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Fotókon elevenedik meg Andrej Tarkovszkij (1932-1986) orosz filmrendező Tükör című önéletrajzi ihletésű filmjének képi világa a Műcsarnok új kiállításán, ami Emlékek tükre címmel kedd este nyílt Budapesten.

Tarkovszkij a Tükör világa című önéletrajzi filmjének számos képét a múlt század elejéről származó, régi családi fényképek felhasználásával komponálta.

A kiállításon látható hatvan darab fekete-fehér családi, valamint a film forgatásán készült fénykép mellett Trakovszkij apjának, Arszenyij Trakovszkij költőnek nagyméretű molinókon egy-egy versrészlete olvasható. A kiállítást a filmrendező fia, a Nemzetközi Andrej Tarkovszkij Intézet elnöke rendezte.

Andrej A. Tarkovszkij a megnyitón elmondta, hogy húsz éve foglalkozik apja hagyatékának feldolgozásával, de nem régen találta meg az 1930-as években készült fényképeket, amelyekből sokkal több kiderült számára apja gyerekkorából, mint amit személyes beszélgetéseik során tudott meg. A Tükör című film szoros kapcsolatban áll a költészettel, amelyet nagyapja, Arszenyij Trakovszkij versei ihlettek. A film vázát ezek a régi családi fotók adták meg – magyarázta Andrej A. Tarkovszkij.

A fotógyűjtemény több mint 500, az 1930-as évekből származó fényképet és üvegnegatívot foglal magába, amelyek nagy részét a neves orosz fotográfus, Lev Gornung készítette, aki a filmrendező édesapja, Arszenyij Tarkovszkij költő barátja volt.

Enyedi Ildikó filmrendező a megnyitón méltatta Andrej Tarkovszkij rendezői munkásságát. Mint fogalmazott, “kis hal vagyok ugyanabban az óceánban, amiben ő a nagy fehér bálna”.

A kiállítás december 10-ig látható a Műcsarnokban.

Megosztás
Tovább olvasom

Kultúra

Oroszország fölött repülve – fotókiállítás Budapesten

A megjelenés óta

-

Írta:

Harmincöt nagyméretű fotón elevenedik meg madártávlatból Oroszország tájainak szépsége azon a kiállításon, amely az Oroszország fölött repülve című kötet képeiből mutat be válogatást november 15-től az Orosz Kulturális Központban.

Az intézmény közleménye szerint az Oroszország fölött repülve című fotóalbum képei északtól, Kamcsatka vulkánjaitól, Szibériától és a Távol-kelettől az ország déli részéig mutatják be madártávlatból Oroszország tájait, építészeti emlékeit és nagyvárosait.

A moszkvai Region cégcsoport projektje során Szergej Fomin fotóművész több mint ezer órát töltött fényképezőgépével Oroszország fölött a levegőben, és több mint ezer fotót készített. A projekt célja az volt, hogy “politikától mentes információt nyújtson Oroszországról, olyan aspektusból, amelyet a világ eddig még nem ismert” – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Az Oroszország fölött repülve című kötet – amely idén az év könyve lett Oroszországban – az ország földrajza mellett annak történelméről is tájékoztatást ad.

Az album képeiből álló vándorkiállítás Frankfurt, London, Riga és Havanna után mutatkozik be most Budapesten. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű