Írjon nekünk

Politika

A Krím – A hazatérés: A kijevi államcsínyt követően Moszkva atomfegyvereit is kész volt riadóztatni

A megjelenés óta

-

A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televízió dokumentumfilmjében, amelyet az orosz Távol-Keleten már levetítettek vasárnap. A Krím – A hazatérés címmel a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz visszacsatolásának első évfordulójára készített film számára felvett interjú során az orosz elnök arra hivatkozott, a nyugati partnerekkel folytatott beszélgetések alapján nem volt érthető számára, hogy azok beavatkoznak-e katonailag az ukrajnai eseményekbe. Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy az orosz fegyveres erők a kijevi hatalomváltást követően az események bármilyen alakulására fel voltak készülve.

Hozzátette: nem gondolja, hogy “bárki világméretű konfliktust akart volna kirobbantani és az orosz vezetés sem kereste a bajt.” “Ők egyszerűen rákényszerítettek bennünket egy ilyen lépésre” – utalt az orosz elnök a Krím elcsatolására, amelynek során közlése szerint Moszkva nem irányított a félszigetre az ott állomásozó “valamivel több mint 20 ezer jól felszerelt orosz katonánál” többet.

A Krím az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának adott helyet 1991, a Szovjetunió széthullását követően is. Az orosz elnök elismerte ugyanakkor: ahhoz, hogy blokkolni tudják és le tudják szerelni az ukrán hadsereg Krímben állomásozó jól felszerelt egységeit, utasítást adott a védelmi minisztériumnak, hogy az orosz katonai létesítmények megerősítése ürügyén “dobják át (a félszigetre) katonai felderítés speciális egységeit, tengerészgyalogsági alakulatokat és deszantosokat”.

Az orosz elnök közölte, hogy tavaly tavasszal “valódi erőddé” változtatták a Krímet a tenger és a szárazföld felőli támadásoktól is megvédve azt. Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumból 43 darab indítóállással, 20 darab BUK légvédelmi rakétarendszerrel és más nehézfegyverzettel, páncélozott harci járművekkel erősítették meg a terület védelmét. Azt mondta, hogy nem dolgoztak ki semmilyen lépést előre, mindig az adott helyzetből kiindulva döntöttek és cselekedtek.

Putyin arról is beszámolt, hogy tavaly márciusban az ő utasítására a félsziget partjain harckészültségbe helyezték a Basztyion típusú orosz rakétarendszert, hogy demonstrálják a Krím megbízható védelmét, és hogy “ez még az űrből is látható legyen”.

Vlagyimir Putyin véleménye szerint jogilag nem kifogásolható a “Krími tavasz”. Az orosz elnök a Rosszija 1 állami televíziós csatornának adott interjúban a félsziget tavaly márciusi elcsatolását megelőző krími parlamenti döntésére és a népszavazásra utalva hangsúlyozta, hogy az ukrán jog szempontjából minden teljesen szabályos volt.

Elmondta, hogy az orosz fegyvereseknek a krími parlament munkáját kellett biztosítani, (hogy az dönthessen a félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás kiírásáról) és garantálni a képviselők biztonságát. Tavaly február 27-én 110 orosz kommandós szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők új, oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. A jelzés nélküli fegyveresek aztán valamennyi stratégiai fontosságú krími létesítményt elfoglalták. Nem megszállóként és nem harcolni mentek a Krímbe a katonák – jelentette ki az orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 állami televízió dokumentumfilmjében.

Szergej Sojgu arra hivatkozott, hogy a Krímben “hatalmas számban jelentek meg felbujtók, akik a különböző vallások és nemzetiségek képviselőit összeugrasztották”, ezért kénytelen volt döntést hozni a katonák odavezényléséről. Hozzátette: arra utasították őket, hogy legyenek udvariasak és korrektek. “Nem megszállni, hanem védelmezni jöttünk ide” – tette hozzá a miniszter.

A Krím – A hazatérés című orosz állami tévés dokumentumfilmnek a héten sugárzott beharangozóiban Putyin elárulta, hogy tavaly február 22-ről 23-ra virradó éjjel adott utasítást Viktor Janukovics megbuktatott államfő kimenekítésére a Krímből, ahol a politikus menedéket keresett, Kijevből menekülve. Arról is nyíltan beszélt, hogy ekkor adott parancsot a Krím félsziget Ukrajnától való visszacsatolására. Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, hogy meg kell kezdeni a “munkát” a Krím egyesítésére Oroszországgal.

Szavai szerint “nem hagyhatták sorsára” a területet és az ott élő embereket, “hogy eltiporják őket a nacionalisták”. Az orosz államfő közlése szerint “nem nyilvános közvélemény-kutatás” is készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével, és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést az ottani lakosság 75 százaléka pártolta.

Megosztás
Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Gyurcsány: Magyarország az EU szövetségese, nem Oroszországé

A megjelenés óta

-

Írta:

A demokratikus ellenzéknek világossá kell tennie, hogy Magyarország katonai és politikai értelemben a transzatlanti együttműködésben érdekelt és az Európai Unió a szövetségese, nem pedig Oroszország – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke egy pénteki, budapesti konferencián.

Gyurcsány Ferenc az “Oroszország – szemben Európával?” című rendezvényen tartott nyitóbeszédében, kétségtelennek nevezte, hogy minden korábbinál nagyobb és aktívabb az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenléte, az orosz hírszerzési tevékenység és a közvetlen politikai befolyásolás-szerzési igény.

A politikus úgy fogalmazott: vádolja a magyar kormányt azért, mert nem hajlandó felismerni ezt az orosz magatartást és nem tesz ellene semmit. A kabinet nem engedi, hogy ezt a problémát a parlament megfelelő bizottsága megtárgyalja, nem hajlandó ellenlépéseket tenni, úgy tesz, mintha az orosz politika nem változott volna meg az elmúlt években – jelentette ki. Egy szót sem lehet hallani arról, hogy a magyar kormány intézkedéseket tett volna annak érdekében, hogy Oroszország ne avatkozzon be a közelgő magyar választásba, ahogy minden bizonnyal megtette ezt az Egyesült Államokban illetve Franciaországban – mondta.

A magyar kormány olyan intenzív és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyek időnként a barátság érzetét keltik, olyan gesztusokat gyakorol, amelyek messze túlmutatnak a partneri együttműködés szintjén – közölte Gyurcsány Ferenc. Emellett a két ország olyan megállapodásokat köt, például a paksi bővítésről, amelyekhez szövetségesi körben kellene partnert találni – tette hozzá.

A lehetséges okokat elemezve kijelentette, hogy a magyar kormány szövetségest talál Oroszországban az Európai Uniót gyengíteni kívánó politikájához. A kabinet nem bánja, hogy Oroszország destabilizálni szeretné az EU-t, hanem utat, “hátsó ajtót” nyit ehhez – fogalmazott. A kormány azért nem tesz ellenintézkedéseket, mert ebben az esetben nem az elsődleges magyar érdek, hanem a Brüsszel-ellenes politikája határozza meg az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat – érvelt a pártelnök. Eközben kimondva, kimondatlanul ott van az a fajta lelki rokonság, amelyik az “autoriter Putyin elnököt és az autoriter Orbán miniszterelnököt összeköti. Ha úgy tetszik, a zsák megtalálta a foltját” – fogalmazott.

A demokratikus ellenzéknek azzal az igénnyel kell fellépnie, hogy megőrizzék a magyar nemzeti szuverenitást és az EU egységét, ezért az ilyen beavatkozási kísérleteket el kell hárítani – összegzett.

Az eseményt egy fővárosi szálloda különtermében tartották, körülbelül 150 fős hallgatóság előtt. MTI

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Az orosz csapat kizárása esetén nem közvetítik az olimpiát az állami televíziók

A megjelenés óta

-

Írta:

Nem fogja közvetíteni a phjongcshangi téli olimpiát az orosz csapat kizárása esetén sem az Összoroszországi Televíziós és Rádiósugárzási Társaság (VGTRK), sem az ugyancsak állami tulajdonban lévő Pervij Kanal (Első Csatorna) televízió.

Ezt a két médiavállalat pénteken helyezte kilátásba, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön közölte: továbbra sem megfelelőek az oroszországi doppingellenes intézkedések, ezért az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) továbbra sem végezhet semmilyen tesztet.

Egyelőre változatlanul kérdéses, hogy az ország sportolói ott lehetnek-e a februári olimpián, igaz, több orosz szakértő szerint a RUSADA rehabilitálásának megtagadása nem jelenti egyúttal a nemzeti csapat kizárását is. Az ügyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december 5-én hirdeti ki döntését.

Az olimpiát a VGTRK csatornáin és a Pervij Kanalon kívül elvileg még a Gazprom Mediához tartozó Match TV közvetítheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője érthetőnek minősítette az állami televíziók állásfoglalását, ugyanakkor közölte, hogy erről még korai beszélni és az orosz sportolók folytatják a felkészülést az olimpiára.

Moszkva a WADA döntését politikai indíttatásúnak tartja.

Sporttisztségviselők szerint a RUSADA végrehajtotta a WADA által megkövetelt összes személyzeti és szervezeti változtatást. Az orosz vezetők ugyanakkor kitartanak amellett, hogy Oroszországban nincs és nem is volt államilag támogatott doppingolás, aminek elismerését a WADA feltételül szabta az orosz doppingellenes ügynökség jogainak helyreállításához.

Moszkva szerint a nemzetközi testület túllépte a szakmaiság határait.

A Rosszija 1 csatorna egyik vitaműsorában elhangzott, hogy Oroszország kanadai polgári bíróságon kíván pert indítani a WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren ellen, akinek vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában az orosz sportolók pozitív mintáit negatívra cserélték. A McLaren-jelentést Moszkvában megalapozatlannak minősítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 9-én Cseljabinszkban kijelentette, hogy a doppingváddal illetett orosz sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

“Úgy gondolom, hogy a különleges (sport)bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

Megosztás
Tovább olvasom

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Megosztás
Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Népszerű