Írjon nekünk

Gazdaság

A Gazprom nyeresége először haladta meg az ezermilliárd rubelt

A megjelenés óta

-

RubelMűködése óta tavaly először haladta meg az 1.000 milliárd rubelt a Gazprom éves nyeresége – jelentette be pénteken Alekszej Miller vezérigazgató az orosz állami gázóriás éves közgyűlésén. 2011-ben rekord pénzügyi eredményeket produkált az anyacég és  már második éve világelső a tiszta nyereség alapján. Az éves bevétel 3.500 milliárd rubel (24.500 milliárd forint, a tavalyi magyar GDP 87 százaléka), ami 23 százalékkal haladta meg a 2010-es mutatót. A nettó nyereség pedig majdnem 880 milliárd rubelt tett ki. Ez 2,4-szer több az előző évinél – tájékoztatta a Gazprom részvényeseit a vezérigazgató. Alekszej Miller elmondta, hogy a Gazprom feltárt, de még nem kitermelt földgáztartalékainak értéke 11 százalékkal nőtt és 300 milliárd dollárt tesz ki. A geológiai kutatásoknak köszönhetően közel 720 milliárd köbméter földgázzal rendelkezik a Gazprom. A tartalékok növekedése 40 százalékkal haladta meg a kitermelés növekedését. A földalatti gáztározókban orosz viszonyokat tekintve tavaly rekord mennyiséget tároltak: 65,2 milliárd köbmétert. 2015-re Európában 5 milliárd köbméterre növelnék a földalatti tározók kapacitását.

 

A további fejlesztésekről Alekszej Miller elmondta, hogy tavaly 150 milliárd köbméter földgázt szállított az európai fogyasztóknak a Gazprom, és az orosz gáz piaci részesedése 27 százalékra nőtt Európában. Azt is elmondta, hogy a piaci kockázatok csökkentése érdekében  új területeken folytatja a lelőhelyek felkutatását. Egyebek között Algériában, Vietnámban, Irakban és Közép-Ázsia országaiban.

Tavaly fontos lépést tett a cég annak érdekében, hogy kiaknázza Oroszország sarkvidéki talapzata alatti földgázt. Alekszej Miller 2011 kiemelkedő eseményének az európai gázszállító rendszert az egységes gázellátó rendszerrel összekapcsoló Északi Áramlat gázvezeték megvalósítását nevezte. Az első ágán megkezdődött a gáz továbbítása, a másik ágon az ősszel tervezik elindítani a szállítást – mondta az orosz cég vezetője.

A Déli Áramlatról szólva a Gazprom vezérigazgatója kifejtette: fontos lépéseket tettek a projekt előre mozdításában. A  gázvezeték tengeri szakaszának építésében résztvevő részvényesekkel aláírták a megállapodást, elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt, engedélyt kaptak arra, hogy

Törökországban kizárólagos gazdasági zónában építsék meg a vezeték ottani szakaszát. A Déli Áramlat első objektuma, a Bánáti Udvar elnevezésű, Dél-Kelet-Európa egyik legnagyobb földalatti gáztározója működésbe lépett 2011-ben.
Alekszej Miller a Gazprom részvényesei előtt megerősítette, hogy a Déli Áramlat építése ez év decemberében elkezdődik a maximális kapacitásra: évi 63 milliárd köbméter földgáz szállítására tervezve.

A Gazprom vezérigazgatója helyes döntésnek nevezte a kőolaj-ágazat fejlesztését. Stratégiai terveik szerint 2020-ra évente 100 millió tonna szénhidrogént hoznak fel a felszínre és 70 millió tonna kőolajat dolgoznak fel.
Az orosz állami cég az oroszországi elektromos energiaiparban  folyatja az intenzív beruházásokat: mára 17 százalékos részesedéssel rendelkezik az áramtermelésben.

Alekszej Miller végül közölte: az igazgatótanács 212,4 milliárd rubel értékben javasol osztalékot fizetni a  részvényeseknek. Ez azt jelenti, hogy egy részvényre majdnem 9 rubel(56 forint) jutna. Az osztalék 230 százalékkal haladja meg a 2011-es szintet.  
A földgázszállító és kitermelő orosz állami monopólium jegyzett tőkéje 118,367 milliárd rubel. A Gazprom részvényeinek több mint 50 százaléka állami tulajdonban van.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Gazdaság

Lavrov: a Török Áramlat második ága csak szilárd uniós garanciák esetén épül meg

A megjelenés óta

-

Írta:

Csak akkor épül meg a Török Áramlat földgázvezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

Lavrov elmondta, hogy az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.

“A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt, amely most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

“Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani” – mondta. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszországban magánbefektető először vásárolt erőművet a kriptodeviza-bányászathoz

A megjelenés óta

-

Írta:

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik “két kisebb hőerőművet” vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy “bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett “bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó “bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a “bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a “bányászatra”, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Holland bíróság: Oroszországé a Sztolicsnaja márkanév

A megjelenés óta

-

Írta:

A holland fellebbviteli bíróság kedden megerősítette azt az ítéletet, amely szerint az orosz állami tulajdonú Sojuzplodoimport cégé a Sztolicsnaja vodka márkaneve.

A holland bíróság döntésével elvette a márkanév használatának és a vodka hollandiai, belgiumi és luxemburgi értékesítésének jogát a luxemburgi bejegyzésű Spirits International nevű vállalattól.

A határozat értelmében a vállalatnak meg kell térítenie a Sojuzplodoimport számára a Benelux államokban Sztolicsnaja, a Moszkovszka és a Nazdarovje márkanevekkel eladott italai után 1999 óta szerzett összes profitját is.
Vélemények szerint a holland döntés nehézségek elé állíthatja a vállalatot irányító SPI Spirits (SPI) csoportot, a Sztolicsnaja nemzetközi exportőrét a többi uniós országban is.

A csoport legnagyobb alkoholgyára Litvániában található. A keddi döntés értelmében az SPI sem vodkái, sem más italai esetében sem használhatja az “orosz”, vagy az “Imported from Russia” (oroszországi import) jelzéseket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követő privatizációs hullám idején az SPI Spirits vette meg a márkanevet, amely által törvényes joga van a Sztolicsnaja exportálására. Az SPI a 2000-es évek elején a privatizáció visszafordításával és az exportált Sztolicsnaja vodka védjegy jogainak jogtalan eltulajdonításával vádolta Oroszországot, amikor a Sojuzplodoimport hasonló nevű itallal jelent meg a piacon. A luxembourgi vállalat szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium törvényellenesen kisajátította a vodka védjegyére és az exportra vonatkozó jogait, és ezzel veszélyezteti a világ leghíresebb vodkájának eljutását több mint 150 országba. A Sojuzplodoimport többször adott be keresetet a márkanév visszaszerzésére, a keddi hollandiai döntésig sikertelenül.

A Sztolicsnaja a világ legnagyobb forgalmú vodkafajtája, Oroszország legismertebb fogyasztási cikke. MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű