Írjon nekünk

Ukrajna

A Nyugat elfordul Ukrajnától?

A megjelenés óta

-

A nagyobb nyugati média-vállalatok váratlanul Ukrajna elnöke, Petro Porosenko elleni kampányba kezdtek – írja a Rusvesna. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezető médiaszolgáltatói szinte egyszerre publikáltak az ukrán elnököt élesen kritizáló cikkeket túlzott agresszióval és korrupcióval vádolva őt. A „legjobb barátja” John McCain még a Szaakasvili által szervezett Nemzetközi Reformtanácsadó Testület tagsági ajánlatától is visszalépett.

A BBC, Voice of America, DW, a Szvoboda Rádió és az ukrán médiában megjelent hírek alig különböztek egymástól és csak az ukrán propagandáról közöltek pozitív híreket. Ez most megváltozott, mivel hirtelen Kijevet élesen kritizáló híreket kezdtek közölni.

Az amerikai Radió Szvoboda az ukrán kormány magas szintjén lévő korrupcióról közölt egy részletes cikket. „Porosenko az elmúlt hét évben egy hektárnyi földet tulajdonított el Kijev város elit Pecserszkij járásában, nemrég pedig leállította a 18 századi építmény megrongálásának vizsgálatát is, amit az ő földjén folytatott építkezés miatt rongálódott meg” – írja a Szvobada Rádió.

A DW Németország Oroszországgal kapcsolatos ügyek biztosának Gernot Erlernek a nyilatkozatát közölte, aki elmondta a véleményét a minszki egyezménnyel kapcsolatban. A cikkből kiderül, hogy Berlin teljes elégedetlen azzal, hogy a kijevi politikusok erővel akarják visszaszerezni Donyecket és Luganszkot. Rosszat érezve Porosenko a német ZDF-nek adott interjúban próbál magyarázkodni. „Kijev nem szándékozik megújítani a donbásszi katonai műveleteket, mivel katonai úton lehetetlen rendezni a konfliktust” – mondta az ukrán elnök, aki ugyanebben a riportban a minszki egyezményt csak ál-békének nevez és ígéretet tesz arra, hogy az utolsó csepp vérig fognak küzdeni Ukrajna területi egységéért.

A nyugati média hangneme John Kerry, az Egyesült Államok külügyminiszterének Szocsiba látogatása után változott meg, ahol élesen kritizálta Kijev harcias nyilatkozatait. A nyugati médiaszervek szalagcímként kezdtek foglalkozni ezzel a tematikával és most már valamivel objektívabban közlik az ukrajnai híreket, mint eddig. Érteni kell azt, hogy Kerry nem önszántából váltott hangnemet. A Nyugatot két dolog elkezdett erősen aggasztani:

– Oroszországra alig van hatással a szankciós nyomás.

– az orosz gazdaság nyugat helyett elkezdett keletre orientálódni, Kínára és más ázsiai országokra.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a „kínai fenyegetés”, Moszkva és Peking szövetsége pedig az egyik legszörnyűbb dolog, amit a Fehér Ház el tud képzelni, de ez még mindig nem minden. Az amerikaiak megszokták, hogy Kína hatalmának az India hatalom képes egyensúlyozni, azonban május 14-én az indiai miniszterelnök egy háromnapos vizitre indult Pekingbe, ahol a gazdasági együttműködés mellett a politikairól is tárgyalni fognak, illetve India belépéséről a Shanghaji Együttműködési Szervezetbe. Szakértők szerint a hatalom egy új globális pólusa kezd létrejönni keleten, amitől az Egyesült Államok már régen tartott.

Az ukrajnai események szintén nem a legjobb forgatókönyv szerint alakulnak. Az ukrán gazdaság stabilan süllyed a mélypontjára az orosz kapcsolatok megszakítása miatt. Az ukrán kormány befektetésekről nyilatkoznak, de még az ukrán elnök sem tudja haszonnal eladni a „csoki-részvényeit”. Az IMF követelése a szociális költségek csökkentéséről egyértelműen szociális robbanáshoz vezet és a szeparatista hangulat terjedéséhez, a fizetésképtelenség pedig az ukrán valuta teljes csődjéhez, ami még a mainál is rosszabb életkörülményeket hoz Ukrajnába. Porosenkónak az ország helyzetére a háború az egyetlen magyarázata, amire Európának egyáltalán nincs szüksége. Washington és Brüsszel nem fog egy olyan 40 milliós lakosságú országot etetni, amelyik a csőd szélén áll.

A német média reménykedve közölte John Kerry nyilatkozatát az Oroszország elleni szankciók eltörléséről. Európa vészjóslóan figyeli, ahogy orosz szerződések kínai üzletemberek kezére jutnak. Rainer Seele a német-orosz kereskedelmi kamaravezetője biztos abban, hogy Európának nincs más választása, mint újrakezdeni a párbeszédet Oroszországgal. „Aggodalommal figyeljük, hogy a kétoldalú kereskedelemben csökken az áruforgalom és Oroszország politikailag és gazdaságilag kezd Kínára orientálódni” – mondta a német biztos.

RapidPress Hírszolgálat

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Ukrajna

Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukrán hadsereg egyik legnagyobb egysége – a 128. sz. önálló hegyivadász brigád – teljes létszámban elhagyta a Donbasszt, és Kárpátalja felé indult. (1)

Jól ismert az ukrán vezetés betegesen érzékeny reagálása a kárpátaljai magyar kisebbség felháborodására. Ez a fajta reakció tetten érhető mind a sajtó hasábjain, mind pedig a politikusok kiszólásaiban.

Azt, egyébként, kevesen tudták volna megjósolni, hogy ez a felháborodás oda vezet, hogy a csapatokat egy „forró régióból” átvezénylik egy „potenciálisan forróba”. Ezzel együtt is ismertté vált, hogy az ukrán hadsereg 128-as hegyivadász brigádja (ismertebb nevén: a „kárpátaljai légió”) elhagyta a Donbasszban, a frontvonal közelében lévő állásait, és teljes létszámban – gépjárműveikkel és páncélosaikkal – útnak indultak Kárpátalja felé.

A 128-as brigád az egész ukrán hadseregen belül az egyik legnagyobb létszámú, legjobban fölszerelt egység. Mostanra a haditechnikáját szállító szerelvények már Kárpátalján vannak.

A brigád teljes személyi állományának 2018 júliusára kell megérkeznie új szolgálati helyére.

MEGJEGYZÉS:

(1) A Munkácson állomásozó hegyivadász egység három évvel ezelőtt súlyos veszteségeket szenvedett a debalcevói csatában. A brigád fogságba esett tagjait – közöttük kárpátaljai magyarokat is – Alekszandr Zaharcsenkó donyecki államfő 2015 őszén, egy nagylelkű gesztussal hazaengedte.

A brigád nemrég friss erőkkel, feltöltve, visszatért a hadszíntérre. Ahol, egyebek mellett, újult erővel lőtték Gorlovkát és annak elővárosait. Oka kell hogy legyen, amiért ilyen gyorsan hazarendelték állomáshelyéről.

Az utóbbi hónapokban a kijevi vezetés szítja a feszültséget a kárpátaljai magyarok körül, illetve a Magyarországgal való viszonyban. Már a nyáron azzal vádolták meg hazánkat, hogy – együttműködve az orosz titkosszolgálatokkal – a kárpátaljai magyarokat szeparatizmusra bujtogatja.

Beregszász és Nagyszőlős határában magyar nyelvű üdvözlő táblák jelentek meg. Az ügyben az SZBU szeparatizmussal vádolta meg a beregszászi járási tanács két magyar képviselőjét, akiket őrizetbe is vettek. (A rossz magyarsággal megírt feliratok alapján azonban az SZBU provokációját sejthetjük az ügy mögött – ami egy idő után magától el is halt.)

Mindehhez jött pedig az oktatási törvény ügye, amit Magyarország igen élesen bírált. Budapest erélyes lépésekkel válaszolt. A legkeményebb ezek közül: Magyarország mostantól semmi olyan lépést nem támogat, ami segíti Ukrajna euro-atlanti integrációját. Ukrajnát a legfájóbban eddig a NATO-Ukrajna Tanács december elején esedékes volt ülésének magyar megvétózása érintette: Ukrajna talán legfőbb külpolitikai célja ugyanis a NATO-hoz történő csatlakozás. Dacára annak, hogy a NATO részéről kijelentették: az ország nem egyhamar lesz a NATO tagja. (Ami persze nem akadálya annak, hogy egy tényleges tagállam aktivitásával vegyen részt a szövetség nemzetközi katonai akcióiban.)

A Magyarországgal szított feszültség révén a kijevi vezetés igyekszik fokozni a „már két oldalról is támadnak minket”érzését – most, hogy minden jel szerint a hadműveletek felújítására készülnek a Donbasszban. A fenyegető erődemonstrációval egyben példát statuálnak az ország más nemzeti közösségei számára. Egyszersmind e pszichózis segítségével is igyekeznek bővebb adakozásra szorítani a Nyugatot. A jelek szerint nem is eredménytelenül. Szó van, például, arról, hogy az a 47 millió dolláros kölcsön, aminek terhére az amerikai kormány – más fegyverekkel együtt – leszállítja a „Javelin” tankelhárító rakétákat is, segéllyé változik.

Csikós Sándor

Forrás: dnr-hotline.ru

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

A megjelenés óta

-

Írta:

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Az ukránok többsége szerint Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben

A megjelenés óta

-

Írta:

Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a csütörtökön közzétett felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet által közösen elvégzett közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.

A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százalékuk szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért.

A felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy idén adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre.

A megkérdezettek csupán 13 százaléka vélekedett úgy, hogy a hivatalnokok béremelése jogos kívánalom, mert ez emeli az állam szolgálatában állók presztízsét, és csökkenti a hajlandóságot a kenőpénz elfogadására. A megkérdezettek többsége – 54 százalék – ugyanakkor úgy véli, hogy ez semmin nem változtat, míg egyharmaduk szerint kimondottan káros, mivel emiatt azok vállalnak majd köztisztviselői munkát, akiket a magas fizetés érdekel, nem pedig az elhivatottság vezérli őket.

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről van értesülése. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.

A felmérést a szociológusok október 23-a és november 5-e között végezték, 1614 felnőtt korú megkérdezett részvételével az ország összes régiójából, az Oroszországgal újraegyesült Krím félsziget és a kelet-ukrajnai terület kivételével.

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű