Írjon nekünk

Politika

Az orosz hadsereg drone osztagot hoz létre az Arktika monitorozására

A megjelenés óta

-

Az pilóta nélküli légi eszközök az Anadír város melletti katonai repülőtéren fognak állomásozni.

Kelet-Oroszországi katonai vezetők napjainkban egy drone osztag összeállításán dolgoznak, ami az északi sarkköri autonóm Csukotka régióban fog tevékenykedni, mondotta el Alexander Gordeyev ezredes csütörtökön a Tass nevű orosz hírügynökségnek. Az pilóta nélküli légi eszközök az Anadír város melletti katonai repülőtéren fognak állomásozni és a kezelő- karbantartó-irányító személyzet kizárólag szerződéses katonákból fog állni.

 Helicopter-type Gorizont drone

A drone osztag biztosítani fogja a tengeri navigációs biztonságot és parti légi felderítést végez az orosz felségvizeken.

 

Oroszország kiterjeszti az Arktikus jelenlétét

Az orosz jelenlét kiterjesztése az Arktikán egy kulcsfontosságú feladat, mondják az ország katonai vezetői. Következő tavasszal a kormány azt tervezi, hogy benyújt egy kérést az ENSZ-hez, hogy kiterjessze határait a kontinentális talapzatig. Ha ez megtörténik, akkor Oroszország megnöveli szénhidrogén tartalékait 5 milliárd tonnányi üzemanyaggal egyenértékű szénhidrogénnel.

 

Az Arktikus katonai parancsnokság felállítása a része Oroszország folyamatban lévő átfogó programjának, mi szerint létrehozza katonai jelenlétét az Északi Sarkkörön. Tavaly márciusban Putyin elnök azt mondta, hogy a fegyveres erők fejlesztési és kiképzési erőfeszítéseinek tartalmazni kell azt, hogy megnöveljék az arktikus katonai csoportok harckészségét.

 

A védelmi minisztérium azóta számos lépést tett ezügyben. A védelmi minisztérium 13 katonai bázist és 1O radarállomást épít az Arktikán. Egyúttal Oroszország bejelentette, hogy újranyitja a Novoszibirszk szigeteki szovjet bázisait a Laptev tengeren. Kotelny-ben, a szigetcsoport legnagyobb szigetén egy repülőteret már át is építettek és át is adtak. Egy másik légibázis – Rogachyovo – a Novaya Zemlya szigetcsoport déli részén már képes vadászgépek fogadására is.

 

A Tiksi katonai reptér Jakutia legészakibb pontján, az északi sarkkörön belül 2O15-re lesz kész. Három másik katonai reptér a Alykel kolóniában (Krasnoyarsk terület), Vorkuta-ban (Komi) és Anadír-ban – átépítésük szintén jövőre készül el a várakozások és tervek szerint.

 

Az orosz északi flotta le lesz választva a nyugati katonai körzetről december 1.-én és az egyesített stratégiai főparancsnokság fő csapásmérő flottájává válik északon. Szergej Sojgu védelmi miniszter október végén azt mondta, hogy ez év végéig Oroszország eléri az Arktika teljes radarlokátoros lefedettségét és következő év elejére készen állanak “nem várt vendégekkel” való találkozásra északról és keletről is.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Gyurcsány: Magyarország az EU szövetségese, nem Oroszországé

A megjelenés óta

-

Írta:

A demokratikus ellenzéknek világossá kell tennie, hogy Magyarország katonai és politikai értelemben a transzatlanti együttműködésben érdekelt és az Európai Unió a szövetségese, nem pedig Oroszország – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke egy pénteki, budapesti konferencián.

Gyurcsány Ferenc az “Oroszország – szemben Európával?” című rendezvényen tartott nyitóbeszédében, kétségtelennek nevezte, hogy minden korábbinál nagyobb és aktívabb az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenléte, az orosz hírszerzési tevékenység és a közvetlen politikai befolyásolás-szerzési igény.

A politikus úgy fogalmazott: vádolja a magyar kormányt azért, mert nem hajlandó felismerni ezt az orosz magatartást és nem tesz ellene semmit. A kabinet nem engedi, hogy ezt a problémát a parlament megfelelő bizottsága megtárgyalja, nem hajlandó ellenlépéseket tenni, úgy tesz, mintha az orosz politika nem változott volna meg az elmúlt években – jelentette ki. Egy szót sem lehet hallani arról, hogy a magyar kormány intézkedéseket tett volna annak érdekében, hogy Oroszország ne avatkozzon be a közelgő magyar választásba, ahogy minden bizonnyal megtette ezt az Egyesült Államokban illetve Franciaországban – mondta.

A magyar kormány olyan intenzív és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyek időnként a barátság érzetét keltik, olyan gesztusokat gyakorol, amelyek messze túlmutatnak a partneri együttműködés szintjén – közölte Gyurcsány Ferenc. Emellett a két ország olyan megállapodásokat köt, például a paksi bővítésről, amelyekhez szövetségesi körben kellene partnert találni – tette hozzá.

A lehetséges okokat elemezve kijelentette, hogy a magyar kormány szövetségest talál Oroszországban az Európai Uniót gyengíteni kívánó politikájához. A kabinet nem bánja, hogy Oroszország destabilizálni szeretné az EU-t, hanem utat, “hátsó ajtót” nyit ehhez – fogalmazott. A kormány azért nem tesz ellenintézkedéseket, mert ebben az esetben nem az elsődleges magyar érdek, hanem a Brüsszel-ellenes politikája határozza meg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat – érvelt a pártelnök. Eközben kimondva, kimondatlanul ott van az a fajta lelki rokonság, amelyik az “autoriter Putyin elnököt és az autoriter Orbán miniszterelnököt összeköti. Ha úgy tetszik, a zsák megtalálta a foltját” – fogalmazott.

A demokratikus ellenzéknek azzal az igénnyel kell fellépnie, hogy megőrizzék a magyar nemzeti szuverenitást és az EU egységét, ezért az ilyen beavatkozási kísérleteket el kell hárítani – összegzett.

Az eseményt egy fővárosi szálloda különtermében tartották, körülbelül 150 fős hallgatóság előtt. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Az orosz csapat kizárása esetén nem közvetítik az olimpiát az állami televíziók

A megjelenés óta

-

Írta:

Nem fogja közvetíteni a phjongcshangi téli olimpiát az orosz csapat kizárása esetén sem az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK), sem az ugyancsak állami tulajdonban lévő Pervij Kanal (Első Csatorna) televízió.

Ezt a két médiavállalat pénteken helyezte kilátásba, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön közölte: továbbra sem megfelelőek az oroszországi doppingellenes intézkedések, ezért az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) továbbra sem végezhet semmilyen tesztet.

Egyelőre változatlanul kérdéses, hogy az ország sportolói ott lehetnek-e a februári olimpián, igaz, több orosz szakértő szerint a RUSADA rehabilitálásának megtagadása nem jelenti egyúttal a nemzeti csapat kizárását is. Az ügyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december 5-én hirdeti ki döntését.

Az olimpiát a VGTRK csatornáin és a Pervij Kanalon kívül elvileg még a Gazprom Mediához tartozó Match TV közvetítheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője érthetőnek minősítette az állami televíziók állásfoglalását, ugyanakkor közölte, hogy erről még korai beszélni és az orosz sportolók folytatják a felkészülést az olimpiára.

Moszkva a WADA döntését politikai indíttatásúnak tartja.

Sporttisztségviselők szerint a RUSADA végrehajtotta a WADA által megkövetelt összes személyzeti és szervezeti változtatást. Az orosz vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy Oroszországban nincs és nem is volt államilag támogatott doppingolás, aminek elismerését a WADA feltételül szabta az orosz doppingellenes ügynökség jogainak helyreállításához.

Moszkva szerint a nemzetközi testület túllépte a szakmaiság határait.

A Rosszija 1 csatorna egyik vitaműsorában elhangzott, hogy Oroszország kanadai polgári bíróságon kíván pert indítani a WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren ellen, akinek vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában az orosz sportolók pozitív mintáit negatívra cserélték. A McLaren-jelentést Moszkvában megalapozatlannak minősítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 9-én Cseljabinszkban kijelentette, hogy a doppingváddal illetett orosz sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

“Úgy gondolom, hogy a különleges (sport)bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű