Írjon nekünk

Kultúra

A Roszatom az egész világon nyitott a magyar cégekkel való együttműködésre

Közzétéve

-

A Roszatom nemcsak a paksi bővítésnél, hanem az egész világon, további atomerőmű-építéseinél is nyitott az együttműködésre a tapasztalt magyar cégekkel – mondta Kirill Komarov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese hétfőn az M1 aktuális csatornán. A Roszatom beszállítóinak és partnereinek részvételével hétfőn nyílt meg az Atomex Europe 2015 konferencia és kiállítás Budapesten.

Kirill Komarov az M1 műsorában kijelentette, hogy a paksi beruházás Magyarország gazdasági, szociális fejlődését segíti. Elmondta, a paksi atomerőmű és a Roszatom együttműködése során nagyon magas lesz az a megrendelés állomány, amit magyar vállalatok kapnak. Kifejtette, hogy a megállapodásnak megfelelően arra törekednek, hogy akár 40 százalékot is elérje a magyar vállalkozások aránya; természetesen a tenderfeltételeknek megfelelően, betartva az Európai Unió előírásait.

Kirill Komarov kitért arra is, hogy a magyar vállalatok a magyar piacon komoly tapasztalattal rendelkeznek: a Pakson több mint 30 éve működő meglévő blokkokhoz kapcsolódóan gyártási, szolgáltatási tevékenységet végeznek, a Roszatom “ezt a potenciált teljes egészében figyelembe veszi az új építkezések során”. Ezzel új munkahelyek jönnek létre, új megrendelésekhez jutnak a magyar cégek – mondta. Kiemelte, hogy az egész világon nyitottak az együttműködésre a magyar cégekkel. Példaként említette a cég indiai, kínai, jordániai, törökországi, finnországi megrendeléseit.

A vezérigazgató-helyettes az Európai Bizottság vizsgálatával kapcsolatban elmondta: nincsenek közvetlen kapcsolatban az EU-val, a Roszatomnak a megrendelővel, a magyar partnerrel van szerződése, az EU-nak információt nyújtanak, amennyiben szükséges. Az atomerőművek építése hosszú távú projekt, 3 év az előkészítés, utána kezdődik csak a kivitelezés, de “jobb lenne azelőtt megadni a válaszokat, mielőtt elkezdjük az aktív részét a projektnek” – fogalmazott.

Kirill Komarov hangsúlyozta, hogy egy teljesen biztonságos atomerőműre tettek ajánlatot, a technológia minden poszt-fukushimai követelménynek megfelel, nemzetközileg is versenyképes, több megrendelő által választott, sorozatgyártásban készülő blokkról van szó. Mint fogalmazott, a Roszatom nem először épít atomerőművet, nem kísérleteznek, hat ugyanilyen blokkot építenek Oroszországban, és továbbiakat Finnországban, Egyiptomban, valamint Vietnamban. A Párizsban hétfőn kezdődött klímacsúcshoz kapcsolódva elmondta: az atomerőművek nemcsak megbízható módon biztosítják a villamosenergia-ellátást, hanem az atomenergia másik előnye, hogy környezetbarát technológia, nincs káros kibocsátás.

Kirill Komarov hozzátette, hogy számos európai országban támogatják az atomenergiát, így például Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában magas arányban, 40-60 százalékban biztosítják atomenergiából a villamosenergia ellátást, sőt Franciaországban csaknem 90 százalék ez az arány. Az atomenergia kiszámítható energiaforrás, az alacsony “üzemanyagszükséglet” miatt nincs kitéve a szénhidrogének világpiaci áringadozásának, valamint az 50-60 éves üzemidőnek köszönhetően a cégek is stabilan tervezni tudják gazdasági tevékenységeiket, beruházásaikat – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Kultúra

Magyar állami kitüntetést kapott Moszkvában Valerij Markov szenátor és Nyina Obrezkova műfordító

Közzétéve

-

Írta:

Magas magyar állami kitüntetést vett át Valerij Markov orosz szenátor és Nyina Obrezkova író, költő, műfordító és néprajzkutató Balla Jánostól, Magyarország oroszországi nagykövetétől szerdán Moszkvában.

Markov szenátor, aki a Komi Köztársaságot képviseli a Szövetségi Tanácsban, ahol a tudományos, közoktatási és kulturális bizottság tagja, a Magyar Érdemrend Középkeresztje csillaggal kitüntetést kapta meg a finnugor népek identitásának megőrzése és egymás közötti kapcsolatainak erősítése mellett a nyelvrokonság ápolását is célzó több évtizedes munkája elismeréseként.

A Sziktivkarban élő Nyina Obrezkova a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át “a magyar irodalom legjelentősebb költeményeinek a komi olvasók körében történő széles körű megismertetését célzó, magas színvonalú műfordítói tevékenységért”.

Az eseményen jelen volt Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Munkácsy-kiállítás nyílt a szentpétervári Ermitázsban

Közzétéve

-

Írta:

Önálló kiállításon láthatók Munkácsy Mihály művei a világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban hétfőtől; 45 festmény a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából, további 20 pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjtő, Pákh Imre kollekciójából érkezett a Néva-parti városba.

Az Ermitázsban, az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós-teremben bemutatkozó válogatás kiváló művekkel reprezentálja Munkácsy Mihály korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is – közölte az MTI-vel hétfőn a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.

Ebben az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek 3 méteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egészalakos változata, a korai realista periódusból való Dűlő szénásszekér vagy a szalonképek olyan remekművei a leginkább figyelemre méltóak, mint például a Készülődés a papa születésnapjára, illetve a Zeneszoba.

Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, ez a siker hozta meg számára a nemzetközi elismertséget. 1872-től Párizsban élt, és kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet, és vált Amerikában is keresett festővé.

A festő népszerűségét és rangját mutatja, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részét képezik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.

Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin és Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj vagy a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek pontossága éppoly ismert az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképeinek világa, melyekben hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomai fedezhetők fel – olvasható a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közleményében.

A július 29-ig látogatható gyűjteményes Munkácsy-kiállítás kurátorai Mihail Anyikin (Ermitázs), Gergely Mariann és Plesznivy Edit (MNG).

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be neves külföldi kiállítóhelyeken. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeumban szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig – A budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol 60 művel találkozhat a dél-amerikai közönség.

Tovább olvasom

Kultúra

Enyedi Ildikó filmjét is díjazták Moszkvában

Közzétéve

-

Írta:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű