Írjon nekünk

Kultúra

A Roszatom az egész világon nyitott a magyar cégekkel való együttműködésre

A megjelenés óta

-

A Roszatom nemcsak a paksi bővítésnél, hanem az egész világon, további atomerőmű-építéseinél is nyitott az együttműködésre a tapasztalt magyar cégekkel – mondta Kirill Komarov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese hétfőn az M1 aktuális csatornán. A Roszatom beszállítóinak és partnereinek részvételével hétfőn nyílt meg az Atomex Europe 2015 konferencia és kiállítás Budapesten.

Kirill Komarov az M1 műsorában kijelentette, hogy a paksi beruházás Magyarország gazdasági, szociális fejlődését segíti. Elmondta, a paksi atomerőmű és a Roszatom együttműködése során nagyon magas lesz az a megrendelés állomány, amit magyar vállalatok kapnak. Kifejtette, hogy a megállapodásnak megfelelően arra törekednek, hogy akár 40 százalékot is elérje a magyar vállalkozások aránya; természetesen a tenderfeltételeknek megfelelően, betartva az Európai Unió előírásait.

Kirill Komarov kitért arra is, hogy a magyar vállalatok a magyar piacon komoly tapasztalattal rendelkeznek: a Pakson több mint 30 éve működő meglévő blokkokhoz kapcsolódóan gyártási, szolgáltatási tevékenységet végeznek, a Roszatom “ezt a potenciált teljes egészében figyelembe veszi az új építkezések során”. Ezzel új munkahelyek jönnek létre, új megrendelésekhez jutnak a magyar cégek – mondta. Kiemelte, hogy az egész világon nyitottak az együttműködésre a magyar cégekkel. Példaként említette a cég indiai, kínai, jordániai, törökországi, finnországi megrendeléseit.

A vezérigazgató-helyettes az Európai Bizottság vizsgálatával kapcsolatban elmondta: nincsenek közvetlen kapcsolatban az EU-val, a Roszatomnak a megrendelővel, a magyar partnerrel van szerződése, az EU-nak információt nyújtanak, amennyiben szükséges. Az atomerőművek építése hosszú távú projekt, 3 év az előkészítés, utána kezdődik csak a kivitelezés, de “jobb lenne azelőtt megadni a válaszokat, mielőtt elkezdjük az aktív részét a projektnek” – fogalmazott.

Kirill Komarov hangsúlyozta, hogy egy teljesen biztonságos atomerőműre tettek ajánlatot, a technológia minden poszt-fukushimai követelménynek megfelel, nemzetközileg is versenyképes, több megrendelő által választott, sorozatgyártásban készülő blokkról van szó. Mint fogalmazott, a Roszatom nem először épít atomerőművet, nem kísérleteznek, hat ugyanilyen blokkot építenek Oroszországban, és továbbiakat Finnországban, Egyiptomban, valamint Vietnamban. A Párizsban hétfőn kezdődött klímacsúcshoz kapcsolódva elmondta: az atomerőművek nemcsak megbízható módon biztosítják a villamosenergia-ellátást, hanem az atomenergia másik előnye, hogy környezetbarát technológia, nincs káros kibocsátás.

Kirill Komarov hozzátette, hogy számos európai országban támogatják az atomenergiát, így például Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában magas arányban, 40-60 százalékban biztosítják atomenergiából a villamosenergia ellátást, sőt Franciaországban csaknem 90 százalék ez az arány. Az atomenergia kiszámítható energiaforrás, az alacsony “üzemanyagszükséglet” miatt nincs kitéve a szénhidrogének világpiaci áringadozásának, valamint az 50-60 éves üzemidőnek köszönhetően a cégek is stabilan tervezni tudják gazdasági tevékenységeiket, beruházásaikat – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Hirdetés
Hozzászólások

Kultúra

Enyedi Ildikó filmjét is díjazták Moszkvában

A megjelenés óta

-

Írta:

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjét is díjazták a hétvégén a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjak első átadásán Moszkvában.

A Testről és lélekről című filmért Enyedi Ildikó a legjobb forgatókönyvért járó díjat kapta megosztva az Aritmija (Szívritmuszavarok) című film íróival, Natalia Mescsanyiniovával és Borisz Klebnyikovval – számolt be róla a The Hollywood Reporter.

A szombati díjátadó ceremónián a legjobb film díját Szergej Zvjagincev Szeretet nélkül című szintén Oscar-jelölt filmje kapta. A produkcióval Zvjagincev a legjobb rendezés díját is elnyerte, valamint operatőre Mihail Kricsman is díjazott lett.

Az először átadott Arany Boltív Filmdíjak nyertesei 32 Kelet-Európai és Ázsiai ország filmjei közül kerültek ki.

A Constantin Popescu Pororoca című francia-román koprodukciós film főszereplője, Bogdan Dumitrace a legjobb színész elismerését kapta. A román színész alakítását a pénteken zárult budapesti Titanic Filmfesztivál is díjával ismerte el.

A legjobb színésznő trófeáját Darja Zovnyernek ítélték oda Kantemir Balagov Tesznota című filmjében nyújtott játékáért.

Mirjana Karanovic szerb színésznő (Rekviem J. asszonyért) az Eurázsia csillaga-különdíjat nyerte el, Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező pályafutását pedig a Arany Boltív-életműdíjjal ismerték el.

A The Hollywood Reporter felidézte, hogy a Kelet-Nyugat: Arany Boltív Filmdíjat idén hozta létre az amerikai Golden Globe-díjak mintájára a moszkvai központú Filmgyártók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége az orosz kormány támogatásával. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Anna Karenina – Vronszkij-története – Premier előtti vetítés az Urániában

A megjelenés óta

-

Írta:

Premier előtti vetítésen mutatja be Karen Sahnazarov orosz rendező Anna Karenina – Vronszkij története című filmjét szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely a vetítés előtt pódiumbeszélgetést szervez a nagyszabású orosz filmdráma rendezőjével.

A kortárs orosz filmművészet egyik meghatározó alakja, a Moszfilmet is vezető Karen Sahnazarov új megközelítésből dolgozza fel Lev Tolsztoj klasszikus történetét. A forgatókönyv Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regényét ötvözi a Tolsztoj-művel, de úgy, hogy az eredeti alaptörténeten és a párbeszédeken semmit sem változtat – közölte az MTI-vel az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Sahnazarov filmje az 1904-1905-ös orosz-japán háború idején játszódik: a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.

A filmszínház közleménye szerint Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát.

Karen Sahnazarov a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult.

Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét. Művészetének egyik csúcspontja a kilencvenes évek válsághangulatát érzékeltető A telihold napja (1998). Ugyanebben az évben kinevezték a Moszfilm vezérigazgatójának, és a sok kompromisszumot követelő tevékenység egy időre megtörte művészi pályáját. A visszatérést Csehov-adaptációja, a 6-os számú kórterem (2009), majd a háborús témájú Fehér Tigris és a Szerelem a Szovjetunióban (2013) jelentette. Új vállalkozásából, az Anna Kareninából nyolcrészes tévéváltozat is készült.

A film két főszerepét a kortárs orosz film népszerű színészházaspárja, Jelizaveta Bojarszkaja és Makszim Matvejev alakítja.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a márciusi magyarországi mozibemutató előtt vetíti Karen Sahnazarov filmjét. A közönség a vetítés előtt, 17 órától pódiumbeszélgetésen találkozhat a rendezővel, akivel Forgács Iván, az orosz filmkultúra szakértője beszélget. MTI

Tovább olvasom

Kultúra

Párbeszéd kezdődhet az orosz és az ukrán ortodox egyház között

A megjelenés óta

-

Írta:

Az orosz ortodox egyház kész a tárgyalásra, miután az általa el nem ismert kijevi patriarchátus vezetője, Filaret erre levélben tett javaslatot Kirill orosz pátriárkának – jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak irányítója pénteken Moszkvában.

A levélben Filaret, “a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszűntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak.

“Bocsánatot kérek azért, amit szóval, tettel és az érzéseimmel elkövettem. És szívből, őszintén megbocsátok mindenkinek – írta Ilarion szerint levelében Filaret az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, aki az általa negyedszázada végrehajtott egyházszakadás óta első ízben fordult levélben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez.
Az ukrán ortodox egyház szóvivője tagadta, hogy Filaret levelet intézett volna Kirillhez.

Ilarion kijelentette, hogy az orosz ortodox egyház nem kívánja feltételekhez kötni a párbeszédet, mert azok megakadályozhatnák a tárgyalást. Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

A Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el

A 90-es években Filaret Deniszenko által megalapított és az orosz ortodox egyház által szakadárnak tekintett, erősen oroszellenes kijevi patriarchátus nem ismeri el, hogy a 17. században Ukrajna a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá került. Orosz sajtóértesülések szerint a Kijevre igazodó ukrán egyház radikálisok segítségével mintegy 40, a moszkvai patriarchátus alá tartozó templomot foglalt el.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű