Írjon nekünk

Gazdaság

A Gazprom számára nagyon fontos az európai piac

A megjelenés óta

-

GazpromA Gazprom számára nagyon fontos az európai piac; a cég az európai gázimport több mint 25 százalékát fedi le, és ennek megtartására törekszik – mondta Didier Lebout, a franciaországi Gazprom Marketing and Trading stratégiai vezetője csütörtökön Budapesten. Didier Lebout, a Central European Business Centre által szervezett III. Magyar Energia Csúcson tartott előadásában hangsúlyozta: Európának a csökkenő belső termelés és a növekvő kereslet miatt egyre több gázt kell importálnia a következő években, a Gazprom ezen többletkereslet kielégítésére is felkészült. Kifejtette, a Gazprom termelésének negyede Európába megy, és forgalma felét az európai bevételek teszik ki. A Gazprom nemcsak gázvásárlásba, hanem a tárolókapacitások létesítésébe is befektet, mivel az egyik legnagyobb kihívás számukra, hogy az ingadozó keresletet ki tudják szolgálni – jelezte a stratégiai vezető. Hozzátette: a Gazprom a cseppfolyós földgáz (LNG) piacon is szeretne tovább terjeszkedni, és például a koreai, japán és kínai LNG piacon is megjelenne. Ez ugyanakkor csak az első lépés a Gazprom számára, “szeretnénk jelentős LNG-beszállítókká válni 2013-ra” – hangsúlyozta Didier Lebout.

Szólt arról is, hogy Európába és Amerikába szeretnének LNG-t szállítani, ha tudnak koncessziót szerezni. Didier Lebout elmondta, hogy a Gazprom más energiapiacokon is globális pozíciókat szeretne kiépíteni, így a villamos energia, és megújuló energia piacon is, nemcsak az oroszországi készletekre alapozva. A hosszú távú szerződések szerinte rendkívül fontosak, és nem állnak útjába a szabad piac fejlődésének, hanem épp ezek biztosítják a stabilitást és a hosszú távú fejlődést a földgáziparban.

A gázpiacnak hosszú távon kell gondolkoznia, a Gazprom is erre szeretné építeni kapcsolatait, mivel az energia mindig is központi téma lesz. A nukleáris energia csökkentése az energiamixben sem megy egyik napról a másikra, mint ahogyan a megújulók részarányának növelése sem – mondta. A stratégiai vezető ismertette, a Gazprom Marketing and Trade – amely a Gazprom csoport tagja – több mint 80 milliárd köbméter gázzal kereskedik az európai piacon, és a legjelentősebb energiaellátóvá szeretne válni a világon. Hozzáfűzte, hogy a Gazprom az európai gázpiac liberalizálásához alkalmazkodott a marketingcég létrehozásával.

A Gazprom tavalyi profitja 1.310 milliárd rubelre (44,6 milliárd dollárra) emelkedett a 2010-es 968,6 milliárd rubelről. A cég részesedése az európai gázpiacon tavaly 27 százalékra nőtt a 2010-es 24 százalékról. Az Európába irányuló orosz gázexport így 139-ről 150 milliárd köbméterre nőtt.

Gazdaság

Moody’s: az orosz gazdaságot védik a jó fizetési mérőszámok

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország erőteljes köz- és külső finanszírozási helyzete védi az orosz gazdaságot a legutóbbi amerikai szankciók hatásaitól, így várhatóan az orosz szuverén adósprofil sem szenved komolyabb károkat – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.

A nemzetközi hitelminősítő szerint az orosz államadós-profil jól pozícionált a szankciók hatásainak kivédésre, az emelkedő olajárak hozzájárulnak a költségvetési tartalékok újjáépítéséhez.

A Moody’s szerint a fő kockázat abból eredhet, hogy egyes orosz vállalatok egy időre elveszíthetik hozzáférésüket a nemzetközi tőkepiacokhoz.

A hitelminősítő közölte, hogy az orosz gazdaság képessége a szankciók jelentette kihívások átvészelésére az orosz államadós-osztályzattal kapcsolatos jövőbeni döntések fontos tényezője lesz.

A cég várakozása szerint a vállalati szektorban az amerikai szankciók a legnagyobb hatást a RuszAl alumíniumipari óriáscégre fejthetik ki. A Moody’s elemzői reális lehetőségnek tartják, hogy a RuszAl törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez akár már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAl egyik 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAl értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAl, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékának felel meg.

A Moody’s csütörtöki helyzetértékelése szerint az orosz bankrendszer jövedelemtermelő képessége elégséges a szankcióktól érintett vállalatokkal szembeni kitettség semlegesítéséhez.

A hitelminősítő közölte: saját becslései szerint az orosz bankszektor összesített kitettsége e vállalati körrel szemben nem éri el a rendszerszintű mérlegfőösszeg 2 százalékát.

A Moody’s szerint mindemellett az orosz bankszféra likviditása bőségesen elegendő a vállalati refinanszírozási igények jelentős részének fedezéséhez szükség esetén.

A hitelminősítők általánosságban is kedvezően ítélik meg az orosz szuverén adósprofil kapacitását a szankcióhatások kivédésére.

A három nagy piacvezető hitelminősítő közül már csak a Moody’s tartja nyilván az orosz államadósságot nem befektetési ajánlású besorolással. Ez a cég is azonban január végén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a hosszú futamidejű orosz államadósság “Ba1” szintű – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó – besorolásának kilátását. A Moody’s ezt már akkor is azzal a véleményével indokolta, hogy az orosz makrogazdasági keretrendszer jól viselte a szankciók hatásait.

Moszkva – City

A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális adósminősítésekért felelős részlege (S&P Global Ratings) február végén Visszaemelte Oroszország államadós-besorolását a befektetésre ajánlott kategóriába, az addigi “BB plusz/B”-ről egy fokozattal “BBB mínusz/A-3”-ra javítva a devizában fennálló hosszú és rövid lejáratú orosz szuverén adósságkötelezettségek osztályzatát.

Az S&P ezt a lépést a nemzetközi szankciókra adott prudens szakpolitikai válaszintézkedésekkel indokolta.

A harmadik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings a Standard & Poor’s lépésével egy időben megerősítette Oroszországra érvényben tartott, pozitív kilátású “BBB mínusz” – vagyis szintén befektetési ajánlású – osztályzatát. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Növeli orosz és iráni, csökkenti szaúdi olajvásárlásait Kína

A megjelenés óta

-

Írta:

Orosz, iráni, vagy esetleg amerikai olaj vásárlására állhat át Kína a szaúd-arábiai szállításokról – számolt be szerdán a PressTV hírportál az S&P Global Platts olajpiaci szakértő cégre hivatkozva.

A kínai állami Sinopec olajfeldolgozó vállalat a Platts beszámolója szerint túl magasnak találta a szaúdi Aramco vállalat májusi szállításra kínált árait, ezért 40 százalékkal csökkentette rendeléseit.

Kereskedői körökből úgy tudni, hogy számos közel-keleti, orosz, amerikai és brazil termelő áll készen fedezni Kína olajbeszerzési igényeit. Az újonnan megnyílt lehetőség elsősorban az orosz és iráni szállítóknak kedvezhet a Platts megítélése szerint, de az Egyesült Államok és Brazília is szóba jöhet a legnagyobb ázsiai olajfelhasználó szállítójaként.

A kínai vámhivatal adatai szerint Kína oroszországi olajimportja februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,8 százalékkal 5,05 millió tonnára emelkedett. A brazíliai olajbehozatala pedig 54,2 százalékkal 2,4 millió tonnára nőtt, az Egyesült Államokból pedig 909 ezer tonna olajat importált Kína, míg tavaly februárban még semennyit sem.  MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Putyin és Erdogan lerakta az első török atomerőmű alapkövét +videó

A megjelenés óta

-

Írta:

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében videóüzenetben “rakta le” az első törökországi atomerőmű alapkövét.

Az orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű helyét korábban a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partjára jelölték ki. A helyszínén Lütfi Elvan török fejlesztési miniszter várta, hogy Putyin és Erdogan Ankarából megadja a jelet a munkálatok megkezdéséhez. Mersinben az ünnepélyes pillanatban fehér, kék és piros színű léggömbök szálltak a magasba.

Putyin rövid ankarai beszédében rámutatott: a projekt új szektort alakít ki Törökországban. Egyúttal leszögezte: a két ország célja, hogy az első reaktor az eredeti terveknek megfelelően 2023-ra elkészüljön. Hozzátette, hogy Moszkva és Ankara a magasan kvalifikált török szakemberek képzésében is együttműködik.

Erdogan felszólalásában hangsúlyozta, hogy – mint fogalmazott – történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi. Az atomerőmű létrejöttével a kőolajra, a földgázra és a szénre alapuló török energiaellátás “egészségesebbé válik” – tette hozzá. Jelezte: Törökország 2023-ra, a köztársaság megalapításának 100. évfordulójára a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike kíván lenni. Ugyanakkor azt is kiemelte: Ankara elkötelezett amellett, hogy regionális ügyekben is tovább erősítse az együttműködést Oroszországgal.

Törökország a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével végzi Akkuyu építését.

Ugyanakkor a munkálatokat 49 százalékban finanszírozó három török nagybefektetőből kettő februárban kihátrált a megállapodásból. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a felek nem tudtak megegyezni a kereskedelmi feltételekről. A Roszatom keresi a megoldást a finanszírozásra.

Az erőműnek várhatóan négy reaktorblokkja lesz. Az összesen 4800 megawatt teljesítményű létesítmény értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, amellyel ez a Török Köztársaság eddigi legnagyobb projektje. A létesítmény a török villamosenergia-szükséglet nagyjából 10 százalékát fedezné.

Az építkezésen annak legforgalmasabb időszakában nagyjából 10 ezer ember fog dolgozni, míg a kész komplexum üzemeltetéséért 3500-an felelnek majd.

A működtetés biztosítása érdekében 6,5 évvel ezelőtt 248 török diák kezdte meg a felkészítést Oroszországban. A képzést 35-en már elvégezték, ők még április folyamán megkezdik munkájukat a törökországi helyszínen.

Moszkva és Ankara 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről.

Putyinnak a mostani az első külföldi útja, mióta a múlt hónap közepén újra orosz elnökké választották. Az orosz vezető két napra érkezett Ankarába. Kedden Erdogannal folytat négyszemközti megbeszélést, később pedig a Török-Orosz Felső Szintű Együttműködési Tanács hetedik ülésére kerül sor. A két államfő az esti órákban előreláthatólag közös sajtótájékoztatót tart. Szerdán Haszan Róháni iráni elnök is a török fővárosba érkezik. Hármójuk csúcstalálkozóján a tervek szerint a szíriai helyzetről értekeznek.

Putyin legutóbb tavaly december 11-én járt Ankarában. Erdogan és az orosz elnök 2017 során nyolc alkalommal találkozott személyesen.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű