Írjon nekünk

Politika

Az orosz hadsereg drone osztagot hoz létre az Arktika monitorozására

Közzétéve

-

Az pilóta nélküli légi eszközök az Anadír város melletti katonai repülőtéren fognak állomásozni.

Kelet-Oroszországi katonai vezetők napjainkban egy drone osztag összeállításán dolgoznak, ami az északi sarkköri autonóm Csukotka régióban fog tevékenykedni, mondotta el Alexander Gordeyev ezredes csütörtökön a Tass nevű orosz hírügynökségnek. Az pilóta nélküli légi eszközök az Anadír város melletti katonai repülőtéren fognak állomásozni és a kezelő- karbantartó-irányító személyzet kizárólag szerződéses katonákból fog állni.

 Helicopter-type Gorizont drone

A drone osztag biztosítani fogja a tengeri navigációs biztonságot és parti légi felderítést végez az orosz felségvizeken.

 

Oroszország kiterjeszti az Arktikus jelenlétét

Az orosz jelenlét kiterjesztése az Arktikán egy kulcsfontosságú feladat, mondják az ország katonai vezetői. Következő tavasszal a kormány azt tervezi, hogy benyújt egy kérést az ENSZ-hez, hogy kiterjessze határait a kontinentális talapzatig. Ha ez megtörténik, akkor Oroszország megnöveli szénhidrogén tartalékait 5 milliárd tonnányi üzemanyaggal egyenértékű szénhidrogénnel.

 

Az Arktikus katonai parancsnokság felállítása a része Oroszország folyamatban lévő átfogó programjának, mi szerint létrehozza katonai jelenlétét az Északi Sarkkörön. Tavaly márciusban Putyin elnök azt mondta, hogy a fegyveres erők fejlesztési és kiképzési erőfeszítéseinek tartalmazni kell azt, hogy megnöveljék az arktikus katonai csoportok harckészségét.

 

A védelmi minisztérium azóta számos lépést tett ezügyben. A védelmi minisztérium 13 katonai bázist és 1O radarállomást épít az Arktikán. Egyúttal Oroszország bejelentette, hogy újranyitja a Novoszibirszk szigeteki szovjet bázisait a Laptev tengeren. Kotelny-ben, a szigetcsoport legnagyobb szigetén egy repülőteret már át is építettek és át is adtak. Egy másik légibázis – Rogachyovo – a Novaya Zemlya szigetcsoport déli részén már képes vadászgépek fogadására is.

 

A Tiksi katonai reptér Jakutia legészakibb pontján, az északi sarkkörön belül 2O15-re lesz kész. Három másik katonai reptér a Alykel kolóniában (Krasnoyarsk terület), Vorkuta-ban (Komi) és Anadír-ban – átépítésük szintén jövőre készül el a várakozások és tervek szerint.

 

Az orosz északi flotta le lesz választva a nyugati katonai körzetről december 1.-én és az egyesített stratégiai főparancsnokság fő csapásmérő flottájává válik északon. Szergej Sojgu védelmi miniszter október végén azt mondta, hogy ez év végéig Oroszország eléri az Arktika teljes radarlokátoros lefedettségét és következő év elejére készen állanak “nem várt vendégekkel” való találkozásra északról és keletről is.

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű