Írjon nekünk

Kultúra

Az orosz olajexport napi 4 millió hordó, a kitermelést nem csökkentik

A megjelenés óta

-

Oroszország azzal számol, hogy az ideinél valamivel több kőolajat termel jövőre, kivitelét pedig a kereslet alakítja majd – mondta az orosz energiaügyi miniszterhelyettes.
Kirill Molocov szerint az idei 525-526 millió tonna helyett 526-528 millió tonna kőolajat (napi 10,56-10,60 millió hordó) bányásznak jövőre Oroszországban. Az orosz kivitel napi átlagban 4 millió hordó, amivel a világon a második legnagyobb olajexportáló Szaúd-Arábiát követve.

 

Az orosz energiaügyi minisztérium a múlt héten azt közölte, hogy novemberben az olajtermelés napi 10,63 millió hordóra bővült az októberi 10,6 millió hordóról. Tonnában számítva a novemberi olajtermelés 43,5 millió volt Oroszországban, amivel így továbbra is világelső.

Oroszország exportjának mintegy kétharmadát adja az olaj- és földgáz kivitele, így az olajárak csökkenése jelentős hatást gyakorol az ország költségvetésére, kereskedelmi mérlegére.
Kirill Molocov szerint jövőre nő a olajár, de nem zárta ki annak a kockázatát, hogy rövid távon még a mostaninál is alacsonyabb szintre csökken az energiahordozó ára.

Megjegyzés: A kőolaj ára csaknem 42 százalékkal esett az év eleje óta. Az OPEC néhány hete úgy döntött, hogy nem változtat a szervezet termelési kvótáján a következő hat hónapra. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,83 dollárral 61,85 dollárra esett, a héten csaknem 11 százalékkal lett olcsóbb.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Kultúra

Anna Karenina – Vronszkij-története – Premier előtti vetítés az Urániában

A megjelenés óta

-

Írta:

Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével.

A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – közölte az MTI-vel az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Sahnazarov filmje az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején játszódik: a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

A filmszínház közleménye szerint Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult.

Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Művészetének egyik csúcspontja a kilencvenes évek válsághangulatát érzékeltető A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának, és a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. A visszatérést Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris és a Szerelem a Szovjetunióban (2013) jelentette. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a márciusi magyarországi mozibemutató előtt vetíti Karen Sahnazarov filmjét. A közönség a vetítés előtt, 17 órától pódiumbeszélgetésen találkozhat a rendezővel, akivel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Párbeszéd kezdődhet az orosz és az ukrán ortodox egyház között

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz ortodox egyház kész a tárgyalásra, miután az általa el nem ismert kijevi patriarchátus vezetője, Filaret erre levélben tett javaslatot Kirill orosz pátriárkának – jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak irányítója pénteken Moszkvában.

A levélben Filaret, “a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszűntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak.

“Bocsánatot kérek azért, amit szóval, tettel és az érzéseimmel elkövettem. És szívből, őszintén megbocsátok mindenkinek – írta Ilarion szerint levelében Filaret az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, aki az általa negyedszázada végrehajtott egyházszakadás óta első ízben fordult levélben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez.
Az ukrán ortodox egyház szóvivője tagadta, hogy Filaret levelet intézett volna Kirillhez.

Ilarion kijelentette, hogy az orosz ortodox egyház nem kívánja feltételekhez kötni a párbeszédet, mert azok megakadályozhatnák a tárgyalást. Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

A Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el

A 90-es években Filaret Deniszenko által megalapított és az orosz ortodox egyház által szakadárnak tekintett, erősen oroszellenes kijevi patriarchátus nem ismeri el, hogy a 17. században Ukrajna a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Orosz sajtóértesülések szerint a Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el.

Tovább olvasom

Kultúra

Meghalt Dmitrij Hvorosztovszkij orosz sztárbariton

A megjelenés óta

-

Írta:

Ötvenöt évesen meghalt szerda hajnalban Dmitrij Hvorosztovszkij orosz operaénekes. A hírt a TASZSZ hírügynökség a bartion ügynökeitől tudta meg.

A világhírű operaénekes, Dmitrij Hvorosztovszkij két és fél éve küzdött agydaganattal. Az énekes londoni képviselője közleményében azt írta, hogy Hvorosztovszkij élete utolsó napjait egy otthonához közeli hospice-házban, de szerettei körében töltötte.

Hvorosztovszkijnál 2015-ben diagnosztizáltak agydaganatot, és abban az évben lemondta összes nyári fellépését a terápia miatt.

A múlt év végén jelentette be „határozatlan idejű” visszavonulását az operaszínpadtól. Akkor azt is elárulta, hogy betegségével összefüggésben egyensúlyi problémákkal is küzd, ami rendkívül nehézzé tenné számára a színpadi produkciókban való részvételt. Koncerteken azonban továbbra is fellépett, a nagyközönség legutóbb idén júniusban az ausztriai Grafeneggben, Európa egyik legjelentősebb komolyzenei fesztiválján, a Dmitrij és barátai programban hallhatta, láthatta.

2016 áprilisában pedig Budapesten, a Müpában adott nagysikerű koncertet. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű